Az agy képalkotó vizsgálatai („agytérképezés”)

Az orvosom Alzheimer-kórt állapított meg anyámnál, de nem csináltatott „agytérképezést”.

Nincs rá minden esetben szükség?

Az általános „agytérképezésnek” (CT-nek, ld. lent) igazából kevés haszna van az Alzheimer-kór és a legtöbb más demencia fajta diagnosztizálásában. A vizsgálat valószínűleg csak az agy összezsugorodását (atrófia) mutatná ki, de ez olyanoknál is előfordulhat, akik nem demensek. Ezzel ellentétben a teljesen normális eredmény sem zárja ki a demencia lehetőségét.

Az agyról általában akkor végeznek képalkotó vizsgálatot, ha a beteg tünetei szokatlanok, vagy az orvos agytumorra gyanakszik. Agytumor nagyon ritkán okoz demenciát – más tünetek és vizsgálati eredmények szokták ebbe az irányba terelni az orvost. Az „agytérképezés” segíthet eldönteni, hogy a beteg vaszkuláris demenciában vagy Alzheimer-kórban szenved-e, de ez gyakran már a beteg kórtörténetéből is nyilvánvaló.

A feleségemen CT-vizsgálatot fognak végezni. Miből áll ez a vizsgálat?

A CT-vizsgálat (komputer tomográfia) során számítógép és röntgen összekapcsolásával képeket készítenek az agy belsejéről. Az eredmény egy számítógép által generált sorozat kép, amely az agyat szeletek formájában ábrázolja. A CT-vizsgálat a daganatok és stroke-ok felismerését segíti. Olyan elváltozásokat is kimutathat, amelyek az Alzheimer-kóros betegeknél előfordulnak, például bizonyos agyterületek elvékonyodását. A CT-vizsgálat segít az orvosnak a vaszkuláris demencia és az Alzheimer-kór megkülönböztetésében. A CT-vizsgálatot általában járóbeteg-vizsgálatként végzik; a térképezés maga körülbelül 15-30 percig tart.

Egyesek nagyon kényelmetlennek tartják az eljárást, és nem tudnak elég ideig nyugton maradni. Ha feltétlenül szükséges, hogy a vizsgálatot elvégezzék, de a beteg nagyon izgulékony, enyhe nyugtatót adnak be neki. Beadhatnak továbbá egy ártalmatlan festékanyagot tartalmazó injekciót is, amelytől az agy fontos területei tisztábban látszódnak a felvételeken. A CT-gép ránézésre egy kicsit hasonlít egy nagy elöltöltős mosógépre, és elsőre egy kicsit ijesztőnek tűnhet. A feleségét meg fogják kérni, hogy feküdjön le egy keskeny ágyra, a fejével a gép felé.

A vizsgálatot radiológus fogja végezni, aki a szomszédos helyiségből üzemelteti a gépet és egy nagy ablakon át fogja figyelni a feleségét. Az ágyat, amin a felesége fekszik, be fogják tolni a gépbe, és egy sorozat röntgenfelvételt készítenek az agyáról. Némi zajt fog hallani, amely a számítógéppel összekapcsolt röntgenkészülék zaja.

A vizsgálat során körülbelül húsz kép készül a felesége agyának különböző vízszintes szeleteiről. Ha a felesége nyugtatót kapott, meg kell várnia, amíg elmúlik a hatása, egyébként a vizsgálat után azonnal hazamehetnek. A radiológus nem fog tudni azonnal eredményt mondani. A leletre pár napot kell várni, mert a képeket nagyon alaposan meg kell vizsgálni.

Mi az MRI-vizsgálat? Jobb, mint a CT?

Az MRI a mágneses rezonanciavizsgálat rövidítése. A CT-vizsgálathoz hasonlóan az MRI is számítógéppel készít képeket az agy különböző szeleteiről. A CT-től eltérően az MRI nem röntgensugárzást használ – a felvételek készítéséhez a gépben lévő erős mágnes hatására a test által kibocsátott rádióhullámokat használják fel.

A mágnes miatt nagyon fontos, hogy a beteg semmilyen fémet, még ékszereket se viseljen a vizsgálat alatt. A vizsgálatból kizáró ok lehet a szervezetben levő fémprotézis vagy törött csontokat rögzitő szög, mivel ezek a mágneses tér hatására elmozdulhatnak.

Az MRI-vel készített képek részletgazdagabbak, mint a CT-vel készítettek, azonban a várakozási idő hosszabb ideig tart, és drágább is a vizsgálat. Előfordulhat, hogy azért küldenek MRI-vizsgálatra valakit, mert a CT-vizsgálat nem nyújtott elég információt. Azt azonban nem lehet mondani, hogy az egyik vizsgálat jobb, mint a másik.

A CT-berendezésekhez hasonlóan az MRI-gépek is nagy mosó-gépekre emlékeztetnek; a középen levő lyuk a „bejárat”. Az MRI vizsgálat igen zajos, és az elvégzése egy óráig is tarthat. Nagyon fontos, hogy a vizsgálat alanya ne mozogjon a vizsgálat alatt; ez kellemetlen lehet számára.

Elvittem az élettársam egy szakorvoshoz, aki SPECT-vizsgálatra utalta. Mi az?

A SPECT az egy foton emissziós komputertomográfia rövidítése. Ez a vizsgálat a CT- és MRI-vizsgálatoktól eltérően az agy vérellátását térképezi fel, nem pedig az agy szerkezetét. A kutatások alapján a SPECT-vizsgálat eredményei egyes esetekben megerősíthetik a demencia-diagnózist. A SPECT-vizsgálat nagyon egyszerű. A vizsgálat alanyának először injekcióban beadnak egy nagyon gyenge radioaktív sugárzó anyagot, ami egyáltalán nem káros. Ez a (radio-nuklid) anyag a vérárammal az agyba kerül.

A betegnek nyugodtan kell ülnie, amíg a gép, amely egy forgó hajszárítóra hasonlít, képeket készít az agyról. Az eredmény az agy szeleteiről, számítógép által generált felvételek sorozata. Ezek a szeletek egy térképre hasonlítanak. Az agy által felvett radionuklid mennyiséget mutatják az agy egyes területein. Ebből az agy különböző helyeinek vérellátottságáról lehet következtetéseket levonni.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

kettő + 6 =