A legfontosabb szembetegségek

Szürkehályog: Mi okozza ezt a szembetegséget?

A szürke hályog (latinul: Cataracta, ejtsd: katarakta) a szemlencse elszürkülését jelenti, azaz nem „hártya, amit le lehet húzni”. Az életkor előrehaladtával a szemlencse folyadéktartalma megnő, ettől a lencse domborúbb lesz, és a fénytörés rövidlátáshoz hasonlóan változik meg. A szemlencse anyagcseréjének további romlása az átlátszóság megszűnéséhez vezet. A beteg látása fokozatosan gyengül.

A dohányzás, a nagymérvű ultraibolya sugárzás (rendszeres és mértéktelen napozás), a szem belső gyulladása, a szemsérülés, a szemben végzett műtétek, a tartós szteroidkezelés, a daganatkezelés során a szemre leadott besugárzás és a cukorbetegség életkortól függetlenül elősegíti a szürke hályog kialakulását.

Az időskori szürke hályog a szemlencse energia-háztartásának és anyagcseréjének károsodása miatt alakul ki. A szürke hályog viszonylag fiatalabb korban történő kialakulását örökletes tényezők is okozhatják. A szem megerőltetése viszont nem okoz szürke hályogot.

Fáj a szürkehályog?

A szürke hályog teljesen fájdalmatlan. A szemfájdalom tehát mindig valamilyen más szembántalomra utal.

Csak öregkorban fordul elő a szürkehályog?

Nem, létezik veleszületett szürke hályog is, és az is előfordul, hogy gyermekkorban alakul ki ez a szembetegség. Veleszületett szürke hályog nem mindig öröklött állapot. Veleszületett szürke hályogot okoz az is, ha a terhesség első harmadában az anya olyan fertőzést szenved el, ami a magzat fejlődő szemlencséjét érinti. A fiatal felnőttkorban kialakuló szürke hályog gyakran örökletes tényezők következménye. A szemlencsét érintő betegségek, sérülések bármely életkorban szürke hályogot okoznak.

Az egyik szemen megjelenő szürke hályog átterjedhet-e a másik szemre?

Nem. Gyakori azonban, hogy mindkét szemen nagyjából egyidejűleg jelenik meg ez a betegség.

A szürke hályog az egész szemlencse betegsége?

A szemlencse három részből – lencsetokból, lencsekéregből és lencsemagból – áll. A szürkehályog a lencsetok kivételével a többi réteget érinti. Ez teszi lehetővé, hogy a szürke hályog műtéte során az elszürkült részeket eltávolítsák, és a műlencsét az eredeti szemlencsetokba beültethessék.

„Javulhat-e” a látás szürke hályog miatt?

A szürke hályog kifejlődésével kapcsolatos látásváltozás jellemzőit az 51. kérdésre adott válaszban részleteztük. A szürke hályog képződése során kezdetben a szemlencse domborúbbá válhat, mielőtt átlátszósága jelentősen csökkenne. Ekkor úgy változik a szemlencse fénytörő hatása, hogy a szem rövidlátóbbá válik, mint amilyen korábban volt. Ha a szem korábban túllátó volt, akkor a túllátóságot ez a folyamat csökkenheti, akár ki is egyenlítheti, vagy megszüntetheti. Ez az átmeneti látásjavulás azonban elmúlik, amikor a szemlencse fokozatosan elszürkül.

Milyen panaszokkal jár a szürkehályog?

Előrehaladott szürke hályog esetén a látás homályos, ködös mind távolra, mind közelre, és a látást szemüveg sem javítja. Erős ellenfényben a látás különösen rossz lehet. Nagyon zavaró lehet a káprázás is (a homályos szemlencse szórja a fényt, ami káprázást okoz). Ez különösen az éjjeli autóvezetést befolyásolja.

Hogyan fedezhető fel a kezdeti szürkehályog?

Ha a kezdődő lencsehomályok még nem okoznak panaszt, akkor csak szemészeti vizsgálattal. Ám ilyenkor a szürkehályog-műtét általában még nem indokolt.

Mi a teendő szürke hályog kórismézése esetén?

Amíg a szürke hályog okozta panaszok enyhék, az ellenőrzésen kívül nincsen más teendő. Később, ha a látáscsökkenés már akadályozza a mindennapi tevékenységeket, szürkehályog-műtétet kell végezni. Gyógyszerrel, étrend-kiegészítőkkel a szürke hályog képződése nem állítható meg, és nem fordítható vissza.

Mire keli figyelni, ha szürke hályogot állapítottak meg?

