Dietetika

Divatdiéták – kerülendő?

A populáris médiából, különböző internetes forrásokból, ismerő­söktől szerzett információk alapján folytatott diéták sikertelensége sajnos nem elég visszatartó erő ahhoz, hogy ezek a sokszor nem megalapozott ajánlások ne érjenek el egyre több fogyni vágyóhoz. A tudományos alapokat nélkülöző módon, önjelölt „diétaszakértők” által összeállított vagy ajánlott kúrák gyakran javasolnak elhagyni olyan élelmiszercsoportokat, alapanyagokat, melyek nélkülözése hosszú távon hiányállapotok kialakulásához vezet, hatásosságuk nem bizonyított, legtöbbször az egyedi sikertörténetek adják „bizo­nyító erejüket” és alapvető élettani folyamatok félreértelmezésével keresnek magyarázatot az előírásaikra.

Gyakran fogalmaznak meg kritikát a bizonyítékon alapuló orvos­lásról, megkérdőjelezve az érvényben lévő ajánlások alátámasz-tottságát, létjogosultságát. Érvelésükben fellelhetőek a különböző összeesküvés-elméletek, szinte valamennyi élelmiszer fogyasz­tásával, összetételével kapcsolatban fogalmaznak meg minden alapot nélkülöző kritikákat. A vádlottak padjára került már a cukor, a mesterséges édesítőszer, az adalékanyagok, a tej, a gabonafélék, a burgonya, a margarin mellett számos zöldség- és főzeléknövény is, vagy akár globálisan az egész élelmiszeripar. Az ilyen beveze­tők után rendszerint a saját előállítású vagy forgalmazású étrend­kiegészítők, megadózisú vitaminok, saját márkás diétás ételek fogyasztásának propagálása következik, mint egyedül üdvözítő megoldás. Akadnak olyanok, melyek egy-egy (vagy minden) étke­zést különböző turmixitalokkal váltanak ki, ezek leggyakrabban egy magas fehérjetartalmú, olykor ásványi anyagokkal és vitaminokkal kiegészített turmix mellé rostkoncentrátum alkalmazását is előírják, ez által biztosítva a megfelelőnek gondolt tápanyag-ellátottságot és a telítettségérzetet.

A különböző fogyókúrás étrendek propagálása mögött – nap­jainkra egyre gyakrabban – elsősorban üzleti érdek húzódik meg, az intenzív marketingnek köszönhetően egyre nagyobb kereslet mutatkozik az egyes irányzatokba illeszthető speciális összetevők, élelmiszerek, ételek és étrend-kiegészítők iránt.

  • A divatdiéták, bár rendkívül népszerűek, legtöbbször csak rövid távon tarthatóak, és legfeljebb néhány kg súlytöbb­lettől való megszabadulásra alkalmasak.
  • Gyakran az egyhangúságra építenek azáltal, hogy egyes tápanyagok, ételcsoportok kizárólagos fogyasztását írják elő.
  • Hosszú ideig alkalmazva őket legtöbbször hiányállapo­tok alakulnának ki, ha a diétázók idő előtt fel nem adnák az ilyen étrend követését.
  • Veszélyük, hogy kampányszerű, legtöbbször minden élet­tani alapot nélkülöző indoklással alátámasztott, drasztikus változtatások árán, rövid idő alatt érhető el több-kevesebb fogyás, ami után a kliens – alig várva a kúra végét – visszatér addigi, az elhízást előidéző életviteléhez, és ezzel együtt a kiindulási testtömegéhez, vagy sokszor annál egy kicsit magasabb értéken állandósul a súlya.
  • Gyakran közvetítenek a táplálkozással kapcsolatos téves információkat, mint amilyen a különböző tápanyagok (pl. fehérjék és szénhidrátok) együtt fogyasztásának a tilalma, vagy egyes kiemelt élelmiszereknek (pl. tej, tejtermékek, gabonafélék) tulajdonítanak káros hatást.

