A prosztatarák tünetei, okai és kezelése

Milyen gyakori a prosztatarák?

Az Egyesült Államokban évente 100 000 új esetet ismernek fel, és több tízezer beteg hal meg prosztatarák következtében. Magyarországon 3500-4000 új eset kerül felismerésre, és 1400-1500 beteg hal meg évente. Sok beteg hal bele a beteg­ségébe úgy, hogy nem is tud a daganatáról. A kezdeti stádi­umban lévő daganatoknak sokszor semmilyen tünete nincs, ezért igen veszélyes daganatféleségről van szó.

Öröklődik-e a prosztatarák?

Ha öröklődés nem is, de családi halmozódás megfigyelhető prosztatarákkal kapcsolatban. A családi halmozódás expo­nenciálisan nőhet és nő is azokon a földrajzi területeken, ahol eleve magas a prosztatarák gyakorisága. Svédországban, ahol gyakori a prosztatarák, természetesen gyakori a családi hal­mozódás is. Amennyiben egy családban már fordult elő prosz­tatarák, a következő generációkban is fokozott a kockázat, így a szűrővizsgálatokat is komolyan kell venni.

Mi okoz prosztatarákot?

Egyértelműen nem ismertek azok a tényezők, amelyek prosz­tatarákot okoznak. Talán a betegség gyakoriságának földrajzi különbözőségei, nevezetesen hogy Skandináviában gyako­ribb, és ahogy délebbre megyünk, úgy egyre ritkább. Ez felte­hetően a napsugárzással, illetve a D-vitamin mennyiséggel függhet össze. Bizonyára táplálkozási vagy környezeti ténye­zők is befolyásolhatják, hiszen Japánban a betegség ritka, míg az a japán, aki átköltözik az

Egyesült Államokba, egy-két ge­neráció után ugyanolyan gyakorisággal számíthat a betegség­re. Egészen biztos, hogy Amerikában mások az étkezési szo­kások, mint Japánban, a környezet, az életmód is más. Megelőzni nem lehet, bár ismertek olyan tudományos közle­mények, melyek paradicsom, hal, szelénben dús táplálék védőhatását ismertetik.

Melyek a betegség tünetei?

A tünetek stádiumfüggőek. Amíg a prosztatán belül van egy kicsi, 1-2 cm-es daganat, az semmilyen tünetet nem okoz. Ha ez társul egy jóindulatú prosztata megnagyobbodással, az utóbbi okozhat vizelési tüneteket, ez ráirányíthatja a beteg fi­gyelmét a panaszaira, orvoshoz megy, és az orvosi vizsgálat során fény derülhet a rosszindulatú daganatra is.

Gyakran ta­pasztaljuk, hogy a betegnek többszörös áttéte van, emiatt pl. súlyos csont-ízületi panaszokban szenved, de húgyúti panaszai egyáltalán nincsenek. Lehet fordítva is, a nagyobb kiterjedésű, azaz az egész prosztatát elfoglaló daganat okozhat vizelési pa­naszt, nagyon ritkán vérvizelést, de okozhat húgyhólyagra ter­jedés esetén húgyvezeték-elzáródást is, ami következményes vizeletpangást, sőt veseelégtelenséget okozhat. A csontáttét az elhelyezkedésétől függően okozhat fájdalmat. Tekintettel arra, hogy ez a betegség inkább az idősebb korban jelentke­zik, a panaszokat gyakran mozgásszervi eredetűnek tartják, és reumatológiai betegségként kezelik.

Mi a prosztataszűrés lényege?

A szűrés sok lakosra kiterjedő vizsgálat a betegség idejekorán történő felismerése érdekében. A prosztatarák szűrése 50-70 éves férfiak körében indokolt. Különösen azoknál fontos, akiknek családjában már fordult elő prosztatarák. A szűrő­vizsgálat módszerei: végbélen keresztül történő prosztatavizsgálat és PSA-szintmérés.

Mik a korai felismerés lehetőségei tünetmentes betegekben?

A korai felismerés legfontosabb módszere a végbélen keresz­tüli tapintás, és a prosztata-specifikus antigén (PSA) koncent­rációjának mérése a vérben. Daganat gyanúja esetén képalko­tó vizsgálat (pl. ultrahang), ill. biopszia válhat szükségessé.

Mit jelent a karcinóma mellé írt Gleason szó és a mellette lévő szám?

