Mi is az az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa. Ez a fejezet leírja, mit tudunk az Alzheimer-kór okairól, hogyan károsítja az agyat, és milyen hatással van azokra, akik ebben a betegségben szenvednek. Bár a demencia különböző típusai között nagyon sok a hasonlóság, jó, ha különbséget teszünk közöttük, és megértjük, miben különböznek egymástól. Minél többet tudunk az Alzheimer-kórról, annál jobban tudjuk gondozni a beteget.

Az Alzheimer-kór meghatározása

Honnan kapta nevét az Alzheimer-kór? Az Alzheimer-kórt Dr. Alois Alzheimerről, egy német neurológusról (1864-1915) nevezték el, aki 1906-ban egy szokatlannak tartott mentális betegségben elhunyt asszony agyszövetének elváltozásait tanulmányozta. A beteg asszony agyában mikroszkóppal speciális elváltozásokat talált, ezek a szöveti elváltozások az Alzheimer-kór sajátos ismertetőjelei.

Úgy tűnik, mintha néha a demencia szót használnák Alzheimer-kór helyett. Ugyanazt jelenti a két szó?

A demencia szót több különböző agyi rendellenesség leírására használjuk, amelyek általában a memória folyamatos, súlyos hanyatlásával járnak. Az Alzheimer-kór a demencia egy típusa. Sok más típus is létezik; a könyv a leggyakoribbakat írja le. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb fajtája; az esetek 50%-áért felel, és az esetek további 20%-ában egy másik demencia típussal együtt fordul elő.

Az Alzheimer-kórban (és más típusú demenciában) szenvedő betegek fokozatosan elvesztik a térbeli tájékozódó képességüket és időérzékelésüket. A fő tünet az, hogy elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, bár a régmúlt eseményeire egy darabig még teljesen tisztán emlékezhetnek. A betegség előrehaladtával a betegek többé már nem lesznek tudatában saját állapotuknak, bár ennek ellenére szorongóak, lehangoltak lehetnek.

A mindennapi feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) ellátása egyre nehezebbé, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé (a vizelet visszatartására képtelenné) válhatnak, és néha komoly viselkedészavarok léphetnek fel náluk. Megváltozhat magatartásuk és személyiségük is (pl. zárkózottság, közömbösség, kritikátlanság, makacsság, gyanakvás, káromkodás, nyugtalanság, agresszivitás, érzelmi sivárság és a segítség elutasítása tapasztalható). Sokuknál észlelhetők téveszmék, mint pl. üldözéses-, féltékenységi- vagy lopásos téveszme. A betegek alvás-ébrenlét ciklusa is változhat. Az éjszakai aktivitásuk miatt gyakorivá válhatnak az éjszakai bolyongások/elkóborolások.

Legtöbbjüknek végül 24 órás felügyeletre lesz szüksége. A kór hosszú évekig (általában 5-10 évig) elhúzódhat, és általában nem okoz közvetlenül halált. A beteg leggyakrabban évekig szenved Alzheimer-kórban, mielőtt elhunyna más betegségben.

Az Alzheimer-kór az egyik érzelmileg legmegrázóbb betegség. A szeretett szülőnk, házastársunk, gyermekünk, barátunk és ismerősünk a szemünk láttára hónapról-hónapra, évről-évre fokozatosan hanyatlik szellemileg, és veszíti el mindazokat a magasabbrendű agyi működéseket, amelyektől emberek vagyunk.

Mindenki, akinek romlik a memóriája, demens vagy Alzheimer-kóros?

Nem. A memória romlásának sok más oka lehet. Ahogy az ember öregszik, gyakran érzi, hogy az emlékezete már nem olyan jó, mint azelőtt. Ez gyakran az öregedési folyamat természetes velejárója, és nem demencia. Más okok, amiket tévesen demenciának vélhetnek, többek között a siketség, a depresszió, valamint rövid zavart időszakok, amelyeknek más kiváltó okai vannak, például mellkasi vagy húgyúti fertőzés, szívproblémák vagy néha műtétek utóhatásai. Ezért fontos, hogy minden memóriazavarral küzdő személy megvizsgáltassa magát az orvossal.

Igaz, hogy az Alzheimer-kór megállapításának egyetlen biztos módszere az, hogy a beteg halála után a boncoláskor megvizsgálják az agyszöveteit?

A teljesen biztos diagnózis attól függ, hogy megtalálják-e a jellegzetes elváltozást az agyszövetben. Ezeket valóban csak a boncolás tudja kimutatni. Az Alzheimer-kóros betegek agyában lerakódások, más néven plakkok találhatók, amelyeket egy rendellenes fehérje, a béta-amiloid alkot. Egy másik rendellenesség felcsavarodott fehérjemolekula-gombolyagok jelenléte az agy idegsejtjeiben. Más demencia típusokban is előforduló jelenségek közé tartozik az agy bizonyos területeinek összezsugorodása és a sejtek nagy területre kiterjedő elhalása. Ritka esetekben a beteg az Alzheimer-kór öröklött változatában szenved; ilyenkor az ezért felelős génre elvégzett vizsgálat erősíti meg a diagnózist. A gyakorlatban az Alzheimer-kór diagnózisa során először megállapítják, hogy a beteg valamilyen demenciában szenved, majd kizárják a többi lehetséges okot.

Mi a különbség az időskori elbutulás és az Alzheimer-kór között?

Az „időskori elbutulás” kifejezést régebben akkor használták, amikor a betegnek idős korában „megromlott az emlékezete”. Az emlékezet ilyen hanyatlását az öregedési folyamat természetes részének tartották. Azt gondolták, hogy az öregedés előbb vagy utóbb mindenképpen demenciához vezet (innen származik a sokáig használt szenilis demencia elnevezés).

Mostanra már kiderült, hogy az emberek nagy része még egészen öreg korára sem lesz demens, tehát a normális öregedés nem jár de-menciával. A régen „öregkori elbutulásnak” nevezett esetek nagy része valójában Alzheimer-kór vagy valamilyen más demencia volt.

Bármilyen korban jelentkezik is az Alzheimer-kór ugyanaz a betegség. A múltban az életkor alapján különítettek el csoportokat: az idős emberek „időskori elbutulásban”, a fiatalabbak „fiatalkori elbutulásban” szenvedtek. Ezt a felosztást ma már félrevezetőnek és bántónak tartják, ezért ezeket a kifejezéseket helyesebb nem használni.

Úgy tűnik, nagyon sok ember lesz mostanság Alzheimer-kóros. Mennyire gyakori ez a betegség? Gyakoribbá vált az utóbbi időben?

Az Alzheimer-kór fiatalabb korosztályokban ritka, azonban minél idősebb korosztályt vizsgálunk, annál gyakoribbá válik. Már 30 éveseket is érinthet a betegség, de ez nem gyakori. 65 éves korig minden 1000 emberből csak egynél fejlődik ki az Alzheimer-kór. Idősebb korban a betegség gyakoribbá válik, 65 éves kor fölött százból körülbelül három embert érint. 80 éves kor fölött ez az arány már 10-15 a százból.

Hazánkban jelenleg mintegy körülbelül 160 000 ember szenved Alzheimer-kórban. Ez a szám folyamatosan növekszik. A növekedés oka részben lehet a korai diagnózis, nagyrészt azonban az, hogy többen érik meg azt a kort, amikor az Alzheimer-kór kockázata már meglehetősen magas.

Címke: , Katgóriák: Mentális hanyatlás

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

tizenhárom − négy =