Jogi biztosítékok egy Alzheimer-kóros betegnél?

Nemrég Alzheimer-kórt állapítottak meg nálam, ezért szeretnék végrendeletet készíteni. Van valami, amire külön oda kell figyelnem?

Nagyon fontos, hogy végrendeletet készítsen. Ez általában egyszerű és nem túl költséges. A végrendelet biztosítja, hogy az ingatlanjai ahhoz kerülnek, akinek szánja őket, és halála után nagyon megkönnyíti az ügyei elrendezését.

Ha hagyatéka nem jelentős és nincs ingatlan tulajdona (lakás, ház, telek), akkor is célszerű ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével nagyon egyszerűen készíthető, megtámadhatatlan írásbeli végrendelet, akár néhány napon belül is. A legtöbb embernek azonban tanácsos ügyvédi vagy közjegyzői segítséget kérni a végrendelet elkészítéséhez, amennyiben jelentős készpénz vagy ingatlan vagyona van. Ez esetben hosszabb az elintézési idő, mivel be kell szerezni a földhivatali és pénzintézeti stb. iratokat is. Mindig kérdezze meg előre a végrendelet elkészítésének várható költségeit! A jogsegély szolgálattól vagy az ügyvédtől is kérhet jogi tanácsot.

Amikor a végrendeletét tervezi, végig kell gondolnia a személyes anyagi körülményeit, számba venni a rokonait és a barátait. Ha a saját házában vagy lakásában gondozójával együtt lakik, aki szintén résztulajdonos, célszerű, ha olyan lépéseket is tesz, amelyek megvédik az ő tulajdonosi részesedését. Érdemes a gondozóotthoni számlákkal kapcsolatban is előre terveznie. Nem könnyű számba venni a jövő nehézségeit, de ha meg tudja tenni és jó tanácsokat követ, nemcsak magának, hanem a szeretteinek is segít vele.

Anyagi körülményeinek számbavétele után célszerű valamennyi pénzügyi kérdésben szakembertől tanácsot kérnie az ön számára legmegfelelőbb felépítésű és legelőnyösebb megoldásokról (pl. a magánvégrendelet, a közvégrendelet, az életjáradéki szerződés vagy a tartási szerződés készítése).

Jegyezzük meg! Mielőtt szakemberhez fordul, mindenekelőtt ajánlatos, ha tisztában van néhány jogi előírással/szabállyal.

Az írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha annak végrendeleti minősége egyértelműen kitűnik, tehát ha megállapítható, hogy az az örökhagyó halála esetére szóló intézkedés. Ezenfelül az érvényességéhez szükséges a keltezés helyének és idejének feltűntetése, továbbá az, hogy a végrendelkező azt az elejétől a végéig maga írja és aláírja, vagy két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismerje el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják.

A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét tanú aláírásával ellátták.

De bárki tehet közvégrendeletet – bíróság vagy közjegyző előtt -annak érdekében, hogy a későbbiekben ne támadhassák meg azon az alapon a végrendeletet, hogy annak elkészítésekor az örökhagyó döntésképességét befolyásoló valamilyen betegsége már fennállt.

Amennyiben az illető korlátozottan cselekvőképes, úgy csak közvégrendeletet tehet, amelynek megtételére közjegyző vagy bíróság előtt kerülhet sor. Ebben az esetben a végrendelet érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

Cselekvőképtelen személy nem tehet végintézkedést, mert jognyilatkozata semmis és a nevében törvényes képviselője törvényi tilalom folytán nem járhat el.

Életjáradéki szerződés esetében az eltartó fél meghatározott pénzösszeg (vagy terménymennyiség) nyújtására köteles meghatározott időszakonként (mondjuk havonta), cserében az eltartott ellenszolgáltatásként az eltartási szerződésben meghatározott vagyonát – rendszerint a (lakó)ingatlanát – szolgáltatja az eltartó részére. Az ingatlan a szerződés megkötésekor az eltartó tulajdonába kerül, de ezzel egyszerre életjáradéki jogot is jegyeznek be rá a korábbi tulajdonos, az eltartott javára. Ez azt jelenti, hogy az eltartott élete végéig kapja a szerződés szerinti rendszeres pénzösszeget (vagy termény mennyiséget), és az ingatlant az eltartó, mint új tulajdonos, nem „adhatja el a feje fölül”, mert az eltartottat védi a bejegyzett életjáradéki jogosultság.