Az 1 azt jelenti, hogy a sejt szerkezete szinte megfelel az egészséges sejt szerkezetének, a 2 kevésbé, a 3 még kevésbé, az 5-ös pedig teljesen eltér a normál prosztatasejt alakjától, felépítésétől. A patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a szövetmintát, feltérképezi, hogy melyik két sejttípus fordul elő a leggyakrabban. Ezt a kettőt összeadja, a két sejttípus összegéből képződik a Gleason-score. Ez az érték 2-10 között változhat. Minél magasabb a pontérték, a daganat annál ve­szélyesebb. 2-4 között „jól differenciált”, 5-7 között „közepe­sen differenciált”, 7 felett pedig differenciálatlan daganatról beszélünk.

Szoktak T betűt is írni a prosztatarák mellé. Mit jelent?

A T a tumor rövidítése. A T betű mellett feltüntetett szám a daganat helyi kiterjedését jelzi. Tl-2-es daganat csak a prosztatára terjed, e felett a daganat átlépi a prosztata tokját és be­szűri a környezetét.

Szoktak még írni egy nagy N betűt is, amely a nyirokcso­mók állapotára utal. Ha negatív, akkor NO, ha pozitív, akkor + jelet tesznek az N betű mellé. Ugyanez vonatkozik a metasztázis, azaz a nagy M szimbólumra is, azt is 0 vagy pozi­tív jellel jelölik. így tehát egy végleges diagnózist pl. így lehet leírni: „prosztatarák T2N0M0, Gleason 4+3=7″.

Melyek a prosztatarák kezelési módjai?

Ezt röviden nehéz összefoglalni. A helyileg terjedő daganat esetén a tumort sebészileg el kell távolítani. Kiegészítő keze­lésként szóba jön hormonkezelés, sugárterápia, ill. citosztatikus kemoterápia is. A megfelelő kezelés kiválasztása függ a daganat stádiumától, szövettani súlyossági fokától, a beteg életkorától, esetleges társuló betegségektől stb. metasztatikus esetekben hormonkezelés javasolt, és ennek kiegészítése su­gár és/vagy kemoterápiával.

A műtéttel meddig lehet várni?

Ajánlatos a diagnózis felállítása után a műtétet mielőbb elvé­gezni. Alapelv, hogy a diagnózistól számított 3 hónapon belül kell végleges terápiát alkalmazni. Nem ismeretlen az ún. neoadjuváns kezelés fogalma sem, aminek lényege, hogy hormonális, gyógyszeres kezelést adnak a műtéti vagy sugár­kezelés előtt.

Mi a radikális műtét lényege?

A műtét során eltávolítjuk a prosztatát és a hozzákapcsolódó ondóhólyagokat. Miután a hólyag és a húgycső közé van iktat­va a prosztata, a prosztatát kivéve egy húgycsőszakasz hiá­nyozni fog. Ezt úgy hidaljuk át, hogy a húgyhólyagot levarrjuk a húgycső végéhez, ezáltal a vizeletei folyás biztosított marad. A műtét során általában eltávolítjuk a prosztata környéki nyi­rokereket és nyirokcsomókat is. A műtétet követően a beteg­nek egy ideig katétert kell viselnie, ennek szokványos ideje 5-12 nap között változik.

Milyen szövődményei vannak a műtétnek?

Ideális esetben a vizeletürítés akadálytalan, a vizelettartási és közösülési képesség megmarad. A gyakorlatban maradéktala­nul ez ritkán valósul meg. A tartós vizelettartási képtelenség ritka, az esetek 1-2%-ában fordul elő. Ennek korrekciójához újabb műtétre lehet szükség.

Mikor nem ajánlott a műtéti beavatkozás?

A műtétnek több ellenjavallata lehet. Általában 70 évnél húz­zuk meg a műthetőségi felső határt, de egyébként jó életkilá­tások mellett 70 év felett is elvégezhető a műtét. Nem ajánlott a műtét elvégzése súlyos társbetegségek fennállása esetén sem, bár a döntés ilyenkor az aneszteziológus kezében van. Természetesen lehetnek technikai problémák is. Súlyos csípő­ízületi vagy gerinc-deformitások, amikor a beteget nem lehet megfelelő módon a műtőasztalra tenni – ellehetetleníthetik a műtétet.

Erősen elhízott betegnél sokszor célszerűbb a műté­tet gáttáji metszésből elvégezni. Ma már laparoszkópiával is végeznek radikális műtétet, ez akkor is elvégezhető lehet, amikor a nyílt műtét nem javasolható. Természetesen a laparoszkópiás beavatkozásnak is vannak ellenjavallatai, ilyen esetekben a hasi műtét előnyösebb lehet.

Hogyan kezelhető a műtét utáni potenciazavar?

