Mi az Alzheimer-kór és hogyan kezelhető?
Az idősek szervi betegsége, amelyet memóriazavar, szellemi leépülés, zavartság és elbutulás jellemez, ami végül halálhoz vezet. Megjelenhet már a középkorúaknál (40-es, 50-es korosztály), és sokáig csak az ilyen korai megjelenésnél azonosították (ilyenkor preszenilis demencia néven).
Az 1970-es évek vége óta azonban az Alzheimer-kór jelentése elbutulás, amit az agy degenerációjának egy fajtája okoz, kortól függetlenül. Az Alzheimer túlnyomó részt a nagyon idősek betegsége, és minthogy a nők úgy egy évtizeddel túlélik a férfiakat, így gyakoribb a nők körében.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálása és kialakulásának okai
Az Alzheimer gyógyíthatatlan, és határozottan csak az agyszövet mikroszkópos vizsgálatával diagnosztizálható, hisz ott láthatók a béta-amyloid fehérjelerakódások és egy második, a tau fehérje okozta kusza fonalak a sejt belsejében.
A kognitív funkciókban részt vevő agyi területek idegsejtjei kóros mértékben pusztulnak, ami szintén hozzájárul a vezető tünet kialakulásához, az emlékezetzavarhoz. Az agyról készül felvétel, amit pozitron emissziós tomográffal (PET) készítenek, csökkent aktivitást mutat az agynak azokon a területein, amelyet érint az Alzheimer, és ezzel hamarabb lehet diagnosztizálni a kórt.
A betegek időt nyernek, hogy talán gyógyszeres kezelést indítsanak be és hogy gondoskodjanak a hosszú távú gondozásról. A definitív diagnózishoz még mindig agyi biopszia szükséges, amit ritkán végeznek el, mert nehéz és veszélyes, következésképp csak boncoláskor szokták csinálni.
Az Alzheimer-kórral járó más betegségek:
Miután számos más kezelhető és visszafordítható betegség járhat együtt Alzheimer-szerű tünetekkel -jelesen a:
- depresszió
- a gyógyszermérgezés
- a pajzsmirigyműködés egyensúlyának felbomlása
- a B12-vitamin hiánya
- hormonális rendellenességek
- a hipotermia, különféle vegyületek egyensúlyának felbillenése
- kisebb agyvérzések.
Az Alzheimer-kór tünetei:
A legkorábbi tünetek a feledékenység és a szórakozottság nehezen különíthető el a normális szinttől. Amint azonban az agy pusztul, a memóriazavar egyre súlyosabbá válik és személyiségváltozások következnek be, például:
- paranoia
- zavartság
- kötekedés.
Az utolsó stádiumokban – általában 8-10 évvel a diagnózis után a betegek
- már nem tudják irányítani testfunkcióikat
- nem tudják tartani a vizeletüket
- nem képesek beszélni
- nem képesek nyelni
- nem ismerik fel a családtagjaikat.
Az Alzheimer-kór kialakulásának okai:
Az Alzheimer oka még nem ismert, de a tudósok öt olyan gént azonosítottak mutáns génként, amely kiválthatja az amyloidlerakódást az arra hajlamos egyénekben. Manapság abban reménykednek, hogy az efféle eredmények nem csak a kockázati csoportba tartozók korai diagnosztizálásában segít, de a preventív terápiában is.
Számos, mostanában kidolgozott eljárás tűnik ígéretesnek a korai diagnosztizálásban. Az egyik ilyen egy topicamidos szemvizsgálat. A szer az alzheimeres betegek pupilláját sokkal jobban kitágítja, mint másokét.
Egy másik eljárás egy vérteszt, ahol az ApoE három különböző változatát azonosítják. Az ApoE egy fehérje, amelynek egyik változata nyilvánvalóan kapcsolatban van az Alzheimer kialakulásának megnövekedett kockázatával, a másik változata pedig az Alzheimer kialakulásának csökkent kockázatával.
A harmadik eljárás egy spect nevű képalkotó technika, ami hasonló a csontscanhez és, ami a szövetekbe irányuló véráramlást méri. Az idősebb felnőttek agyát összehasonlítva azokéval, akik enyhén romló memóriáról számolnak be; azt találták, hogy a memóriát irányító kulcsfontosságú területeken abnormális működést mutatók többségénél végül is kialakult az Alzheimer.
Az Alzheimer-kór kezelése:
Közben számos kezelési módot is vizsgálnak, többek között az E-vitamin használhatóságát az antioxidáns tulajdonsága miatt (a károsodás oka lehet ugyanis az, hogy oxigéngazdag vegyületek szabadulnak fel az agytevékenység során).
Az ösztrogént is vizsgálják hasonló hatása miatt, valamint a koliniszteráz-gátlókat, hogy harcba szálljanak azzal az enzimmel, ami felszívja az acetilkolint – azt a vegyületet, amely segíti az idegsejtek között az információcserét és ami az Alzheimer-betegekben hiányos. Ez idáig négy acetilkolint segítő szert engedélyeztek a kezelésekhez – a donepezilt (Aricept), a tacrint (Cognex), a rivastigmint (Exelon) és a ga-lantimint (Reminyl). Ezek egy időre javulást hoznak egyes betegeknél; olyanoknál, akik az Alzheimer enyhe vagy közepes fokán vannak.
Közben engedélyezték a memantint (Namenda), az első olyan gyógyszert is, amelyet a súlyos alzheimeres betegek kezelésére szántak. Ez gátolja egy másik olyan vegyület, a glutamát felszaporodását, amely károsíthatja vagy elpusztíthatja az idegsejteket. A gyógyszer nem képes visszafordítani a betegséget, de lassíthatja a romlás előrehaladását.
Van némi jó hatása a kezdeti kutatások alapján egy gyógynövénynek, a gingko bilobának is. Tekintélyes mennyiségű további kutatásra van azonban szükség, mielőtt bármelyik szert teljesen hatásos kezelésnek lehetne nyilvánítani.
Vizsgálatok folynak a megelőzéssel kapcsolatban is. Többek között vizsgálják a homocisztein – egy, az Alzheimer kialakulásában esetleg érintett aminosav -szintjének csökkentését azzal, hogy növelik a fokát és a B6-, B12-vitamin bevitelét a szervezetbe. Kutatják a nem szteroid gyulladásgátlók – mint az ibuprofen – szedésének befolyását, az E-vitamin szedését, egy statin szedését és a rendszeres szellemi inger biztosítását, például az olvasást vagy a keresztrejtvényfejtést, szójátékok játszását vagy hasonlókat.