Miért olyan fontos a diagnózis Alzheimer-kór esetében?

A diagnózis felállítása nagyon fontos. Ha valakinél Alzheimer-kórt vagy másféle demenciát állapítanak meg, a gondozói jobban fel fognak tudni készülni a jövőre, és képesek lesznek előre tervezni. Bár az Alzheimer-kór vizsgálatára nem létezik specifikus eljárás, több módszer segít annak eldöntésében, hogy valaki ebben a betegségben szenved-e. Ez a fejezet néhány ilyen, az orvosok által használt eljárást és tesztet mutat be.

Miért olyan fontos a diagnózis?

Ha bárki demenciára jellemző tüneteket mutat és nem javul az állapota, orvosi diagnózis szükséges. Ez azért fontos, mert:

  • kizárhatja, hogy a tüneteknek más, könnyebben kezelhető oka van;
  • ha a diagnózis Alzheimer-kór vagy más demencia, időt ad a családtagoknak, barátoknak, és ha lehetséges, a betegnek, hogy megtervezzék a jövőt;
  • egyes kezelési módok csökkenthetik a tünetek egy részét – és minél előbb kezdik el ezeket, annál hatásosabbak.
Nem vagyok benne biztos, de azt hiszem, hogy a feleségemnél kezd kialakulni az Alzheimer-kór.

Úgy hallottam, ez gyógyíthatatlan; muszáj, hogy az orvos is belefolyjon az életébe?

Ha úgy gondolja, hogy a felesége Alzheimer-kóros, több okból is fontos, hogy minél előbb bevonja az orvost a gondozásába.

Először is, lehet, hogy a felesége Alzheimer-kóros tüneteket mutat, de valamilyen gyógyítható betegsége van, például depresszió, pajzsmirigy-alulműködés vagy vitaminhiány. A fertőzések, a székrekedés és a kiszáradás szintén okozhatnak átmeneti zavartságot, ugyanígy egyes gyógyszerek, például erős fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentő szerek és nyugtatók is. Az orvos valószínűleg megvizsgálja, és vérvételre küldi a feleségét, mielőtt felállítaná a végleges diagnózist.

Egy másik fontos ok, amiért érdemes felállíttatni a diagnózist az, hogy így könnyebben fognak tudni előre tervezni. Ha például kiderül, hogy a feleségének valóban Alzheimer-kórja van, el kell gondolkozniuk azon, hogy adjon-e a felesége állandó meghatalmazást valakinek, amíg még képes rá. Jobban utána fog tudni nézni az elérhető segítségeknek. Arra is szükség lehet, hogy lebeszélje a feleségét az autóvezetésről.

Harmadszor, a jelenleg létező gyógyszeres kezelések csökkent-hetik a beteg zavartságát. Ezek azonban a legnagyobb valószínűséggel akkor hatnak, ha már a betegség kialakulásának kezdetén elkezdik szedni őket.

Van értelme az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia megkülönböztetésének?

Nem mindig egyszerű eldönteni, hogy valaki Alzheimer-kórban, vaszkuláris demenciában vagy éppen mindkettőben szenved-e. Ezzel együtt érdemes megállapítani, melyikről van szó, mert ez befolyásolja, hogyan lehet a legjobban gondozni a beteget.

A demens esetek nagy többsége Alzheimer-kór és vaszkuláris demencia. (A demens esetek kb. 50%-a Alzheimer-kór, 20%-a vaszkuláris demencia, és 20%-a a kettő együttes előfordulása.) Ha a betegnek magas a vérnyomása, volt már stroke-ja vagy a CT stroke-okat mutat ki az agyban, valószínű, hogy a betegnek vaszkuláris demenciája van. Erre a demencia típusra inkább a lépcsőzetes romlás jellemző, semmint az Alzheimer-kór esetében megszokott folyamatos leépülés.

Vaszkuláris demencia esetén az orvos aszpirint vagy más alvadás-gátló gyógyszereket írhat fel, hogy megakadályozza a további stroke-ok bekövetkezését. Alzheimer-kórra, főleg a korai stádiumban, az új antikolinészteráz gyógyszerek egyikét szokták felírni. A jövőben más terápiák is bevezetésre kerülhetnek a memóriazavarok kezelésére.

Alzheimer-kóros feleségem nagyon visszahúzódónak és egyre feledékenyebbnek tűnik. Ez a betegsége miatt van vagy lehetséges, hogy depressziós?

Tehet valamit az orvos ez ellen?

Az Alzheimer-kóros vagy egyéb demens betegeknél nagyon nehéz eldönteni, hogy depressziósak-e. Ha aggódik, hogy a felesége valóban az, feltétlenül szóljon az orvosnak!

A depresszió a demenciától függetlenül is kialakulhat, de a demencia maga is kiválthatja. A rosszkedv, a szorongás, a félelem és a zavartság mind érthető érzelmei a demens betegnek, főleg a betegség korai szakaszában, amikor még pontos fogalmuk van arról, hogy valami nincs rendben velük. A feleségéhez hasonló helyzetben levők a körülöttük élők hangulataira is fogékonyak. Ha az otthoni hangulat általában feszült, valószínű, hogy valahogyan reagálni fog rá, bár nem feltétlenül érthető vagy megfelelő módon. Ha egy demens beteg depressziós, azt nem mindig tudja szavakkal kifejezni. Ugyanakkor ezek a betegek lelassulhatnak, visszahúzódóvá, zavartabbá, feledékenyebbé válhatnak. Az étvágyuk is romolhat, ezért lefogyhatnak.