Mindenekelőtt arra, hogy elég jól látunk-e a munkavégzéshez vagy autóvezetéshez, kell-e tartanunk attól, hogy rosszul lépünk, beleesünk valamibe, esetleg nekimegyünk valaminek. A betegnek mérlegelnie kell, hogy meglévő látásával tud-e főzni, vásárolni, kerti munkát végezni, lépcsőn járni, olvasni és tévét nézni. Ha a látás már nem megfelelő, műtétet kell végezni.

Mikor esedékes a szürkehályog-műtét?

Ez a látásromlás ütemétől, mértékétől és attól függ, hogy képes-e a beteg ellátni szokásos feladatait. Ma már nem várnak addig, amíg a szemlencse teljesen átlátszatlan lesz, hanem jóval kisebb, de a beteg életvitelét már korlátozó látásromlás esetén igyekeznek a látást helyreállítani. Az időpont a szemorvos és a beteg közös döntésétől függ. Fontos azonban, hogy a beteg ismerje a műtéttel járó kockázatokat és a műtét várható eredményét, és ennek ismeretében szülessék meg a döntés.

Az esetek többségében nem romlik gyorsan a látás, ezért előfordul, hogy évekig nem sürgető a műtét. Ritkán, orvosi javallatra a nagyobb mérvű látásromlást még nem okozó szemlencsét is ajánlatos eltávolítani, ha ezzel egyéb szembetegséget lehet megelőzni vagy gyógyítani.

Mindkét szemet egyszerre operálják meg?

Általában nem. Ha mindkét szemen műtétet igénylő szürke hályog van, általában először csak az egyik szemet műtik meg. A másik szemre általában néhány héttel később kerül sor. A veleszületett szürke hályogot viszont minél előbb, akár néhány napos életkorban már meg kell operálni. Ilyenkor, ha a szürke hályog mindkét szemben kialakult, ugyanazon a napon végzik el mindkét műtétet.

Mennyi ideig tart a műtét?

Kevesebb, mint egy óráig. A legtöbb beteget éber állapotban, helyi érzéstelenítésben (érzéstelenítő szemcsepp adása mellett, ritkábban érzéstelenítő injekció alkalmazásával) meg lehet operálni, de esetenként, ha a beteg együttműködése nem elégséges a biztonságos műtéthez, altatásra is szükség lehet.

Mit csinál a szemorvos a műtét során?

A műtét fájdalomcsillapítással (szemcseppes helyi érzéstelenítéssel vagy érzéstelenítő injekció adásával, ritkán altatással) kezdődik. A szemorvos apró metszést ejt a szaruhártya széli részén. Finom csipesszel eltávolítja a szemlencse tokjának elülső részét. A behatolási nyíláson át vékony, ultrahanggal működő eszközt vezet a szemlencséhez. Ez ultrahangos rezgéssel feldarabolja a lencsemagot, a lencse-magdarabokat pedig kiszívja a lencsetokból. A lencsekéreg részeket egy másik eszközzel távolítják el.

A műtét következő szakaszában műszemlencse kerül az üres lencsetokba. A műszemlencse törőerejét (dioptriaértéket) előzetesen már meghatározták. A törőerő tervezése során megmérik a szemgolyó hosszát és a szarahártya görbületi sugarát, és e két adatból számítógépes programmal kiszámítják a műszemlencse szükséges törőerejét. A műanyagból – szilikonból vagy akrilátból – készült mű-szemlencsét összehajtva juttatják be a lencsetokba, ahol magától szétnyílik, és elfoglalja végleges helyét. Ezután ellenőrzik a szem sebének záródását. Ez rendszerint magától bekövetkezik, de szükség esetén varrattal is zárható a seb.

Meddig kell kórházban maradni a szürkehályog-műtét után?

Manapság általában a műtét napján kísérővel hazamehet a beteg, és másnap ellenőrző szemészeti vizsgálaton kell részt vennie. Otthonában azután még néhány héten át az operált szemébe az orvos által rendelt szemcseppet kell cseppentenie, a nagy fizikai terheléstől, az úszástól tartózkodnia kell, és az előírt időben újabb ellenőrző vizsgálatokon kell részt vennie.

Panasz esetén a tervezett kontrollvizsgálat időpontjától függetlenül szemorvosánál kell jelentkeznie. Az autóvezetés akkor válik megengedetté, ha a műtét után esetleg észlelt fényérzékenység megszűnik, a beteg hozzászokik az új állapothoz, és a látóélessége eléri az autóvezetéshez megkövetelt szintet. A műtét napján semmiképpen nem vezethet járművet.

Mikor észlelhető látásjavulás a műtét után?

