Növekvő savasság- A búza mint PH-züllesztő?

Az emberi szervezet pH-ját precíz folyamatok szabályozzák. Már az is végzetes lehet, ha a normális 7,4-es érték csak 0,5-del elmozdul felfelé vagy lefelé.

A sav-bázis egyensúlyra több veszély leselkedik

Bizonyos bakteriális fertőzések például azért lehetnek halálosak, mert a kórokozók savas anyagcseretermékeit a szervezet nem tudja neutralizálni. A veseproblémák azért okozhatnak szövődményeket, mert a vese nem tudja kiválasztani a savasodást okozó molekulákat.

A mindennapi életben a kontrollmechanizmusok miatt a szervezet pH-ja stabilan 7,4. Bizonyos anyagcseretermékeknél – például a tejsav – egyértelmű, hogy savas vegyhatásúak. Ezektől csökken a pH, amit a védekezőrendszerek pánikszerűen kompenzálnak. A belső raktárakból bázikus vegyhatású vegyületeket – bikarbonátokat, kalciumsókat (a csontok kalciumkarbonátja és kalciumfoszfátja) – pumpálnak a vérkeringésbe.

Mivel a 7,4-es pH fenntartása életbe vágóan fontos, ezért ennek még a csontok épsége árán is meg kell valósulnia – ebben a prioritási rendszerben elvileg a csontok teljes ellágyulása is bekövetkezhetne, de ez természetesen nem történik meg. A csontoknak és az ízületeknek mindenesetre az a jó, ha a kellemes, bázikus pH-érték stabil szinten marad.

Mi a helyzet a folyadékpótlással?

Savterhelést okozhat a táplálkozás és az ivás is. A legnyilvánvalóbb források a szénsavas üdítők – különösen a Coca-Cola a benne található foszforsav miatt. Ezeknek az italoknak a mértéktelen fogyasztása a végletekig terhelheti a savközömbösítő rendszereket. Folyamatosan ki kell vonni a csontokból a kalciumot, ezért a csonttörés gyakorisága ötszöröse azoknál az iskolás lányoknál, akik rendszeresen sok kólát fogyasztanak.

Jó tudni! Bizonyos táplálékoknál nem ilyen nyilvánvaló a savasságot okozó hatás, de forrástól függetlenül a szervezetünknek szüksége van valamilyen pufferre a pH-értékét csökkentő vagy növelő támadások ellen – amelyek savas vagy bázikus jellegét az étrend összetétele jelentős mértékben meghatározza.

Állati eledelek

Az emberi étrendben az állati eredetű fehérjék számítanak a legnagyobb „savgenerátoroknak”. Az amerikaiak esetében a csirke- és a sertéssült, valamint a marhahúsos szendvicsek okozzák a legnagyobb savterhelést. A húsokból keletkező húgysavat és kénsavat (ugyanez van az autó akkumulátorában és a savas esőben) pufferelni kell.

A marha emlőmirigyének fermentált termékéből (mármint a sajtból) ugyancsak sok sav képződik – elsősorban a csökkentett zsír-, de magas fehérjetartalmú sajtokból. Általában elmondhatjuk, hogy minden – friss vagy állott, fermentált vagy sovány, véresen vagy jól átsütött – állati termék savas támadásnak minősíthető.

Ugyanakkor az állati eledel nem olyan veszélyes a pH-egyensúlyra, mint amilyennek első pillantásra látszik. Az újabb közleményekből úgy tűnik, hogy a sok fehérje növeli a pH-t, tehát csökkenti a savasságot. Az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1 – az „inzulinszerű” csak a molekula szerkezetére igaz, a működésére nem) termelésének serkentése révén erősítik a csontokat, mert fokozzák az ásványi anyagok beépülését a csontba.

A hatásuk összegződéseként a savasságot fokozó tulajdonságaik ellenére egészségesek a csontozat számára. A gyermekek, a tizenévesek és az idősebbek esetében azt látjuk, hogy több hús fogyasztásakor nő a csontjaik kalciumtartalma.

Mire jó a gyümölcs?

Ha a másik oldalt nézzük, akkor a zöldségek és gyümölcsök az étrend pH-értéket növelő összetevői. Szinte mindegyik bázikus vegyhatású, ezért ajánlatos sokat fogyasztani belőlük a más élelmiszerekből származó rengeteg savasító vegyület közömbösítésére.

Címke: , Katgóriák: Búza nélkül

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

14 − 8 =