Búza nélkül

Búzapocakhoz illő búzaízületek?

Észrevették már, hogy a nagy búzapocakot cipelők szinte mind­egyike ízületi problémákkal küszködik? Ha nem, akkor figyeljék meg, milyen gyakran panaszkodnak csípő-, térd- vagy hátfájásra! A csontízületi gyulladás, az oszteoartritisz a világon az egyik leg­elterjedtebb mozgásszervi betegség. Gyakoribb, mint a reumatoid artritisz, a köszvény vagy bármi más. A porc annyira elpusztul, hogy „csont mozog csonton”, emiatt csak 2010-ben 773 ezer amerikainak kellett beültetni térd- vagy csípőprotézist.

Oszteoartritisz?

A probléma óriási. 46 milliónál is több ember, azaz minden hete­dik amerikai igazoltan oszteoartritiszes, és rengetegen szenvednek benne hivatalosan felállított diagnózis nélkül is.

Jó tudni! A csípőízület és a térd deformáló gyulladásáról hagyományo­san azt tartják, hogy az éveken át tartó terhelés és elhasználódás következménye. Úgy vélik, hogy egy 50 kilós nőnek valószínűleg egész életében nem lesz térdproblémája, de egy százkilósnak már biztosan. A jókora súlyfelesleg nagy mechanikai megterhelés az ízületek számára.

Mint kiderült, a helyzet ennél bonyolultabb. Az ízületi problé­mákban komoly szerepe van ugyanannak a zsigeri zsír miatt ke­letkező gyulladásnak is, amely cukorbetegséget, szív- és keringési gondokat, illetve rákot okoz. A gyulladást közvetítő hormonok – köztük a tumornekrózis-faktor alfa, az interleukinek és a leptin -kimutathatók a gyulladt, felmaródott ízületi felszíneken is. Kü­lönösen a leptin bír erőteljes károsító hatással. Minél nagyobb a túlsúly – mármint a BMI -, annál több leptin található az ízületi folyadékban, és annál súlyosabb a porckárosodás. A leptin mennyisége az ízületekben is pontosan ugyanúgy megemelkedik, mint a vérben.

Nagyobb pocak, nagyobb kockázat…

A nagy pocakkal – sok zsigeri zsírral – rendelkezőknél az artritisz kockázata igazolhatóan háromszor nagyobb, mint a nor­mál populációnál. Az elhízás és a viszcerális zsír hatását bizonyítja az is, hogy a terhelésnek kevésbé kitett ízületek – kar, kéz, ujjak – is begyulladnak.

Ez a magyarázata annak is, hogy fogyással és a zsigeri zsír mennyiségének csökkenésével jobban javul a betegek állapota, mint amennyit a csökkent terhelés önmagában indokolna. Egy csont-és ízületi gyulladásban szenvedőkkel végzett vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a testzsír 1 százalékos csökkenése 10 százalékos javulást idézett elő a tünetekben.

Kelj, és járj! Esettanulmány

A 26 éves számítógép-programozó, Jason értelmes, gyors felfogású fiatalember. Azért jött el a feleségével, mert egyszerűen „egészséges” szeretett volna lenni. Azzal kezdte, hogy veleszületett szívproblémái miatt újszülött korában megoperálták.

  • Várjon, Jason! – szóltam közbe. – Nem én vagyok a maga embere. Nekem nem ez a szakterületem.
  • Tudom – válaszolta – de én csak egészségesebb szeretnék lenni. Azt mondták, hogy lassan szívátültetésre is szükségem lesz. Már alig kapok levegőt, és a szívem miatt kórházban is kezeltek. Arra kérném, tegyünk egy próbát. Hátha akad olyan tanácsa, amellyel elkerülhetném a transzplantációt, és egyáltalán: egészségesebb lennék.
  • Na, jó – mondtam rövid töprengés után, és a vizsgálóasztalra mutattam. – Először is szeretném megvizsgálni.
Nagyon lassan emelkedett fel a székről, és ugyanilyen lassan, sán­tikálva indult el az asztal felé.