Általában már másnap olyan jó látást tapasztal a beteg, ami (megfelelő szemüveggel) az olvasást és a televíziónézést is lehetővé teszi. A végleges látás kialakulásához azonban hetekre lehet szükség. Mivel a szürke hályogtól függetlenül fennálló egyéb szembetegségek (például zöld hályog vagy sárgafolt-elfajulás) a szürke hályog sikeres műtéte után sem tűnnek el, a műtéttel elért látásjavulást a társbetegségek korlátozhatják.

Vannak-e panaszok a műtét után?

Természetesen lehetnek, hiszen műtéten van túl a beteg. Szerencsére általában nincsen panasz, vagy csak enyhe, mindössze néhány napig tartó kellemetlenségérzés lép fel. A műtét napján védőkötést kell viselni, amelyet az orvos helyez fel. El kell kerülni a szem dörzsölését és nyomkodását. A szövődmények (bevérzés, a szaruhártya vizenyője, fertőzés, az ideghártya leválása, a szem belső nyomásának növekedése) ritkák. A szemorvos által rendelt szemcseppeket a műtét utáni időszakban az utasításnak megfelelően, a higiénés előírásokat betartva kell alkalmazni.

Mi az utóhályog, és miért alakul ki?

Az utóhályog nem valódi szürke hályog. Az elhomályosodott szemlencsemag és szemlencsekéreg eltávolítása után visszamaradó és a hátsó lencsetokhoz belülről tapadó hámsejtek felszaporodása miatt alakul ki. A modern műtéti technikák alkalmazása mellett is előfordulhat. A műtét után hónapokkal vagy évekkel alakulhat ki. Az utóhályog általában egyszerű ambuláns lézeres kezeléssel véglegesen megoldható. A kezelés során a már beültetett műszemlencse természetesen a helyén marad.

Milyen tünetek esetén kell azonnal felkeresni a szemorvost szürkehályog-mütét után?

Elsősorban a szem kivörösödése, fájdalma, erős fényérzékenysége, váladékozása, valamint látáscsökkenése esetén. A fény felvillanások vagy új úszkáló homályok megjelenése is sürgős ellenőrző vizsgálatot igényel. Ha sérülés éri az operált szemet, szintén szemorvoshoz kell fordulni.

Kell-e szemüveget hordani a műtét után?

A legtöbb embernek szüksége lehet szemüvegre, akár viselt szemüveget a műtét előtt, akár nem. Rendszerint három-hat héttel a műtét után rendel a szemorvos szemüveget. Miért kell a szemüveg? Azért, mert a legtöbb műszemlencse csak egyetlen távolságra biztosít éles látást: vagy közelre, vagy távolra, de egyszerre mindkettőre nem.

Műtét előtt a beteg és a szemorvos megbeszéli, hogy milyen távolságú látáshoz ültessen be az orvos műszemlencsét. Ha távolra látáshoz való lencsét ültetnek be (többnyire erre kerül sor), szemüveget kell viselni olvasáshoz. Ha közeli látásra tervezték a lencse dioptriáját, a távolra nézéshez kell szemüveget vagy kontaktlencsét viselni (ezt többnyire azok kérik, akik eredendően rövidlátók voltak).

Manapság vannak már olyan műszemlencsék is, amelyek a közeli és távoli látáshoz egyaránt jó látást biztosítanak. Ezek költségét jelenleg a társadalombiztosítás nem fedezi. Nem mindig olyan jó a látás velük, mint amikor vagy csak közelre, vagy csak távolra látást lehetővé tevő lencse kerül a szembe. Egyes többfókuszú szemlencsék esetén zavaró hatású lehet a vakító fény, a káprázás, és nehezített lehet az éjszakai autóvezetés is. A többfókuszú lencse egyébként akkor a legeredményesebb, ha mindkét szembe ilyen kerül. Nem javasolt viszont az alkalmazása, ha más betegsége is van a szemnek.

Megelőzhető a szürke hályog?

Az időskori szürke hályog a szervezet öregedésével van kapcsolatban. Jelenlegi ismereteink alapján megelőzni nem lehet. Persze nem mindegy, hogy milyen életkorban jelentkezik. Sokat lehet tenni kialakulásának késleltetéséért. Kerülni kell a dohányzást, kiegyensúlyozott – sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó – étrenden kell élni, korlátozni kell a szeszesital-fogyasztást, védekezni kell az ultraibolya sugárzást magában foglaló napsugárzás ellen (a szabadban ajánlatos napszemüveget viselni), és megfelelően kell kezelni az anyagcsere-betegségeket (például a cukorbetegséget), valamint a magasvérnyomás-betegséget.

