Mentális hanyatlás

Az agy képalkotó vizsgálatai („agytérképezés”)

Az orvosom Alzheimer-kórt állapított meg anyámnál, de nem csináltatott „agytérképezést”.

Nincs rá minden esetben szükség?

Az általános „agytérképezésnek” (CT-nek, ld. lent) igazából kevés haszna van az Alzheimer-kór és a legtöbb más demencia fajta diagnosztizálásában. A vizsgálat valószínűleg csak az agy összezsugorodását (atrófia) mutatná ki, de ez olyanoknál is előfordulhat, akik nem demensek. Ezzel ellentétben a teljesen normális eredmény sem zárja ki a demencia lehetőségét.

Az agyról általában akkor végeznek képalkotó vizsgálatot, ha a beteg tünetei szokatlanok, vagy az orvos agytumorra gyanakszik. Agytumor nagyon ritkán okoz demenciát – más tünetek és vizsgálati eredmények szokták ebbe az irányba terelni az orvost. Az „agytérképezés” segíthet eldönteni, hogy a beteg vaszkuláris demenciában vagy Alzheimer-kórban szenved-e, de ez gyakran már a beteg kórtörténetéből is nyilvánvaló.

A feleségemen CT-vizsgálatot fognak végezni. Miből áll ez a vizsgálat?

A CT-vizsgálat (komputer tomográfia) során számítógép és röntgen összekapcsolásával képeket készítenek az agy belsejéről. Az eredmény egy számítógép által generált sorozat kép, amely az agyat szeletek formájában ábrázolja. A CT-vizsgálat a daganatok és stroke-ok felismerését segíti. Olyan elváltozásokat is kimutathat, amelyek az Alzheimer-kóros betegeknél előfordulnak, például bizonyos agyterületek elvékonyodását. A CT-vizsgálat segít az orvosnak a vaszkuláris demencia és az Alzheimer-kór megkülönböztetésében. A CT-vizsgálatot általában járóbeteg-vizsgálatként végzik; a térképezés maga körülbelül 15-30 percig tart.

Egyesek nagyon kényelmetlennek tartják az eljárást, és nem tudnak elég ideig nyugton maradni. Ha feltétlenül szükséges, hogy a vizsgálatot elvégezzék, de a beteg nagyon izgulékony, enyhe nyugtatót adnak be neki. Beadhatnak továbbá egy ártalmatlan festékanyagot tartalmazó injekciót is, amelytől az agy fontos területei tisztábban látszódnak a felvételeken. A CT-gép ránézésre egy kicsit hasonlít egy nagy elöltöltős mosógépre, és elsőre egy kicsit ijesztőnek tűnhet. A feleségét meg fogják kérni, hogy feküdjön le egy keskeny ágyra, a fejével a gép felé.

A vizsgálatot radiológus fogja végezni, aki a szomszédos helyiségből üzemelteti a gépet és egy nagy ablakon át fogja figyelni a feleségét. Az ágyat, amin a felesége fekszik, be fogják tolni a gépbe, és egy sorozat röntgenfelvételt készítenek az agyáról. Némi zajt fog hallani, amely a számítógéppel összekapcsolt röntgenkészülék zaja.

A vizsgálat során körülbelül húsz kép készül a felesége agyának különböző vízszintes szeleteiről. Ha a felesége nyugtatót kapott, meg kell várnia, amíg elmúlik a hatása, egyébként a vizsgálat után azonnal hazamehetnek. A radiológus nem fog tudni azonnal eredményt mondani. A leletre pár napot kell várni, mert a képeket nagyon alaposan meg kell vizsgálni.

Mi az MRI-vizsgálat? Jobb, mint a CT?

Az MRI a mágneses rezonanciavizsgálat rövidítése. A CT-vizsgálathoz hasonlóan az MRI is számítógéppel készít képeket az agy különböző szeleteiről. A CT-től eltérően az MRI nem röntgensugárzást használ – a felvételek készítéséhez a gépben lévő erős mágnes hatására a test által kibocsátott rádióhullámokat használják fel.

A mágnes miatt nagyon fontos, hogy a beteg semmilyen fémet, még ékszereket se viseljen a vizsgálat alatt. A vizsgálatból kizáró ok lehet a szervezetben levő fémprotézis vagy törött csontokat rögzitő szög, mivel ezek a mágneses tér hatására elmozdulhatnak.

Az MRI-vel készített képek részletgazdagabbak, mint a CT-vel készítettek, azonban a várakozási idő hosszabb ideig tart, és drágább is a vizsgálat. Előfordulhat, hogy azért küldenek MRI-vizsgálatra valakit, mert a CT-vizsgálat nem nyújtott elég információt. Azt azonban nem lehet mondani, hogy az egyik vizsgálat jobb, mint a másik.

A CT-berendezésekhez hasonlóan az MRI-gépek is nagy mosó-gépekre emlékeztetnek; a középen levő lyuk a „bejárat”. Az MRI vizsgálat igen zajos, és az elvégzése egy óráig is tarthat. Nagyon fontos, hogy a vizsgálat alanya ne mozogjon a vizsgálat alatt; ez kellemetlen lehet számára.

Elvittem az élettársam egy szakorvoshoz, aki SPECT-vizsgálatra utalta. Mi az?

A SPECT az egy foton emissziós komputertomográfia rövidítése. Ez a vizsgálat a CT- és MRI-vizsgálatoktól eltérően az agy vérellátását térképezi fel, nem pedig az agy szerkezetét. A kutatások alapján a SPECT-vizsgálat eredményei egyes esetekben megerősíthetik a demencia-diagnózist. A SPECT-vizsgálat nagyon egyszerű. A vizsgálat alanyának először injekcióban beadnak egy nagyon gyenge radioaktív sugárzó anyagot, ami egyáltalán nem káros. Ez a (radio-nuklid) anyag a vérárammal az agyba kerül.

A betegnek nyugodtan kell ülnie, amíg a gép, amely egy forgó hajszárítóra hasonlít, képeket készít az agyról. Az eredmény az agy szeleteiről, számítógép által generált felvételek sorozata. Ezek a szeletek egy térképre hasonlítanak. Az agy által felvett radionuklid mennyiséget mutatják az agy egyes területein. Ebből az agy különböző helyeinek vérellátottságáról lehet következtetéseket levonni.