Búza nélkül

A búza és a skizofrén agy

A búza agyra gyakorolt hatásának első eredményei skizofrén be­tegekkel kapcsolatosak. Az ő életük meglehetősen nehéz. Kép­telenek szétválasztani a valóságot és a belső fantáziavilágukat, amelyben érzékcsalódásokat, nyugtalanító kényszerképzeteket élnek meg, miközben úgy érzik, hogy az elméjüket és a tetteiket külső erők irányítják.

(Erre jó példa a New York-i sorozatgyilkos, Dávid Berkowitz esete, aki elmondása szerint a kutyája parancsá­ra szemelte ki áldozatait. Szerencsére a skizofréniásoknál ritkán fordulnak elő ilyen erőszakos cselekmények, de jól illusztrálják a kóros elváltozások súlyosságát.)

Jó tudni! Egy skizofrén betegnek alig van reménye a normális, munkával, a család és a gyermekek körében töltött életre. Az intézeti ápolásnak és a kezelés során alkalmazott gyógyszereknek szörnyű mellékhatásai vannak, de a sötétség dé­monai mindvégig velük maradnak.

Milyen hatással van a búza erre a kórosan működő agyra?

Nos, ezzel kapcsolatban az első vizsgálatokat E Curtis Dohán pszichiáter végezte Európában és Új-Guineában. Dr. Dohán rájött, hogy a skandináv országokban, valamint Kanadában és az Egyesült Államokban kevesebb beteg került kórházba skizofrénia miatt a II. világháborúban, amikor az élelmiszerhiány következtében alig volt kenyér. A páciensek száma csak akkor kezdett el nőni, amikor a búza fogyasztása elkezdett visszaállni a háború előtti szintre.

Ugyanezt a jelenséget tapasztalta Új-Guinea kőkorszaki szinten élő vadászó-gyűjtögető törzseinél, akiknél úgyszólván ismeretlen volt a betegség – a 65 ezres lélekszám mellett csupán két megbe­tegedést diagnosztizáltak. Később a nyugati étkezési szokásokkal együtt a búzából készült kenyér, az árpasör és a kukorica is egy­re népszerűbb lett a lakosság körében, miközben ugrásszerűen hatvanötszörösére – nőtt a skizofréniás esetszám. Ennek alapján Dohán feltételezte, hogy ok-okozati összefüggés lehet a fokozott búzafogyasztás és a betegség gyakoriságának növekedése között.

Skizofrén betegek végzett kísérletek

  • Az 1960-as években a philadelphiai Veteránkórházban dol­gozott, ahol kollégáival úgy döntöttek, hogy a skizofrén betegek tudta és beleegyezése nélkül teljesen kiküszöbölik az étrendjükből a búzából készült ételeket. (Ebben az időben még nem kellett in­formálni egy ilyen jellegű kísérlet résztvevőit, és a beleegyezésük­re sem volt szükség. Csak a hírhedt tuskegee-i szifiliszes kísérlet amelynek során 1932 és 1972 között szándékosan nem kezelt afroamerikaiaknál tanulmányozták a kórkép lefolyását – irányította rá a közfigyelmet a törvényi szabályozás szükségességére.)
  • Csodák csodájára négyhetes búzamentes diéta után egyértelmű és jól mérhető javulás következett be a skizofréniások állapotában. Kevesebbet hallucináltak, enyhültek a kényszerképzeteik, és jobban érzékelték a valóságot. Amikor a pszichiáterek ismét visszacsem­pészték a búzát az étrendbe, ismét kifejezettebbekké váltak a tü­neteik. Mindez ismét lejátszódott, amikor újfent megvonták tőlük a búzát, majd ismételten beiktatták az étrendjükbe.
  • A philadelphiai kísérletet az angliai Sheffleldben is megismétel­ték; az eredmény ugyanaz lett. Olyan páciensekről is beszámoltak, akik teljesen meggyógyultak – köztük egy 72 esztendős asszony, aki a Duke Egyetem orvosai szerint betegsége fennállásának 53 esztendeje alatt többször is öngyilkosságot kísérelt meg, ám a búza eliminálásakor teljesen megszűnt a pszichózisa, valamint az ön­gyilkos késztetése.

Noha valószínűtlennek tűnik, hogy a búza lenne a legfőbb kóroki tényező, dr. Dohán és mások tapasztalatai azt sugallják, hogy a ke­nyérgabonánk fontos szerepet játszik a tünetek rosszabbodásában.

A búzának egy másik kórképben, az autizmusban is jelentős ha­tása lehet a sebezhető elmére. A betegségben szenvedő gyermekek képtelenek a normális szociális interakciókra és kommunikációra. A betegek száma az elmúlt negyven év során folyamatosan nőtt; a XX. század derekán még nagyon ritka volt, de ma már minden 150 gyermek közül egy autista.

A régebben, kis esetszámmal végzett tanulmányok szerint a gluténmegvonás javítja az autisztikus visel­kedést. A mindeddig legátfogóbb vizsgálatot Dániában végezték 55 gyermekkel, és hivatalosan is bebizonyosodott, hogy a glutén valamint a tejben található kazein – kiküszöbölése valóban jó hatású.

Mi történik, ha nem fogyasztjuk a búzát?

Az ADHD-ben (attention deficit/hyperactivity disorder – figyelemhiányos/hiperaktivitással járó zavar) is azt tapasztalták, hogy

  • bár ezt vitatják – a búzabevitel felfüggesztése javíthatja a tünete­ket, ám az eredmények nem egyértelműek az étrendben szereplő más tápanyagféleségek, cukrok, édesítőszerek és adalékanyagok, illetve tejtermékek zavaró hatása miatt.
  • Az autizmus és az ADHD esetében sem jelenthetjük ki, hogy a búza a fő kóroki tényező, ám a skizofréniához hasonlóan úgy tű­nik, hogy ezeknek a kórképeknek a rosszabbodásáért is felelős lehet.
  • A mit sem sejtő betegekkel végzett philadelphiai kísérlet az alap­vető emberi jogok megsértése miatt sokunknak visszatetsző lehet, azonban egyértelműen demonstrálja, hogy a búzának hatása van a mentális funkciókra. A kérdés már csak az, hogy miért rosszabbo­dik tőle a skizofrénia, az autizmus és az ADHD. Mi az, ami miatt ez a gabona rosszabbá teszi a pszichózist és az abnormis viselkedést?