Hályog-e a zöld hályog?

Nem. A zöld hályog (latinul: glaucoma, ejtsd: glaukóma) az a szembetegség, amelyben fokozatosan elpusztulnak azok az idegrostok és a hozzájuk tartozó idegsejtek, amelyek a fény hatására a szemben keletkező információt az agyba vezetik. Kezelés nélkül ez a betegség idővel vakságot okozhat. A már kialakult károsodás visszafordíthatatlan. A betegség oka gyakran az, hogy a szem belső nyomása megemelkedik, de szemnyomás-emelkedés nélkül is kialakulhat zöld hályog.

A zöld hályog valójában nem egyetlen betegség. Leggyakoribb formái fokozatosan, figyelmeztető jelek nélkül alakulnak ki, ezért a beteg nem is észleli a bajt addig, amíg a látása jelentősen meg nem romlik. A látáskárosodás nem középen, az éles látás helyén jelentkezik a látótérben, hanem körülötte és a látótér külső részén. Csak a betegség legkésőbbi szakaszában terjed rá a középpontra. A zöld hályog okozta látáskárosodás a közlekedést, az autóvezetést, az olvasást jelentősen akadályozza, előrehaladott állapotban pedig lehetetlenné teszi.

Korai állapotban kezelésbe vett zöld hályog esetén tartós, a beteg egész életén át zajló kezeléssel elérhető, hogy a látáskárosodás ne fokozódjon. A kezelés sikerének alapfeltétele, hogy a beteg élete végéig szorosan együttműködjék a szemorvossal, betartsa annak utasításait, és az előírt ellenőrző vizsgálatokon megjelenjen.

Mitől függ a szem belső nyomása?

Elsősorban a szemcsarnokokban lévő csarnokvíz nyomásától, de a szemgolyóra kívülről ható nyomástól is. Ilyen a szemizmok húzó hatása, a pislogás vagy a szemhéjak erős összezárása is. Az ilyen természetes erőhatásoknak nincsen szerepük a zöld hályog kialakulásában, ám a szemnyomás mérése során a mért nyomásértéket befolyásolják, torzítják.

Mekkora a szem szokásos belső nyomása?

A normális (élettani) szemnyomás 12 és 21 higanymilliméter közötti. Akinek a nyomásértéke ennél sokkal magasabb, az zöld hályogra hajlamos lehet, ezért meg kell vizsgálni, hogy nem észlelhetők-e a szemén a glaukóma jelei. Nagy kockázatúnak számít az, akinek a szemnyomása meghaladja a 30 higanymillimétert. Előfordul azonban, hogy a szokásosnál nagyobb szemnyomás sem idéz elő károsodást, és az is megesik, hogy élettani szembelnyomás esetén is kialakul a zöld hályog. A zöld hályogot ugyanis mind az emelkedett szemnyomás, mind a szem kóros vérkeringés-szabályozása kiválthatja.

Honnan származik a csarnokvíz?

A csarnokvizet a szem középső burkához tartozó sugártest nyúlványai termelik, és választják ki a hátsó szemcsarnokba. Onnan a csarnokvíz a szembogár nyílásán át az elülső szemcsarnokba jut. Az egészséges szemben ugyanannyi csarnokvíz képződik, mint amennyi elvezetődik, ezért egyensúlyban marad a szem belső nyomása.

Hol vezetődik el a csarnokvíz a szemből?

A csarnokvíz a szaruhártya és az ínhártya átmenetének belső részét jelentő csarnokzug területén hagyja el az elülső szemcsarnokot. Itt szitaszerű, szivacsos szűrőszerkezeten halad át az ínhártya felszíne felé. A szivacsos szerkezet egy gyűjtőcsatornába, a Schlemm-csatornába vezet, onnan pedig apró visszerekbe (vénákba) szívódik fel a csarnokvíz.

A kivezetés legfontosabb szabályozója a szivacsos szűrőszerkezet: ha ennek ellenállása nő (ez a helyzet nyitott zugú zöld hályog esetén) vagy a csarnokzug elzárt, mert a szivárványhártya a szűrőrendszer belső felszínét lezárja (ez a zárt zugú zöld hályog oka), esetleg megnövekszik a nyomás az elvezető visszerekben (például érfejlődési zavar miatt), a szem belső nyomása kórosan megemelkedik.

Milyen formái vannak a zöld hályognak?