  • Miért jár ilyen nehezen? – kérdeztem. – Mi a baj?
  • Mindenem fáj – mondta, miközben nagyot sóhajtva felült az asz­talra. – Minden ízületem odavan. Alig tudok menni, sőt néha már az ágyból felkelni is.
  • Volt már reumatológusnál?
  • Igen, háromnál. Egyik sem tudta megmondani, hogy mi okozza a betegséget, csak felírtak valami gyulladáscsökkentőt és fájdalom­csillapítót.
  • Gondolt már arra, hogy megváltoztassa az étrendjét? – kérdez­tem. – Sok olyan embert láttam, akinek a panaszai a búza elhagyása után enyhültek.
  • A búza? Hogy ne egyek kenyeret és főtt tésztát? – nézett rám Jason zavartan.
  • Igen, a búza. A fehér kenyér, a teljes kiőrlésű kenyér, a sokmagvas kenyér, a kifli, a muffin, a perec, a sós keksz, a sütemények, a ki­főtt tészták, a palacsinta és a nápolyi… Lehet, hogy ez soknak tűnik, de higgye el, marad még bőven ennivaló – mondtam, és átadtam neki egy ismertetőt a búzamentes étrendről. – Próbálja meg! Négy hétig ne egyen búzából készült terméket! Nem veszít semmit, és ha nem sikerül a dolog, akkor legalább tudjuk, hogy nem ez a válasz a problémáira.
A fiatalember három hónap múlva jött vissza. A legfeltűnőbb az volt, hogy vidáman, erőlködés és nyögdécselés nélkül sietett be a rendelőmbe. Elmesélte, hogy a hatás radikális és szinte azonnali volt.

„Már öt nap után jobban voltam. Alig akartam elhinni – mondta lelkendezve. – Semmim sem fájt. Kész csoda volt. Próbaképpen meg­ettem egy szendvicset. Öt percen belül ugyanott voltam, ahol előtte, és ebből megtanultam a leckét.”

Amikor megvizsgáltam, kiderült, hogy a jelentkezésénél észlelt, szívproblémákra utaló jelek is eltűntek. Az ízületi fájdalom megszű­nésével egy időben javulni kezdett a légzése. Most már végig tud futni rövidebb távokat, és eljárogat kosárlabdázni. Elkezdtük le­állítani azokat a gyógyszereket is, amelyeket korábban a szívére szedett.

Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy én a búzamentes étrend feltétlen híve vagyok, de a Jasonéhez hasonló élményektől még most is lúdbőrös leszek. A fiatalembert csaknem megnyomorították a problémái, és lám, ilyen egyszerű volt a megoldás!

A sokízületi gyulladás már-már természetes

A sokízületi gyulladás olyan gyakori, annyi ember fájlalja miatta a kezét és a térdét, hogy azt hihetnénk, ugyanolyan természetes, a korral járó állapot, mint a halál, az adók és az aranyér. Nem igaz! Az ízületeink képesek rá, hogy nyolc vagy annál több évtizeden át is gond nélkül szolgáljanak minket… hacsak nem tesszük őket tönkre valamivel, például acidózissal és olyan gyulladáskeltő molekulákkal, mint a zsigeri zsír sejtjeiből származó leptin.

A búza által okozott ízületi problémákban nagy szerepe van egy másik tényezőnek, ami nem más, mint a glükáció. Ebben a cukoranyagcsere-folyamatban a cukormolekula enzimek jelenléte nélkül kötődik hozzá fehérjéhez vagy zsírhoz. Mivel a szervezet mechanizmusai nem gyakorolnak felette ellenőrzést, ezért a kép­ződő vegyületek hatása kiszámíthatatlan, sőt az esetek nagy részé­ben káros.

Már megtárgyaltuk, hogy a búza szinte minden másnál jobban emeli a vércukorszintet, és minél több a vérben a cukor, annál több káros molekula képződik, amelyek rontják a szövetek és az ízületek – térd, csípő, kéz – állapotát.

Milyen károsodásra számíthatunk?

Az ízületi porc különösen érzékeny a glükáció romboló hatására, mivel ez a hosszú életű szövetféleség csak nagyon csekély mérték­ben regenerálódik. Ha tönkremegy, azt gyakorlatilag visszafordít­hatatlannak tekinthetjük. Ugyanaz a porc van a térdünkben 25 és 80 éves korunkban (már, ha megmarad), ezért rendkívül érzékeny a szervezetben zajló biokémiai viharokra – beleértve a cukoranyag­cserét is. A glükáció által okozott károsodás összegződik, a porc meggyengül, majd elpusztul, és ez jócskán hozzájárul az artritisz degeneratív elváltozásaihoz.

A magas vércukorszint tehát szép, nagy búzapocakot növeszt, ehhez hozzájön a viszcerális zsírban termelődő gyulladáskel­tő vegyületek csontokra gyakorolt károsító hatása, valamint a glükációban képződött molekulák rombolása a porcban. Az évek során sorban jönnek az ismerős tünetek – a fájdalom, a deformá­lódás, a mozgás beszűkülése – a csípőben a térdben és a kézen.

Jó tudni! Az ártatlannak látszó kifli sokkal jobban megterheli az ízüle­teinket, mint gondolnánk.