Búza nélkül

Aki nem akar búzát enni, ne menjen a konyhába?

A kaliforniai Berkeley Egyetemen dr. Ronald Krauss és munkatársai úttörő szerepet játszottak a szénhidrátok és a kis LDL-részecskék közti kapcsolat felderítésében. Vizsgálataik során kimutatták, hogy amikor az étrendben a szénhidrátok arányát 20-ról 65 szá­zalékra növeljük, miközben csökkentjük a zsírbevitelt, akkor rob­banásszerűen megnő a kis LDL mennyisége. A jelenség azoknál is kiváltható, akiknél a kezdeti LDL-szint zéró volt.

A folyamat fordítva is végbemegy:

Mindössze néhány héten belül jelentősen csökken az LDL-részecskék mennyisége azoknál, akik­nek a vérében egyébként sok volt, de csökkentették a szénhidrát-, valamint fokozták a zsírbevitelüket.

A Connecticuti Egyetemen dr. Jeff Volek és kollégái ugyancsak olyan vizsgálatokról számoltak be, amelyek igazolták a csökken­tett szénhidrátbevitel lipoproteinekre gyakorolt kedvező hatásait. Egy vizsgálatban csak a kalóriabevitel 10 százalékát biztosították szénhidrátokkal. A résztvevők tetszés szerinti mennyiségű marha- és baromfihúst, halat, tojást, sajtot, olajos magvat, valamint kevés szénhidrátot tartalmazó gyümölcsöt, zöldséget és salátaöntetet fogyaszthattak. 12 hét alatt a kis LDL-részecskék mennyisége át­lagosan 26 százalékkal csökkent.

Szinte képtelenség más szénhidrátokkal elérni ugyanazt az LDL-szintet növelő hatást, amelyre a búza képes. Ezzel együtt is kije­lenthetjük, hogy minden vércukorszintet erőteljesen növelő étel jelentősen fokozza a májban a lipogenézist és a viszcerális zsírok felhalmozódását – a lipogenézisbe beleértve a VLDL/trigliceridek,

Kellenek-e a sztatinok?

Chuck azért jött el a rendelőmbe, mert azt hallotta, hogy a kolesz­terinszintet csak gyógyszerekkel lehet csökkenteni.

A laboratóriumi eredményei alapján „magas volt a koleszterin­szintje”, és sok volt a kis LDL-je – utóbbit NMR-rel 2,44 mmol/l-es-nek mérték (ennél jóval kevesebb vagy 0 számít normálisnak). Az LDL-koleszterinszintje 4,91 mmol/l-nek, a HDL-koleszterinszintje 1 mmol/l-nek, a trigliceridszintje pedig 1,95 mmol/l-nek bizonyult.

Három hónapos búzamentesség után (a búzával kieső kalóriá­kat nyers magvakkal, tojással, sajttal, zöldséggel, hússal, avokádóval és olívaolajjal pótolta) a kis LDL-szintje visszaesett 320 mmol/l-re. A többi eredménye is hasonlóan alakult – LDL-koleszterin: 3,2 mmol/l, HDL-koleszterin: 1,16 mmol/l-nek (a több: jobb), trigli-cerid: 0,51 mmol -, továbbá fogyott 6 kilogrammot.

Sztatinok szedése nélkül is jelentősen csökkentek a „koleszte­rinértékei”.

Okoznak-e szívproblémát a szívbarát termékek?

A Mission Impossible című filmben a főhősök egy olyan kettős ügy­nököt akarnak kijátszani, aki látszólag a barátjuk, de az ellenségnek kémkedik.

A búza is egy ilyen kettős ügynök. Úgy reklámozzák, mint meg­mentőt, a szívbetegségek fő ellenszerét, ám a legújabb kutatások szerint ebből semmi sem igaz.

A Csodakenyér nevű terméket úgy hirdetik, hogy „12 ok, amiért erős lesz tőle a szervezet”, azonban a sok „szívbarát” pékáruval együtt ez is csak álca. A kővel őrölt korpás gabona, a „bio-” és a „házi sütésű” kenyér alapja is csak a búza. Mindegyikben ugyanaz a gluténból, gluteninból és amilopektin A-ból álló kombináció ta­lálható, amely elindítja a búzára jellemző gyulladásos folyamatokat, az idegrendszerünkre ható exorfinokra bomlik le, és magasra emeli a vércukorszintet.

Nem szabad hagyni, hogy a búzából készült termékek egészséget hirdető feliratai megtévesszenek minket!

Lehet, hogy szintetikus B-vitaminokkal és lenolajból kivont omega-3 zsírsavakkal pumpál­ták tele őket, de akkor is csak búzából vannak. Lehet, hogy rendezni tudja a székletünket, és reggelente elégedett mosollyal emelkedünk fel a „trónusról”, de akkor is csak búza – és ezen a pápa áldása sem segít.

Ennyiből már mindenki sejtheti, hová akarok kilyukadni – igen, ahhoz a kétszínű játékhoz, amelyet az élelmiszeripar folytat: elég „szívbarát” hozzávalókat adni egy termékhez, és attól az szerin­tük máris „egészséges” kifli, zsemle vagy kenyér lesz. A rostoknak kétségtelenül vannak bizonyos előnyös hatásaik. A lenolajnak, a lenmagnak és a belőlük kivont linolénsavnak is. Ám egyetlen „szívbarát” hozzávaló sem tudja blokkolni a búza egészségromboló hatásait.

Aki nem akar búzát enni, ne menjen a konyhába!

A vércukorszintet növelő termékek tehát nagyobb VLDL-termelésre serkentik a májat. A több VLDL az LDL-lel interakcióban fokozza azoknak a kis LDL-részecskéknek a képződését,amelyek hosszú ideig keringenek a véráramban. A sok vércukor miatt több LDL glükálódik – különösen a már oxidált részecskék.

A LDL hosszú életideje, oxidáció, glükáció… ezek mindegyike kedvez az arterioszklerotikus plakkok képződésének, és ez egész folyamat mögött álló főbűnös természetesen nem más, mint a búza.

Azért egy kicsit a nap is megcsillan a sötét búzafelhő mögött, hiszen ha tudjuk a búzáról, hogy elindítja a kis LDL termelését és az ehhez kapcsolódó folyamatokat, akkor sejthető, hogy ha megszabadulunk tőle, akkor visszafordíthatjuk a folyamatot, és ez tényleg így is van.

Ha kiküszöböljük a búzát, jelentősen csökkenthetjük az LDL mennyiségét, feltéve, hogy egyébként egészséges ételeket fogyasztunk, és a búzával kieső kalóriákat nem szénhidráttartalmú táplálékkal pótoljuk.

Jegyezzük meg! Gondolkozzunk el! Minden vércukorszintet növelő étel egyszersmind a kis LDL-részecskék vércukorszintjét is növeli. Minden olyan étel, amely nem növeli a vércukorszintet – fehérjék, zsírok -, illetve a szénhidrátok bevitelének, de főleg a búzából készült ételek fogyasztásának visszaszorítása a kis LDL-szintet is csökkenti.