Praktikus tanácsok

Az elhízott és a túlsúlyos pácienseknek ajánlott étrendi javaslatot meg kell előznie az állapotfelmérésnek, mely a rizikótényezők feltá­rásán kívül terjedjen ki a kliensek életmódjára, étkezési szokásainak, motivációjának, lehetőségeinek feltárására is.

  • A célkitűzés megfogalmazásakor vegyük figyelembe, hogy a heti 1 kg testsúlyvesztéshez kb. 7000 kcal-t kell meg­spórolni.
  • A javasolt heti testtömeg vesztés 0,5-1 kg-nál ne legyen több, az étrend és a fizikai aktivitás együttes alkalmazásával érjük el, hogy ne a víz vagy az izomtömeg csökkenéséről legyen szó, hanem testzsíréról.
  • Az ideális testtömeg elérése ne minden áron történjen (10 kg fogyás már mérhetően csökkenti a vérnyomást, a vérzsír- és a vércukorértékeket). A heti 0,5-1 kg leadásá­hoz szükséges energiadeficitnél (-500 esetleg -800 kcal) több nem ajánlott, mert ebben az esetben már a zsírmentes testtömegből is történhet jelentős vesztés.
  • A fogyókúra során az étrend energiatartalma ne legyen tartósan kevesebb az alapanyagcserénél, ezzel megelőz­hető az anyagcsere adaptációja, és elkerülhetővé válik a „jojóeffektus”.
  • A napi energiamennyiséget 4-5 étkezésre célszerű elosz­tani, és a telítő érték növelése, az éhségérzet csökkentése, a felszívódás egyenletesebbé tétele érdekében alkalmaz­zunk rostdús étrendet, ami mellett fokozott figyelmet kell fordítani a bőséges (legalább 2-3 l/nap) energiamentes folyadékfogyasztásra is.
  • Célszerű kerülni az értékes tápanyagokat nélkülöző „üres kalóriákat”, a magas zsírtartalmú és a cukrozott ételeket, cukros üdítőitalokat, gyümölcsleveket, alkoholos italokat. Az energiadús nassolnivalók helyett javasolhatjuk klien­sünknek, hogy tartson otthon friss gyümölcsöt, zöldséget.
  • Ha a magas zsírtartalmú összeállítás mellett döntünk, for­dítsunk figyelmet arra, hogy a telített zsírok (zsíros húsok, húskészítmények, szalonnafélék, sertés-, pálma- és kókusz-zsír, zsírdús tejtermékek stb.) ne domináljanak, helyette az olívaolaj nagyobb arányú felhasználása javasolt, elsősorban nyers salátákhoz, hogy az élelmi rostok, ásványi anyagok és vitaminok bevitele is biztosítható legyen.
  • Ügyeljünk arra, hogy a zsírmentes testtömeg megtartásá­hoz elegendő mennyiségű, jó minőségű fehérjékkel lássuk el a szervezetet, a főétkezések tartalmazzanak halat, vagy sovány húsokat, tejterméket, tojást.
  • A testtömeg csökkentésében az energia-egyensúlynak van legnagyobb szerepe, a diéta összetétele kevésbé befolyásolja az elért eredményt. Ugyanakkor a zsírdús, drasztikusan csökkentett szénhidráttartalmú (<20%), va­lamint a nagyon alacsony zsírtartalmú (<15%) diéták nem biztosítanak megfelelő tápanyag-ellátottságot, alkalmazá­suk esetén elsősorban a mikronutriensek vonatkozásában számolhatunk hiányállapotok kialakulásával.
  • Az edukáció és a folyamatos kapcsolattartás, támogatás kiemelt jelentőségű, amit célszerű több szakember bevonásával, team munkában végezni, mert a diéta önmagában nem elegendő.
  • A sikeres és hosszú távon is eredményes kezelés több pil­léren áll: az energiafelvétel csökkentése, az energialeadás növelése, a rendellenes étkezési szokások feltárása és befolyásolása, a páciens helytelen életmódi tényezőinek megváltoztatása együttesen vezethet tartós eredményre.