A két fő típus a nyitott csarnokzugú és a zárt csarnokzugú zöld hályog. Mindkettőnek van elsődleges és másodlagos formája. Az elsődleges nyitott zugú zöld hályogban a csarnokvíz áteresztése a szivacsos szűrőszerkezetben azért akadályozott, mert a szűrőszerkezet válik kórossá, a másodlagos nyitott zugú zöld hályogban a szűrőszerkezet nem beteg, de valami (pigmentszemcsék tömege, gyulladásos anyag, kóros fehérje stb.) eltömeszeli a nyílásait.

A zárt zugú zöld hályog elsődleges formájában a szivárványhártya azért zárja le a szivacsos szűrőszerkezet felszínét, mert akadályozott a csarnokvíz átjutása a hátsó szemcsarnokból az elülsőbe, és a nyomáskülönbség előrenyomja a szivárványhártyát. A másodlagos formában leg-gyakrabban egy kötőszövetes lemez húzza a csarnokzugba a szivárványhártyát. Ilyen a cukorbetegség vagy a szemfenéki vénás elzáródás szövődményeként kialakuló zárt zugú zöld hályog.

Létezik veleszületett zöld hályog is. Ennek az az oka, hogy a szem csarnokvizet elvezető részei nem fejlődtek ki. Már néhány napos újszülöttkorban műtétet igényel. A fejlődési zavar lehet öröklött (ilyenkor mindkét szem érintett), de lehet a terhesség során elszenvedett fertőzés következménye is (ilyenkor lehet, hogy csak az egyik szem beteg).

Mi jellemző a nyitott csarnokzugú zöld hályogra?

Az, hogy a csarnokzug nyitva van, de a csarnokvíz csak nehezen tud áthaladni a szivacsos szűrőrendszeren. Emiatt visszatorlódik a csarnokvíz, és növeli a szem belső nyomását. A nyitott csarnokzugú zöld hályog (amely valójában több betegség összefoglaló elnevezése) teszi ki a zöld hályogos esetek nagy többségét. Az elsődleges forma oka ismeretlen.

Akinek közeli vérrokonai (apa, anya, testvér) között előfordult ilyen zöld hályog, annak az átlagosnál nagyobb a kockázata arra, hogy maga is megbetegedjen.

A nyitott csarnokzugú zöld hályog éveken át tünetmentesen súlyosbodik. Folyamatosan tovább károsodik a látóideg, egyre több vész el a középpont melletti és az oldalra való (perifériás) látásból. A beteg csak akkor veszi észre, hogy látásával baj van, amikor az már jelentősen megromlott. A már kialakult károsodás azonban nem fordítható vissza. A beteg csak annyi látással (látásmaradvánnyal) rendelkezik egész további életére, amennyi betegségének kezelésbevételekor még megvolt.

Az esetleges további romlás során ez a látásmaradvány csökken tovább. A nyitott csarnokzugú zöld hályog rendszerint mindkét szemet megbetegíti, ami fokozza a látásromlás mértékét. Előrehaladott állapotban már nagyon kevés a megmaradt idegrost, ezért a beteg sötétben gyengén lát, de erős napsütésben is csak alig (a fény erősségének változásához az ideghártya nem tud már alkalmazkodni). Nekimegy tárgyaknak, nem tud könyvet és újságot olvasni, számítógépet használni, televíziót nézni, és az átlagosnál sokkal gyakrabban szenved el súlyos közlekedési balesetet.

Miért alakul ki zárt csarnokzugú zöld hályog?

Azért, mert a csarnokzugot valami elzárja, emiatt a csarnok-víz egyáltalán nem képes kiürülni a szemből. A zárt csarnok-zugú zöld hályog kevésbé gyakori, mint a nyitott zugú, ám magasabb szemnyomással jár, és gyorsabban vezet súlyos látásromláshoz, vaksághoz. Mind tünetszegény formában, mind hevenyen (hirtelen), nagy fájdalommal kísérten megjelenhet.

Ha a csarnokzug szűk (azaz elzáródásra hajlamos), az elzáródás esélye nagy. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tényleges elzáródás az ilyen szemeken előbb-utóbb szinte biztosan kialakul. Az elsődleges zárt zugú zöld hályog azért lép fel, mert a szembogár területén a szemlencse és a szivárványhártya olyan szorosan érintkezik, hogy a csarnokvíz nem képes a hátsó csarnokból az elülsőbe átjutni. A hátsó szemcsarnokban a nyomás nő, ez pedig a szivárványhártya lágyabb széli részét előrenyomja (de középen, a szembogár területében a szoros kapcsolat ettől nem nyílik meg).

Az előrenyomott szivárványhártya elzárja a csarnokzugot, így a csarnokvíz már az elülső szemcsarnokot sem képes elhagyni. A szemnyomás nagymértékben és rövid idő alatt megnő (ez az úgynevezett zöld hályogos vagy glaukómás roham). A roham legtöbbször egyszerre csak az egyik szemen jelentkezik, ám a másik szem is nagy veszélyben van. Mindkét szemsürgős beavatkozást igényel.

