Cukorbetegség

A nem kívánt vércukorszint-csökkenés szervezetre gyakorolt hatásai

Az emelkedett vércukorszint mellett a nem kívánt vércukoresés (hipoglikémia) ismétlődése is lehet egészségkárosító hatású, sőt – amint arra az előzőekben már utaltunk -, az élettanit jelentősen meghaladó napszakos vércukor-ingadozás is károsíthatja a szöveteket, ha hosszabb időn keresztül fennáll. A cukorbetegséggel foglalkozó szakirodalom nem egységes az alacsony vércukorszint értékhatára (az ún. hipoglikémiás küszöbérték) tekintetében.

Ennek döntően az az oka, hogy a normálisnál (élettaninál) alacsonyabb vércukorszintre bekövetkező védekezési reakció – ami döntően a vércukorszintet emelő hatású hormonok fokozott termelődésén keresztül érvényesül (ún. ellenregulációs válasz) – másként érvényesül egészségesekben és másként cukorbetegekben.

Mi a normális vércukor-szint?

Egészségeseken a vércukorszint normális tartományát (éhgyomorra 4,5-5,5 mmol/1, étkezések után < 7,8 mmol/1) bonyolult hormonális szabályozórendszer biztosítja. Kórosan magas érték kialakulását a vércukorszintet csökkentő inzulin termelődése akadályozza meg, az élettaninál alacsonyabb szint létrejöttét ún. ellenregulációs hormonok (glukagon, adrenalin, növekedési hormon és kortizol )hormonok fokozott termelődése ellensúlyozza.

Hatásukra a májban tárolt keményítő cukorrá alakul, s a véráramba jutva megakadályozza a vércukorszint további csökkenését. Az ellenregulációs hormon-válasz fokozatosan alakul ki, minél nagyobb mértékű a vércukor csökkenése, annál több hormon kapcsolódik be a védekezésbe. Cukorbetegeken ez a szabályozás – a betegség két fő formájában, l-es, illetve 2-es típusú diabéteszben némileg eltérően – károsodhat, a részletek tárgyalása meghaladja munkánk terjedelmi lehetőségeit. Hosszabb időn keresztül fennálló cukorbetegségben – feltehetően az autonóm idegműködés zavara – következtében károsodik a glukagontermelés is. így az adrenalin fokozott képződése az első igazi válasz, amit kifejezett izgalmi tünetek kísérnek.

Hipoglikémia

Hipoglikémiáról általában 3,5 mmol/1 alatti vércukorszint esetén beszélünk (újabb források már a 3,9 mmol/1 alatti értéket is hipoglikémiának tekintik). A teljességhez tartozik azonban, hogy a betegek egy része már e fölötti vércukorszint esetén is érez vércukoresésre utaló tüneteket, mások pedig az alacsonyabb értéket sem minden esetben érzik meg.

A kórosan alacsony vércukorszint és a kialakulását elősegítő tényezők

A cukorbetegség mindkét formájában ismertek azok a tényezők, amelyek elősegíthetik a nem kívánt vércukoresés kialakulását. Ilyen lehet az intenzívebb fizikai aktivitás, étkezés kimaradása, esetleg késése, vagy az egyeztetettnél kevesebb szénhidrát fogyasztása, a tartósabb vagy intenzívebb fizikai aktivitáshoz igazodó többletszénhidrát bevitel elmaradása, a veseműködés romlása, inzulinra szoruló személyes időjárási tényezők inzulinérzékenységet befolyásoló hatása stb.

A vércukorcsökkentő kezelést – ami a cukorbetegség minden formájában a megfelelő étrend, az életritmusba épített fizikai aktivitás és az ezeket kiegészítő gyógyszeres kezelés (ideértve az inzulint is) – tehát úgy kell megválasztani, hogy az adott beteg életvezetését is figyelembe véve a nem kívánt vércukoresések elkerülhetők legyenek.

A kérdéskör lezárásaként meg kell még említenünk az ún. relatív hipoglikémia fogalmát, amikor az érintett személy úgy érzi, hogy vércukra kórosan alacsony, valójában azonban normális tartományú, de a korábban megszokottnál jóval alacsonyabb. E lehetőséggel elsősorban hosszabb ideje rossz anyagcsere-állapotú – többnyire 2-es típusú cukorbetegség által érintett – betegeken találkozunk, akik korábbi 8,0-12,0 mmol/1 közötti vércukorértékeken a kezelés módosításának eredményeként alacsonyabb, bár az optimálisnak tekinthetőnél még magasabb (pl. 6,0-7,5 mmol/1 közötti) szinten stabilizálódnak.