A potenciazavar spontán is javulhat idővel, gyógyszeres keze­léssel is javítható. Olykor a péniszbe adott injekcióval lehet megfelelő merevedést elérni. Végső esetben péniszprotézisek beültetésére is sor kerülhet.

Milyen kiegészítő műtéti beavatkozásra lehet szükség?

Kiegészítő műtéti kezelésre akkor van szükség, hogy ha a prosztatarák növekedése vizelési nehézséget okoz. Ilyenkor a húgycsövön keresztül prosztataszöveteket távolítunk el, hogy a beteg ki tudja üríteni a hólyagját. Vesepangás, veséből történő elfolyási zavarok esetén is szükség lehet műtéti be­avatkozásra a veseállomány megkímélése érdekében.

Milyen sugárkezelési lehetőségek állnak rendel­kezésre?

Többféle sugárkezelésre is van lehetőség. Az egyik a külső be­sugárzás, amikor computer segítségével végzett tervezés alap­ján célozzák meg a prosztatát. Máskor, a bőrön keresztül a prosztatába szúrva juttatják be a sugárzó anyagot, mely a da­ganatos sejteket károsítja. A sugárkezelés ma már a proszta­tarák kezelésének szerves részét képezi.

Milyen szövődményei lehetnek a sugárkezelés­nek?

A kezelés után közvetlenül elsősorban a hólyag és végbélgyul­ladás jelentkezhet, mely gyógyszerekre, de leginkább az idő múlásával spontán javul, míg más szövődmények (pl. poten­ciazavar, húgycsőszűkület) csak később jelentkezik.

Van-e szükség utókezelésre?

A daganatmentesség csak a műtétet követő 8. héten végzett PSA-vizsgálattal mutatható ki. Amennyiben mérhető a PSA-szint – erre egyébként ritkán van eset – akkor kiegészítő keze­lést kell adni. Ez lehet sugár-, ill. hormonális kezelés, olykor a kettő kombinációja. Sajnos a PSA-szint emelkedése évek után is bekövetkezhet. Ez esetben gyógyszeres (adjuváns) kezelés­re lehet szükség.

Mi az adjuváns kezelés várható hatása?

Amennyiben a PSA ismételten mérhetővé válik, és a hormon-, ill. sugárkezelést vagy a kettő kombinációját alkalmazzuk, a PSA-szint normalizálódása újra bekövetkezhet, újra mérhe­tetlen szintre süllyed. Ez jelezheti, hogy a beteg ismételten da­ganatmentessé vált.

Hogyan kezelhetők az előrehaladott esetek?

Amennyiben a beteg nem operálható, hormonális kezelést al­kalmazunk. Ez történhet tablettákkal, injekciókkal vagy a he­rék eltávolításával. Kedvező prognózisú idősebb betegekben nyugodtan ajánlhatunk kasztrációt – a herék eltávolításának műtétjét – ez önmagában is elegendő lehet ahhoz, hogy a be­tegség nyugalmi állapotba kerüljön és további kezelésekre ne legyen szükség

A betegeket 3-6 havonta kell vizsgálni egyéni megítélés alapján. PSA-vizsgálat általában félévente indokolt. Minden kontroll alkalmával ultrahangvizsgálat is szükséges. Az ultrahanggal megállapíthatjuk, hogy a vesékből akadály nélkül távozik-e a vizelet a hólyagba, illetve, hogy a beteg a hólyagját ki tudja-e üríteni teljesen. Amennyiben vizelési za­varok vannak, akkor vizeletsugár-mérést is szükséges végezni. A végbél felőli vizsgálatot radikális műtét után elhagyhatjuk, ha a PSA-szint mérhetetlen. Emelkedő PSA-szint esetén vi­szont nem kerülhető el. Olykor csontizotóp vizsgálatra is szükség lehet a csontáttétek kizárása céljából.

Jegyezzük meg! Hogyan kezelik a csontáttéteket? A panaszmentes csontáttéteket is érdemes csontépítő hatású („biszfoszfonát”) gyógyszerrel kezelni. Fájdalom esetén a ke­zelést ki kell egészíteni fájdalomcsillapítókkal, nem szteroid gyulladásgátlókkal vagy szteroidokkal.

Mi az a hormonrezisztencia?

Egy bizonyos idő után a hormonérzékeny sejtek a prosztatából kipusztulnak és csak a hormonokkal szemben érzéketlen sejtek maradnak vissza. Ezt elsősorban a PSA emelkedése jel­zi. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés megváltoztatásával lehet a sejtekre hatni.

Címke: , Katgóriák: Urológia

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

egy + 13 =