A fentiekből következik, hogy az elsődleges zárt zugú zöld hályog az olyan szemeken fordul elő, amelyekben a normálisnál kevesebb hely van. Ilyen a túllátó szem (amely a normálisnál kisebb, rövidebb) és az olyan szem, amelyiknek a szemlencséje a szürke hályog képződésének abban a szakaszában van, amikor megvastagszik. A legnagyobb veszélyben az öregedő, vastagodó szemlencséjű túllátó szem van.

A roham gyakran este következik be, ugyanis ilyenkor a kevesebb fény miatt a szembogár tágabb, ami tovább szűkíti a csarnokzugot.

A glaukómás roham legfontosabb tünetei a heves szem- és homlokfájdalom, a homályos (ködös) látás, az, ha a beteg szem a fényforrás (lámpa izzója) körül szivárványszínű gyűrűt lát, a szem vörössége, a rossz közérzet (hányinger és hányás, esetleg hasi fájdalom), valamint az érintett szem megkeményedése (ujjal hozzáérve a másik szemnél sokkal keményebbnek érezzük). Aki e panaszokat észleli magán, azonnal forduljon szemorvoshoz, mert kezelés nélkül már a roham kezdetétől számított néhány órán belül maradandó látásromlás következhet be, egy-két nap alatt pedig véglegesen megvakulhat a szem.

Milyen kockázati tényezői vannak a zöld hályognak?

Elsősorban az életkor növekedése. A negyvenéves kor feletti korosztály egészében a zöld hályog 2-3%-os gyakoriságú, 70-80 éves korban azonban már legalább 8%-ban fordul elő. Mivel az európai népesség öregszik, a zöld hályogos esetek számának jelentős növekedésére lehet számítani a következő évtizedekben. További kockázati tényező a zöld hályog elő-fordulása a közvetlen vérrokonok között, valamint a rövidlátás (nyitott zugú zöld hályog esetén).

Másodlagos zöld hályogot okoz a nem, vagy nem meg-felelően kezelt cukorbetegség, a szemfenéki vénás elzáródás, a szemet ért tompa sérülés (gyakran sok évvel a trauma után), a tartós szteroidszemcsepp-kezelés, a nagy adagú és tartós tablettás szteroidkezelés és számos, itt nem részletezett szembetegség is.

Hogyan kórismézik a zöld hályogot?

A heveny, hirtelen támadó, zárt zugú glaukómától eltekintve (amelynek jellegzetes tünetei vannak, és azonnali kezelést igényel) a zöld hályog okozta károsodás fokozatosan alakul ki. A látótér károsodása látótérvizsgálattal mutatható ki és mérhető meg. Ugyanezzel a módszerrel követi a szemorvos a kezelt zöld hályogos szem megmaradt látóterének alakulását (ha romlik, akkor a kezelésen módosítani kell a további romlás megelőzése érdekében).

A látóidegfő károsodását szemfenékvizsgálat során lehet megítélni. A látóidegfő a zöld hályog vizsgálata szempontjából azért kiemelkedően fontos, mert benne haladnak át az agy felé azok az idegrostok, amelyek a zöld hályog miatt pusztulnak. A csarnokzug nyitottságát a korábban ismertetett gonioszkópia módszerével vizsgálják meg.

Ahhoz, hogy a zöld hályogot időben felismerhesse a szemorvos, a magát egészségesnek érző személynek szemészeti vizsgálatra kell elmennie. Ezért is fontos az időszakos szemészeti szűrővizsgálaton való részvétel. Negyvenéves kor után négy-öt, míg hatvanéves kor felett egy-két évenként kell szemészeti vizsgálaton részt venni. Akinek fokozott kockázata van zöld hályogra, annak a szemorvos sűrűbb ellenőrzést ajánl. Amikor a szokásosnál csak kevéssel nagyobb a szem belső nyomása, a látóideg nem károsodott, és a látótérben sem tapasztalható kiesés, nincsen okvetlenül szükség kezelésre, ám az átlagosnál gyakrabban tanácsos szemvizsgálatot végezni. Már kialakult zöld hályogos elváltozások észlelése esetén akkor is csökkenteni kell a szem belső nyomását, ha az a szokásos normális tartományban van.

Helyrehozhatók a zöld hályog által okozott látáskárosodás?