Határozottan fontos, hogy felismerjék a demens betegek depresszióját, mert a depresszió kezelése jobb közérzetet biztosít számukra, és jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a lehető legjobban kihasználják romló szellemi képességeiket.

A férjem emlékezete az utóbbi időben ijesztő mértékben romlott, de nem hajlandó orvoshoz menni. Mit tanácsol?

Gyakori és érthető, hogy a memóriazavarral küszködő betegek vonakodnak orvoshoz menni. Lehet, hogy a férjének fogalma sincs róla, hogy valami baja van, de az is lehet, hogy fél ugyan, hogy valami gond van, de reméli, hogy „majd elmúlik magától”.

Ha a tünetek hirtelen (hetek alatt) alakultak ki, a férjének nagyon gyorsan orvoshoz kell mennie. Ha a memóriájának romlása lassan és fokozatosan történt, nem olyan sürgős, hogy a férjét orvoshoz vigye. Ha teheti, kérje háziorvosa segítségét – könnyen lehet, hogy ő már kialakított valamilyen diplomatikus módszert az ilyen esetekre. Javasolhatja azt is a férjének, hogy mindketten menjenek el egy rutinvizsgálatra.

Ha a háziorvosa valamilyen okból nem tud segíteni, érdeklődhet a FEHT infovonalán (szám a Függelékben) a Demencia Centrumok közvetlen elérhetőségéről.

Ne adja fel, próbálja meggyőzi a férjét. A türelem és a kitartás általában kifizetődik. A férje hangulata, illetve hajlandósága a segítség elfogadására napról napra változhat. Végül már csak azért is beleegyezhet, hogy megkímélje önt az aggódástól. Ha sikerül rábeszélnie a férjét, hogy menjen orvoshoz, alaposan készüljön fel! Írjon listát a problémákról és azokról a kérdésekről, amelyekre szeretne választ kapni. Ha jelen van a férje kikérdezésénél, próbáljon nem közbevágni és nem súgni neki. Fontos, hogy az orvos ki tudja alakítani a saját véleményét a férje állapotáról. Ugyanakkor keressen módot rá, hogy ön is négyszemközt, megszakítás nélkül beszélhessen az orvossal.

Kérdezz-felelek!

Biztos vagyok benne, hogy a férjemnél kezd kialakulni az Alzheimer-kór. De valahányszor elviszem az orvoshoz, előadja magát, és meggyőzi az orvost, hogy nincs semmi baja. Az orvos most már nekem ír fel nyugtatókat! Mit tegyek?

Ha tényleg aggódik, forduljon más szakemberekhez segítségért. Időnként nagyon nehéz diagnosztizálni az Alzheimer-kórt, főleg a kezdeti szakaszban. Lehet, hogy igaza van, és a férje tényleg az Alzheimer-kór korai szakaszában van. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a férje nem Alzheimer-kóros. Sokan feledékenyebbek lesznek, ahogy öregszenek – anélkül, hogy Alzheimer-kórosak lennének, vagy nagy mértékben romlana az állapotuk. Mielőtt újra felkeresi az orvost, jó lenne, ha naplót vezetne a férje tüneteiről. Majdnem mindenki elfelejt fontos dolgokat, amikor az orvosnál ül, úgyhogy jól jöhet, ha leírja őket, akár azért, hogy felolvassa, akár azért, hogy megmutassa az orvosnak. Arra is megkérheti az orvost, hogy utalja be a férjét szakorvoshoz. Ha úgy érzi, hogy a kapcsolata a háziorvosukkal helyrehozhatatlanul megromlott, joga van új háziorvost keresni.

Kérdezz-felelek!

Apám hetvenéves, és nyilvánvalóan bajok vannak az emlékezetével. Egy igazgatótanács elnöke, és fogalma sincs arról, hogy valami nincs rendben vele. Nagyon aggódom, hogy nevetségessé teszi magát. Mit tehetek?

Ez egy nagyon bonyolult helyzet. Többféle magyarázat lehetséges:

  • a memóriaproblémái az öregedéssel járó normális emlékezetromlás részei
  • a demencia korai szakaszában van;
  • depressziós;
  • valamilyen más fizikai ok, például siketség vagy Parkinson-kór miatt ilyen rossz a memóriája.

Az első lépés, hogy felmérje, mennyire rossz az édesapja memóriája. Csak az a baj, hogy nem jutnak eszébe egyes nevek vagy időpontok, vagy kiterjedtebb a probléma? Akárhogy is, meg kell próbálnia meggyőzni az édesapját, hogy menjen orvoshoz, és lehetőleg önnek is vele kell mennie.

Ha az édesapja nem érzi úgy, hogy problémája lenne, lehet, hogy beszélnie kellene valakivel a munkahelyéről. Ez nyilvánvalóan egyszerűbb, ha személyesen ismer valakit a kollégái közül. Mielőtt azonban megteszi ezt a valószínűleg drasztikus lépést – ami esetleg ahhoz vezet, hogy az édesapját eltávolítják az igazgatótanácsból -, fel kell tennie magának a kérdést: mennyire számít mindez? Úgy is dönthet, hogy érdemes kivárnia, amíg valamelyik kollégája észreveszi az édesapja problémáját, és megkérdezi erről önt. Ugyanakkor ha az édesapja munkája komoly felelősséggel jár és hatással van mások életére, szükség lehet arra, hogy kezdeményezzen és beszéljen a kollégái egyikével.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

húsz + hét =