Pénzkezelési problémák demenciában szenvedőknél?

Magyarországon általános (mindenre kiterjedő) állandó meghatalmazásra nincs lehetőség, mivel ezt a jog nem ismeri. Az Alzheimer-kórban szenvedő személy esetében, amennyiben ezt állapota valóban indokolja, a gondnokság alá helyezés lehet a megoldás. A bíróság cselekvőképességet kizáró és korlátozó gondnokság alá helyezheti a személyt, akit ekkor gondnokoltnak nevezünk.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti a bíróságtól. Amennyiben az illető a gyámhivatalhoz fordul, úgy a gyámhivatal megindíthatja helyette a bírósági eljárást.

Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges…

A gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza. Ebben az esetben tehát a gondnokolt helyett csak akkor dönthet a gondnoka, ha olyan területet (ügycsoportot) érint a döntés, amely tekintetében a bíróság kimondta, hogy a gondnokolt nem rendelkezik kellő belátási képességgel. Például lehet, hogy valaki a pénz értékét már nem tudja reálisan felmérni, de mondjuk az egészségét érintő kérdésekben teljesen képes felelős döntést hozni – ilyenkor a bíróság csak a pénzügyeket fogja megjelölni olyan ügycsoportként, amelynél a gondnoknak kell döntenie a gondnokolt helyett.

A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható (azaz a szükséges rokonsági fokot), illetve a gondnokság alá helyezendő személy (alperes) ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes ingatlanainak tulajdoni lapját. Ha a gyámhatóság a felperes, azaz a gyámhatóság indítja a gondnokság alá helyezési eljárást, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is.

Ideiglenes gondnokot rendelhet ki a gyámhatóság, ha a gondnokolt érdekei védelmében ez szükséges, és a zárlat is arra szolgál, hogy az érintett ne pazarolja el a vagyonát a gondnokság alá helyezésre irányuló eljárás alatt azért, mert egészségi állapotánál fogva nem képes felmérni, hogy mit tesz.

A gondnokság alá helyezés iránti perben az alperes személyes meghallgatása csak kivételesen indokolt esetben mellőzhető, és különösen akkor, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy a meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik.

A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára igazságügyi elmeorvos szakértőt rendel ki. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való – legfeljebb harminc nap időtartamú – elhelyezését. (Polgári perrendtartás 1952. évi III. tv; 305-311.§.)

Ha a gondnokolt vitatja, hogy szüksége van-e a gondnokságra, lehetősége van felülvizsgálatot kérni, de ötévenként a bíróság hivatalból is köteles felülvizsgálatot lefolytatni.

Özvegy édesanyám világéletében pontos és rendszerető volt, és nem szereti, ha beleavatkozom a pénzügyeibe. Sajnos mostanában kezd feledékennyé válni, és majdnem kikapcsolták nála a villanyt, mert nem fizette be a számlát. Mit tegyek?

A legkönnyebben úgy biztosíthatja, hogy az édesanyja számlái időben be legyenek fizetve, hogy a közüzemi díjakat és a többi rendszeresen fizetendő kiadást – pl. lakbér, közös költség, biztosítási díj – közvetlenül a folyószámlájára terheljék a banknak adott állandó átutalási megbízással.

Alzheimer-kóros édesapám már nem tudja biztonsággal kezelni a pénzügyeit. Elfelejti felvenni a nyugdíját, elveszíti a készpénzt és nem hajlandó fizetni a boltban. Mit tehetünk?

Az Alzheimer-kór előrehaladtával a betegek általában elveszítik képességüket a pénz fogalmának megértésére. Több gyakorlati lépést tehet, amelyek a lehető leghosszabb ideig biztosítják az édesapja függetlenségét, miközben védik a pénzét.

Ezek egyike, hogy intézkedik az édesapja nyugdíjával kapcsolatban. Például meg lehet valakit hatalmazni, hogy átvegye helyette. Az édesapja azonban nem írhat érvényes meghatalmazást, ha nem érti, mit csinál. Ebben az esetben végig kell gondolni a gondnokság alá helyezés lehetőségét.