A látóidegfő károsodása és az idegrostok elhalása maradandó elváltozás, nem lehet javítani rajta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a beteg szem kezelésére, hiszen a további romlás csak így előzhető meg. A kezelés szemnyomást csökkentő szemcseppekkel (ritkán szájon át szedhető gyógyszerrel) kezdődik. Ha ez a kezelés nem eredményes, lézeres és műtéti szemnyomáscsökkentés szükséges.

Mire irányul a kezelés?

A kórosan nagy szemnyomás csökkentésére. A cél a kellően lecsökkentett szemnyomás fenntartása, még ha ez egymagában nem minden esetben akadályozza is meg a szembetegség súlyosbodását. A kezelésre és az időszakos vizsgálatokra a betegnek élete végéig szüksége van. A zöld hályog ugyanis anélkül súlyosbodik, hogy a beteg észlelné a kismértékű további romlást. Ilyenkor azonban a kezelésen már változtatni kell azért, hogy később jelentős további romlás ne alakulhasson ki. Ez alapvető a látás megőrzése érdekében.

A szemorvos arra törekszik, hogy olyan értéken tartsa a szemnyomást, amely mellett nem károsodik tovább a látóideg. Ez nem egyetlen nyomásértéket jelent, hanem egy nyomástartományt, ami a károsodás mértékétől függ. A kívánatos szemnyomás-tartomány a beteg élete folyamán változhat: ha az állapot romlik, alacsonyabb nyomásértéket céloz meg a szemorvos (ehhez a kezelést módosítja, erősíti, esetleg szemnyomást csökkentő beavatkozást javasol).

A heveny, zárt csarnokzugú zöld hályogos (glaukómás) roham esetében a lehető leggyorsabban, gyógyszeresen csökkentik a szemnyomást. Mihelyt az megfelelően alacsony lett, lézeres beavatkozást végeznek. A lézeres kezelést abból a célból végzi a szemorvos, hogy a csarnokvíz ne tudjon a hátsó szemcsarnokban felhalmozódni, és ne tudja a szivárványhártyát előrenyomni. A lézeres beavatkozásnak lézeres iridotómia a neve. Ha a panaszmentes másik szemen is nagy a csarnokzug elzáródásának kockázata, a lézerkezelést ott is el kell végezni (megelőző kezelés). Ha valakinek egyik szemén sem záródott el még a csarnokzuga, de ennek nagy a kockázata, megelőzésképpen szintén el kell végezni a lézeres beavatkozást.

Milyen gyógyszerekkel kezelhető a zöld hályog?

A zöld hályog szemnyomást csökkentő cseppekkel, és ritkán (kiegészítő jelleggel) szájon át szedendő szemnyomáscsökkentő tablettával kezelhető. A szemcseppekből egynél több-félét is rendelhet a szemorvos. Ha többféle szemcseppet kell nagyjából azonos időpontban használni, legalább tíz percnek el kell telnie a két cseppentés között (azért, hogy ne mossuk ki az egyik cseppet a másikkal). A szemcseppet rendszeresen (az előírásnak megfelelően naponta egyszer vagy többször) használni kell. Ha a beteg nem cseppent megfelelően, vagy kihagyja a kezelések egy részét, nőni fog a szem belső nyomása, és emiatt a látóideg károsodása folytatódni fog.

A szemcsepp rendelésekor a beteg okvetlenül tájékoztassa a szemorvost arról, hogy milyen egyéb gyógyszereket szed, mert így elkerülhetők a nemkívánatos gyógyszerkölcsön-hatások. Mivel egyes szemcseppek és szájon át szedendő gyógyszerek együtt nem alkalmazhatók, a szemorvost a beteg összes gyógyszeréről tájékoztatni kell. A szemorvosnak azt is tudnia kell, hogy a betegnek milyen egyéb betegségei vannak, mert bizonyos szemcseppek nem adhatók például tüdőasztma vagy a normálisnál lassúbb szívverés esetén.

A szemcseppek vagy a csarnokvíz képződésének csökkentésével, vagy elvezetődésének serkentésével csökkentik a szem belső nyomását. A csarnokvíz termelését csökkenti a szájon át szedhető készítmény hatóanyaga is. Ez a hatóanyag a tápcsatornából a vérbe szívódik fel, a test minden részébe eljut, és ezért nemkívánatos mellékhatásokat is okozhat.

Hogyan kell a zöld hályog eileni szemcseppeket használni?

A szemorvos utasításának megfelelően. Nem szabad többször vagy kevesebbszer cseppenteni, mint ahogyan azt előírták. Téved az, aki azt hiszi, hogy az előírtnál több csepp erősebb szemnyomás-csökkentő hatású, mint a rendelt mennyiség. Túladagolás esetén nem a hatás nő, hanem a mellékhatások fokozódnak. Étrend-kiegészítőkkel, távoli országokból származó „csodaszerekkel” nem lehet a zöld hályogot kezelni vagy kedvezően befolyásolni.

