Mi a demencia? Melyek a főbb tünetei?

A demencia kifejezést több különböző, az agyi funkciók általában fokozatos, súlyossá váló leépülésével járó megbetegedések leírására használjuk. A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely kihat valamennyi agyi funkcióra, és az egyén koncentrációképességének, emlékezőképességének, logikus gondolkodási képességének, térbeli és időbeli tájékozódási képességének, önellátásra való képességének leépüléséhez vezet. A demenciának több mint 100 fajtája létezik.

A leggyakoribbak az Alzheimer-kór, a vaszkuláris (multi-infarktusos) demencia és a Lewy-testes demencia.

A demens betegeknek elsősorban a rövidtávú memóriájukkal van problémájuk. Rendszeresen elfelejtenek olyan dolgokat, amiket éppen tettek vagy mondtak, ugyanakkor gyakran képesek felidézni évekkel korábbi eseményeket. A hely és időérzékük általában el-vész. Előfordulhat, hogy nehezen találják meg a megfelelő szavakat, és egyre nehezebben tudnak új információkat és új cselekvéseket megtanulni.

Az idő előrehaladtával a demens betegeknek a mindennapi élet legalapvetőbb tevékenységeiben, így a tisztálkodásban, öltözködésben, táplálkozásban is segítségre lesz szükségük, valamint magukba fordulóvá, zárkózottá és inkontinenssé (vizelet- és székletvisszatartásra képtelenné) válhatnak. Néha komoly viselkedési zavarok is előfordulhatnak. A betegség súlyosbodásával a legtöbb demens betegnek állandó gondozásra lesz szüksége. A demencia legtöbbször évekig – 5, 10 vagy akár 20 évig is – eltart, és rendszerint nem közvetlen oka a halálnak.

Kérdezz-felelek!

A családom azt mesélte, hogy a nagymamám élete utolsó éveiben „szenilis” volt. Ez azt jelenti, hogy öregkori elbutulásban szenvedett, vagy lehet, hogy Alzheimer-kórja volt?

Az emberek gyakran a „szenilis” szót használják az idős, legyengült és zavart emberek leírására. Szó szerint véve a „szenilis” öreget jelent, de a köznyelv gyakran használja az öregkori elbutulásra (mivel azonban az idős kor nem feltétlenül jár elbutulással, és a demencia fiatal korban is előfordulhat, ezért a „szenilis” kifejezés nem igazán megfelelő a szellemileg hanyatló betegek megnevezésére).

Ahogy az ember öregszik, általában kicsit feledékenyebb lesz, de ez a természetes öregedési folyamat része, nem pedig demencia, amely egyéb tünetekkel járó agyi betegség (arról, hogy miben különbözik az Alzheimer-kór és a többi demencia az egyszerű feledékenységtől. Egyesek minden idős, kissé feledékeny embert szenilisnek mondanak, de ezt a kifejezést egyáltalán nem lenne szabad használni, mivel az öregedés nem törvényszerűen jár szellemi hanyatlással.

Ha a nagymamája „szenilitása” évekkel a halála előtt alakult ki, súlyos memóriaproblémával küzdött, illetve más mentális funkciója is károsodott (pl. időérzék, térbeli tájékozódás, számolás, magatartás), valószínű, hogy a demencia valamelyik fajtájában, leginkább Alzheimer-kórban szenvedett. Ha azonban a nagymamája szellemi problémái csak a halála előtti utolsó hetekben vagy hónapokban jelentek meg, valószínűleg nem demenciája volt, hanem más szervek (pl. a szív, a vesék vagy a máj) betegségei voltak kedvezőtlen hatással az agyműködésére.

Hány éves kor a határ a korai kezdetű elbutulás és a késői kezdetű elbutulás között?

Bár ezek a kifejezések néha még ma is előfordulnak szakkönyvek-ben, a használatukat a szakemberek általánosan ellenzik. Az idős-kori elbutulás csupán egy másik kifejezés az időseknél megjelenő demenciára. Régebben általában hatvanéves kornál húzták meg a határt. A korai kezdetű (fiatalkori) és a késői kezdetű (időskori) demencia esetek legnagyobb része valójában Alzheimer-kór.

Kérdezz-felelek!

Úgy tudom, a szomszédomnak demenciája van, de nem Alzheimer-kóros. Milyen más demencia fajták léteznek?

Az orvosok a demencia kifejezést sok különböző betegség leírására használják. Minden ilyen betegség az agyra hat és a memória fokozatos leépülését is eredményezi, aminek következtében végül a beteg akár a legegyszerűbb mindennapi dolgokat sem lesz képes segítség nélkül elvégezni.

A demencia leggyakoribb fajtája az Alzheimer-kór (ld. 2. fejezet), amely az esetek mintegy felét teszi ki. Ugyanakkor jó néhány más típusú demencia is létezik; úgy tűnik, ilyet állapítottak meg a szomszédjánál is. Ezek a fajták a vaszkuláris demencia – amely a második leggyakoribb demencia típus – kivételével viszonylag ritkák.

Az Alzheimer-kóron kívüli néhány egyéb demencia típus:

  • Vaszkuláris demencia, amelyet stroke-okból (szélütésekből) szár-mazó agykárosodás okoz; Lewy-testes demencia;
  • Pick-kór, amelyeknél a mem problémák megjelenése előtt szembeszökő magatartásbeli változások történnek;
  • Huntington-kór (vitustánc), amelyre a demencia mellett jellemzők a végtagokban és az arcon jelentkező akaratlan mozgások; AIDS kiváltotta demencia: Parkinson-kórral együtt járó demencia; Creutzfeldt-Jakob-kór vagy CJD; agytumor okozta demencia;
  • Koponya-trauma okozta demencia, pl. ökölvívók esetében; normális nyomású hidrokefalusz (hydrocephalus, agykamratágu lat, vízfejűség), amelyet az agyfolyadék felgyülemlése okoz; alkoholizmus okozta demencia; különböző kezelhető okok, pl. vitaminhiány, hormonhiány vagy szifilisz kiváltotta demencia.

Mennyire gyakori a demencia, és vannak-e olyan embercsoportok, amelyeknél gyakoribb, mint másoknál?

Annak esélye, hogy valaki demens lesz, a korral együtt növekszik, de a 60 évnél fiatalabbak között nagyon ritkák a demens esetek. 65 év fölött 100 emberből kb. 6 demens, míg 80 év fölött ez az arány 100-ból 20-ra nő. A könyv írásakor (2002-ben) az Egyesült Királyságban becslések szerint 700 000 demens ember élt. Hazánkban jelenleg kb. mintegy 250-300 000-re becsülhető a demenciában szenvedők száma.

A demencia általában minden társadalmi csoportot egyformán érint; nem tudunk arról, hogy kapcsolatban lenne a nemmel, társadalmi és etnikai hovatartozással vagy földrajzi helyzettel.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

öt × 4 =