Az a legcélszerűbb amennyiben az édesapjának bankszámlája vagy takarékszövetkezeti számlája van, hogy a nyugdíját közvetlenül arra utaltassák, és egyúttal nyissanak közös/együttes számlát, és készíttessenek bankkártyát, amelyről bankautomatában is felvehető készpénz.

Ha önnek van állandó meghatalmazása, ezt használhatja arra, hogy korlátozza az édesapja hozzáférését a készpénzhez. Amennyiben nincs állandó meghatalmazása és már túl késő van ahhoz, hogy édesapja adhasson ilyent, önnek vagy valaki másnak el kell járnia, hogy jelöljék ki édesapja gondnokának.

Vigyázat! Ha nincs állandó meghatalmazása, vagy nem ön a kijelölt gondnok, a bank megtagadhatja az önnel való együttműködést és az édesapja cselekvőképtelensége miatt befagyaszthatja a számláját. Ezért feltétlenül kérjen állandó meghatalmazást, vagy intézkedjék a gondnokság alá helyezés ügyében, mielőtt felkeresi a bankot.

Az állandó meghatalmazást sajnos speciális feltételekhez kötve fogadják (speciális formanyomtatványokon), főszabályként az első alkalommal személyesen kell jelen lenni meghatalmazónak és meghatalmazottnak az adott szerv előtt (bank, hivatal, posta) és a hivatalos szerv jelenlétében kell aláírni a meghatalmazási okmányt, vagyis ez a módszer addig alkalmazható, amíg a beteg mozgás- és aláírásképes. Amennyiben ez nem áll fenn, nem kerülhető meg a gondnokság alá helyezés.

Sok demens beteg elveszíti vagy elrejti a pénzt. Próbálja meg korlátozni azt a készpénzmennyiséget, ami az édesapjánál lehet. Amennyiben a korábbi bankkártyás megoldást választják, a bankkártyán korlátozni lehet a napi/heti/havi felvehető készpénzmennyiséget. Intézkedjen, hogy a rendszeresen fizetendő számlák, mint a gáz- és villanyszámla, az adók és a lakbér automatikusan a számláját terheljék, vagy a bank állandó átutalási megbízással teljesítse a fizetést a számláról.

Mindig a férjem intézte a pénzügyeinket. Olyan rendszeres volt, mindig időben befizette az összes számlát. Amikor egyre feledékenyebb lett, nagyon nehezen adta át nekem az ügyintézést.

Most már egy csekket sem tud megírni. Hogyan tudná a fiam vagy én átvenni a pénzügyeit?

Lásd az előző kérdésre adott választ, különös tekintettel a pénzintézeti számlák együttes nyitásával és az automatikus átutalással kapcsolatban leírtakat. Ha az előbbiekben leírtak már nem lehetségesek, akkor a helyi (városi, fővárosi, kerületi) bíróságnál kell kérni a férje gondokság alá helyezését. Ott kaphat felvilágosítást is, hogy az eljárás miből áll és milyen orvosi igazolásokat és egyéb okiratokat kell mellékelni. A bírósági döntést követően az önkormányzati gyámhivatal kinevezi a gondnokot, aki általában a gondozó családtag, illetve legközelebbi hozzátartozó. A gondnok kinevezésének mérlegelése során önt is meghallgatják, továbbá azokat a személyeket is, akik alkalmasak és vállalják is a gondokságot. A kinevezett gondnoknak rendszeresen el kell számolnia a gyámhatóság felé a gondnokság alá helyezett személy vagyonának alakulásáról.

A gondnokság alá helyezési eljárás sok gondozónak okoz szomorúságot. De ne feledje, hogy az eljárás célja éppen a cselekvőképtelen gondozott védelme.

Címke: Katgóriák: Mentális hanyatlás

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

tizenegy − hat =