Mikor kell műtétet végezni a zöld hályog kezelése során?

Általában akkor, ha a szemcseppek nem csökkentik kellőképpen a szem belső nyomását, vagy a beteg nem tolerálja jól az egyébként hatékony cseppeket.

Nyitott zugú zöld hályog esetében a csarnokvíz szemből történő eltávozását segíti elő a szemorvos lézeres beavatkozással vagy műtéttel. Az első esetben a csarnokzugba, a szivacsszerű szűrőrendszer felszínére lézerfényt vetít (lézeres trabekuloplasztika). A lézerfény hatására a szűrőrendszer szövete lazábbá válik, emiatt a korábbinál nagyobb mértékben engedi át a csarnokvizet. Ez a szemnyomás csökkenéséhez vezet. A legelterjedtebb sebészi műtét során keskeny csatornát alakítanak ki a csarnokzug, valamint a kötőhártya és a szemgolyó közötti tér összekötésére.

Ezen át a csarnok-víz egy része a kötőhártya alá áramlik, ahonnan a kötőhártya kis vénáiba szívódik fel. A csarnokvíz fokozott elvezetődésének köszönhetően a szem nyomása csökken. A csatorna azonban esetenként beszűkülhet, ami a szemnyomás újbóli megemelkedéséhez vezet. A későbbi beszűkülést a műtét során alkalmazott hegesedésgátló szerrel akadályozza meg a szemorvos. Ha a szaruhártya környezetében a kötőhártya sérült, hegesedett, és ezért a csarnokvizet nem szívná fel megfelelően, vékony szilikoncsövet ültetnek be az elülső szemcsarnokba, amely távolra, az ép kötőhártya alá vezeti el a csarnokvizet.

Zárt zugú zöld hályog esetén lézeres iridotómiát végeznek. Erről a beavatkozásról a 90. kérdésre adott válaszban már írtunk. Ha a csarnokzug elzáródása a szivárványhártya csarnokzugba való benövése miatt nem oldható meg a lézeres beavatkozással, a nyitott zugú glaukómában is alkalmazott sebészi műtétet végzik el.

Amennyiben egyik fenti műtét sem biztosít eredményt, végső beavatkozásként lézeresen vagy fagyasztással elroncsolják a csarnokvizet termelő sugártest egy részét. Emiatt kevesebb csarnokvíz termelődik, és a szemnyomás csökken. Ez a beavatkozás azonban esetenként a szemnyomás túlzott csökkenéséhez vezet, ezért csak utolsó lehetőségként használják.

Fájdalmas-e a zöld hályog ellen végzett lézeres szemműtét?

Nem, ugyanis érzéstelenítőt cseppentenek a beteg szemébe. A rövid (egy-két percig tartó) beavatkozás {lézeres iridotómia vagy lézeres trabekuloplasztikd) után legfeljebb rövid ideig tartó, enyhe kellemetlenségérzés jelentkezik. A szemorvos egy-két órán belül, majd a következő hetekben többször is megméri a szemnyomást, ugyanis néhány hétbe is beletelhet, mire a lézeres műtét teljes hatása megmutatkozik. Ha a kezelés önmagában nem csökkenti kellőképpen a szem belső nyomását, kiegészítő szemcseppre vagy sebészi műtétre van szükség.

Mi a haszna a zöld hályog ellen végzett műtétnek?

A haszon az, hogy a szem nyomása kellően alacsony lesz, ezáltal megőrizhető a még meglévő látás. A már elpusztult idegsejtek azonban nem pótlódnak, ezért a már elveszett látás nem állítható helyre.

Milyen szövődményei lehetnek a zöld hályog elleni műtétnek?

A legfontosabb szövődmény a vérzés, a tervezettől eltérő (túl magas vagy túl alacsony) szemnyomás, a fertőzés (ez nagyon ritka), de az is előfordul, hogy a műtét meggyorsítja a szürke hályog kialakulását. A szövődmények általában sikeresen kezelhetők.

Mit lehet tenni a zöld hályog kialakulásának megakadályozásáért?

A zöld hályog miatt kialakuló látáskárosodás megelőzésének legjobb módja az, ha mindenki tisztában van saját kockázati tényezőivel, és panaszmentesség esetén is rendszeresen részt vesz szemészeti vizsgálaton. A zöld hályogos beteg pedig szigorúan kövesse az orvos utasításait.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

tizenkilenc − 18 =