Vigyázat! A kórosan alacsony vércukorszint nemcsak a működéséhez kizárólag cukrot használó szerveket (legnagyobb jelentőséggel a központi idegrendszert) veszélyezteti, károsíthatja a szív- és érrendszert is. A keringést veszélyeztető hatás különösen idősebb, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeken lehet jelentős. Esetükben ugyanis nagyérkárosodás, érelmeszesedés csaknem bizonyosan fennáll. Az érintett szövetek – kiemelt jelentőséggel a szívizom – vérellátása krónikusan elégtelen. A vércukorszint csökkenése ilyenkor elősegítheti infarktus vagy életet veszélyeztető ritmuszavar kialakulását.

Az ismétlődő hipoglikémia veszélyei, kialakulása elkerülésének lehetőségei

Sok vizsgálat foglalkozott azzal a kérdéssel is, vajon az ismétlődő enyhe vércukoresések károsítják-e az agy működését, a memóriát, logikai gondolkodást, mindazt, amit összefoglalóan kognitív működésnek neveznek. A vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy ezzel a veszéllyel hosszú időn keresztül fennálló cukorbetegség esetén sem kell számolni. E megállapítás azért nagy jelentőségű, mert szoros anyagcserekontroll esetén szinte elkerülhetetlen esetenként alacsonyabb vércukorértékek előfordulása. Ezeket az érintett személy sokszor észre sem veszi, s csak a vércukor-önellenőrzés hívja fel fennállásukra a figyelmet.

Nagyon fontos, hogy szoros anyagcserekontroll alatt álló személy – de ez általában minden cukorbetegnek tanácsolható – ismerje föl azokat az enyhe, kezdetben észrevétlenül maradó jeleket, amelyek alacsonyabb vércukorszintre hívhatják fel a figyelmet. Ez az ún. hipoglikémia-tréning segíthet a későbbiekben a vércukoresés korai jeleinek tudatos észlelésében, vércukor-önellenőrzéssel időben történő kontrollálásában, megfelelő étrendi módszerekkel történő elhárításában. Ilyen korai jel lehet pl. a figyelem lankadása, a látás elhomályosodása, a koncentrálóképesség csökkenése, a szájszél enyhe bizsergése, gyomorgödri nyomás- vagy enyhe éhségérzet megjelenése.

Előrehaladottabb esetben szaporább szívműködés, verejtékezés – különösen jellemző a csuklók hűvös, apró cseppes nyirkosodása -, enyhe kézremegés, járásbizonytalanság, szédülés fordulhat elő.

Hipoglikémiára utaló jelek
Enyhe hipoglikémia jelei
Koncentrálóképesség, figyelemromlásSzájszél bizsergetése, zsibbadása
ÉhségérzetFokozott verejtékezés
Szapora szívverésÉmelygés
Súlyosabb, külső segítséget igénylő jelek
Egyensúlyzavar, járásbizonytalanságLátászavar, homályos látásBeszűkült tudatállapot, térbeli és időbeli zavartság (dezorientáció)
Fokozott görcskészségEszméletvesztés

Végezetül foglaljuk össze azokat az általános irányelveket, amelyek segíthetnek a nem kívánt vércukoresések kivédésében, fellépésük esetén gyors elhárításában:

  • A cukorbetegség kezelése mindig a kezelőorvossal egyeztetett rend-szerben történjen (ahol a rendszer biztosítja az étkezések, a fizikai aktivitás és az alkalmazott gyógyszeres kezelés összhangját).
  • Változó fizikai igénybevétel (eltérő munkavégzés, kirándulások, szabadidősportok beiktatása stb.) esetén az étrendi és/vagy a gyógyszeres kezelés esetleges módosításának a kezelőorvossal előre történő egyeztetése.
  • A szokásos életvezetés előrelátható változása esetén (hosszabb külföldi út, eltérő étkezési lehetőségek, műtét stb.) a kezelés esetleges módosításainak előre történő egyeztetése.
  • Vércukor-önellenőrzés elsajátítása és alkalmazása.
  • Az évenkénti (illetve szükség szerinti) ellenőrző vizsgálatok rendszeres elvégeztetése, a máj- és/vagy a veseműködés esetleges károsodása esetén a cukorbetegség kezelésére folytatott kezelés felülvizsgálatának kezdeményezése.
  • Hipoglikémia-tréning végzése, a korai jelek észlelésének elsajátítása.
  • A vércukoresések bekövetkeztekor szükséges teendők pontos ismerete és alkalmazása