Teljes értékű étrend, az egészséges táplálkozás alapelvei

Az egészséges táplálkozás legfontosabb alapja a teljes értékű étrend. Minden étel és ital beilleszthető ebbe a rendszerbe, ha azokat mértéktartóan, megfelelő adagban fogyasztjuk, továbbá, ha a változatos étrend együtt jár valamilyen rendszeres fizikai aktivitással is.

Az egészséges táplálkozás a különböző ételek és italok fogyasztásának egyensúlyát jelenti az egyéni energiaszükséglet figyelembevétele mellett, nem pedig bizonyos ételek vagy élelmiszerek kiemelt bevitelét. A különböző élelmiszerek, ételek és italok változatos, mértékletes fogyasztása, valamint az ehhez társuló megfelelő fizikai aktivitás képezi tehát az egészséges életmód alapját.

Egészségtudatosság Magyarországon

A hazai lakosság egészségtudatosságára kettősség jellemző. Egyik oldalon az egészségnek az étkezés területén egyre növekvő jelentőséget tulajdonítanak, ami főként a zöldségek, gyümölcsök, tej és tojás rendszeres fogyasztásában nyilvánul meg, ill. növekszik az étrend-kiegészítők és a bioélelmiszerek népszerűsége. A lakosság többsége (77%) több információt szeretne kapni arról, hogyan őrizheti meg egészségét, viszont a túl sok információ bizonytalanságot okoz.

A lakosság negyede (23%) kerüli az egészségtelennek tartott ételeket, élelmiszereket, azonban csupán mintegy 20%-a tájékozódik a címke alapján az adott termék összetételéről, és csak 10%-a étkezik teljes mértékben egészségesen, követve a táplálkozástudományi ajánlásokat.

Kutatási eredmények: A GfK Hungária és a TÁRKI közös, 2009-ben végzett tanulmányából kiderül, hogy a magyar lakosság több mint fele teljesen átlagosan étkezik, mert úgy gondolja, hogy szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges.

Egyharmaduk alapjában véve olyasmit eszik, ami ízlik, még akkor is, ha vélhetően kevésbé egészséges. Csupán a maradék egytized figyel oda, hogy gondosan válassza meg ételeit.

A GfK Hungária által elvégzett fogyasztói szegmentáció során képzett csoportokat vizsgálva megállapítható, hogy a „felső plusz” és „felső klasszik” réteg tagjainak étkezéssel kapcsolatos attitűdje tér el leginkább az átlagostól. A társadalom 4%-át alkotó „felső plusz” réteg egynegyede egészségtudatos, viszont közel 50%-uk inkább olyan ételt választ, amely nem feltétlenül egészséges.

A társadalom 2%-át kitevő „felső klasszik” csoportban a legmagasabb az egészségtudatosok aránya (33%), ezzel párhuzamosan pedig a legalacsonyabb azok aránya, akik kevésbé egészséges ételeket fogyasztanak. Említésre méltó még, hogy a „szegény nyugdíjasok” (25%) kétharmada bevallása szerint nem mérlegel, hogy az elfogyasztott étel egészséges-e vagy sem.

Élelmiszerek összetevői

Azonban a lakosság kisebb, egészségtudatosabb része nemcsak az ételek gondos megválasztására figyel oda, hanem az élelmiszerek megvásárlása során az összetevőket is rendszeresen ellenőrzi. A legfontosabb szempontok a megkérdezettek szerint, hogy a termék mesterséges színezék és ízesítőanyag nélküli, ill. tartósítószer-mentes legyen.

E három tényező kiemelten fontos a „felső plusz” és a „felső klasszik” rétegek számára, de emellett az sem elhanyagolható, hogy az áru alacsony zsír-, szénhidrát- és kalóriatartalmú legyen. A társadalom 14%-át alkotó „befutott értelmiségiek” csoportja szintén az átlagosnál nagyobb súllyal veszi figyelembe a fenti tényezőket élelmiszervásárlás során.

Testsúly

Az életmóddal, a táplálkozással összefüggésben releváns a testsúly és a sportolás kérdése is. A kutatásból kiderül, hogy a lakosság felének ismeretségi körében gyakran vagy néha szóba kerülnek a testsúlyproblémák (pl. elhízás, túlzott soványság). A „felső plusz” rétegben ez az arány 60%, a „felső klasszik” csoportban mintegy 70%. Legritkábban a társadalom 7%-át alkotó „városi alsóközép” és a társadalom legalján elhelyezkedő, 18%-ot kitevő „underclass” tagjai beszélnek a problémáról.

A kívánt testsúly elérésére vagy megtartására a „felső klasszik” és a „befutott értelmiségiek” közül figyelnek oda legtöbben. Fontos számukra, hogy mindig a céljuknak megfelelő ételeket fogyasszák.

A „befutott értelmiségiek” és a 17%-ot alkotó „hedonista fiatalok” ötöde rendszeresen, 40%-a pedig alkalmanként sportol. Ez az arány kedvezőnek mondható, mert a lakosság egészében a soha nem sportolók aránya közel 60%, a társadalom alsóbb rétegeiben pedig még ennél is magasabb.

Kutatási eredmények

A GFK kutatása arra is rámutat, hogy az emberek többet szeretnek tudni arról, mit tehetnek saját egészségük érdekében. Szinte mindegyik társadalmi csoport úgy véli, nem elégséges az egészség-megőrzéssel kapcsolatban rendelkezésükre álló információ.

A termékválaszték sokszínűsége, az élelmiszerbotrányok, az esetenként nem megfelelő tájékoztatás bizonytalanságot okoz. Az emberek nem mindig tudják, hogy mely termékek, készítmények szolgálják ténylegesen az egészségüket. A „felső plusz” és a „befutott értelmiségi” réteg a kutatási eredmények tanúsága szerint az átlagosnál többet tesz egészsége érdekében, hajlandó többet is költeni erre.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

egy + tizenegy =