Az életjáradéki szerződés a létfenntartás céljára adott szolgáltatás, pénz (vagy terménymennyiség) időszakonkénti nyújtását jelenti, amiért cserébe az eltartott halálát követően az eltartónál marad az ingatlan. Az időszakonként fizetett pénzösszegből az eltartott például felfogadhat egy ápolót.

Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani, cserében a szerződésben kikötött ellenszolgáltatásért. A tartási szerződés természetbeni tartást jelent, tehát nem havonkénti pénzösszeg átadását. Ebben az esetben a tartásra kötelezett az eltartott gondozására, gyógyíttatásra, ápolásra, valamint az eltemettetésére köteles.

Tartási szerződés esetében is az ellenszolgáltatás a szerződés megkötésének időpontjában megy át az eltartó tulajdonába, azaz a szerződéskötéssel az eltartó az ingatlan tulajdonosa lesz, az eltartott javára pedig tartási jog kerül bejegyzésre, amely élete végéig védi attól, hogy az utcára kerüljön.

Mi az az állandó meghatalmazás?

Az állandó meghatalmazás a fokozatosan súlyosbodó betegségben szenvedőknél, így az Alzheimer-kóros vagy más demens betegeknél is gyakran alkalmazott jogi okmány.

Az állandó meghatalmazásban az érintett személy (a beteg) egy másik személyre – a meghatalmazottra – ruházza át saját pénzügyei intézését. A meghatalmazott a beteg által kiválasztott, 18 éven felüli személy lehet, köztük lehetséges, de nem feltétlen szükséges a rokoni kapcsolat. Az okmány felsorolja a meghatalmazottra átruházott jogokat, és úgy is megfogalmazható, hogy a beteg állapotának súlyosbodásával fokozatosan ruházza át ezeket a jogokat, ahogy ő egyre kevésbé képes saját pénzügyeit – például a csekkek befizetését vagy a bankügyeket – intézni. A meghatalmazást célszerű ügyvéddel vagy közjegyzővel elkészíttetni vagy ellenjegyeztetni.

A kezdeti állapotban, ha a beteg és leendő meghatalmazottja személyesen együtt megjelenik a postán, és kitöltik, aláírják az előírt formanyomtatványt, akkor a továbbiakban – 5 évig is – kiadnak a meghatalmazottnak minden küldeményt (pl. pénzt, értékcikket is).

Bár ez az intézkedés túlzásnak tűnhet a diagnózis felállításakor, az állandó meghatalmazást mégis fontos előzetesen megírni, addig amíg a demens beteg még képes erre (ennek igazolására orvosi nyilatkozatra lehet szükség). Amennyiben ezt sokáig halogatjuk, a beteg barátainak és rokonainak már bírósághoz kell fordulnia valamilyen más típusú meghatalmazás megítélésére.

Édesapám már két éve demens. írhat még végrendeletet és aláírhat állandó meghatalmazást?

Az édesapja szellemi képességeitől függően ez még lehetséges lehet. Ha aggódik az édesapja cselekvőképessége miatt, a jövőbeli problémák elkerülése végett tanácsos felkeresnie az orvosát és egy ügyvédet/közjegyzőt, hogy ellenőrizzék az édesapja „végrendelkezési képességét”. Ez annyit jelent, hogy ellenőrzik, hogy az édesapja megérti-e, mi történik, amikor végrendeletet készít. A betegek szellemi képességei változóak lehetnek, ezért talán olyan időpontot válasszon a jóváhagyáshoz, amikor az édesapja éberebb.

Ahhoz, hogy a végrendelet érvényes legyen, az édesapjának fel kell fognia, mi a végrendelet, tisztában kell lennie a vagyona nagyságával, és tudnia kell, hogy kik azok a személyek, akik igényt tarthatnak rá. Ahhoz, hogy állandó meghatalmazást írhasson alá, azt is meg kell értenie az aláírás pillanatában, hogy a pénzügyei intézésének jogát ruházza át másra.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

12 − öt =