Az urológiai betegségek diagnosztikája: Tünetek, fizikális vizsgálat és laborvizsgálatok

Terhesség során, ha vesetáji fájdalmat érez a kis­mama, akkor az veseelzáródásra utal?

A terhesség alatti deréktáji, és vesetáji fájdalom igen gyakran előforduló tünetek. Mindkét oldalon felléphetnek. Gyakoribb azonban jobb oldalon és igen gyakran, mintegy 80-90%-ban ultrahangvizsgálattal tágulat észlelhető a vesemedencében, ez azonban még nem kóros jelenség, ha elzáródás nincs. Nagyon ritkán viszont előfordul, hogy a terhesség alatt vesegyulladás lép fel, mely magas lázzal, vesetáji fájdalommal jár. Ekkor urológiai vizsgálat szükséges a további teendők megítélése céljából.

Ez a korral jár, vagy betegség tünete?

“60 éves férfi vagyok, a vizeletürítés nehezen megy az utóbbi időben, éjszaka néhányszor fel kell kelnem vizelni.”

Korral is járhat és prosztata-megnagyobbodás kezdeti tünete is lehet. Urológushoz kell fordulni, aki részletes kivizsgálást fog javasolni.

Ha véres a vizeletem, mi lehet az oka?

Nagyon sok oka lehet. A panaszmentes vérvizelés leggyako­ribb oka a hólyag rosszindulatú daganata. A hólyaghurut tü­neteivel jelentkező vérvizelés leggyakoribb oka pedig a húgy­úti fertőzés. Az orvosnak kötelessége a legrosszabbra is gon­dolni, ezt kell kizárnia, még akkor is, ha gyógyszer-mellékha­tásra gondolva, vagy a beteg tünetei alapján jóindulatú ok va­lószínű.

Véres vizelet esetén urológiai szakvizsgálat szükséges. A régebben alkalmazott eszközös vizsgálatok mellett azonban ma már sok esetben a korszerű képalkotó vizsgálatok tisztáz­zák a vérvizelés okát.

véres vizelet leggyakoribb okai

  • hólyaghurut (gyulladás),
  • hólyagrák,
  • gyógyszer-mellékhatás,
  • távozó vesekő,
  • idegen test a húgycsőben.

Baktériumot találtak a vizeletemben, de nincs semmi panaszom. Kell gyógyszert szednem?

A kérdés gyakori és indokolt. Mi úgy hívjuk ezt a klinikai helyzetet, hogy tünetmentes baktériumürítés, szaknyelven asymptomaticus bacteríuria (ejtsd: aszimptomatikus bakteriúria). Ilyenkor urológiai szakvizsgálat szükséges, hogy tisz­tázzuk, van-e a húgyutakban olyan eltérés, ami magyarázhat­ja a baktériumok jelenlétét. Ilyenek a húgyúti kövek, idegen testek és a húgyutak olyan fejlődési rendellenességei, amelyek a vizeletelfolyást akadályozzák. A leggyakoribb ezek közül a kövesség.

A kövek egyenetlen felszínén szívesen telepednek meg baktériumok, melyek csakúgy, mit az idegen testek, katé­terek felszínén, úgynevezett biofilmet képeznek, melyben hosszú időn keresztül fennmaradnak, szaporodnak. Azért fontos tisztázni a helyzetet, mert ezekben az esetekben az antibiotikus kezelés nem elegendő, a követ, vagy idegen testet el kell távolítani ahhoz, hogy a kórokozót is sikerüljön eltávolí­tani a szervezetből. Amennyiben szakvizsgálat kizárta, hogy kő, vagy elfolyási akadály lenne a húgyutakban, a tünetmen­tes baktériumürítést általában nem kell kezelni, mert nem je­lent veszélyt a szervezetre.

Jegyezzük meg! Vannak azonban olyan körülmé­nyek, melyek esetén a tünetmentes bakteriúria is kezelendő, illetve további vizsgálatok szükségesek.

Ilyenek a terhesség, a cukorbetegség és a különböző immunrendszert legyengítő be­tegségek. Egyéb esetekben azonban antibiotikum adása nem szükséges, sőt a hosszantartó antibiotikus kezelés káros kö­vetkezményekkel is járhat.

Régebben az urológusnál csak prosztatavizsgálat és vizeletvizsgálat történt, most vért is vesznek. Miért?

Az utóbbi évtizedekben megtanultuk a PSA (prosztata-specifikus antigén), egy speciális fehérje természetű anyag haszná­latát a prosztata betegségeinek kivizsgálásában. Ez a sejt­membrán-fehérje bizonyos körülmények között bejut a vérke­ringésbe, és az emelkedett vérszintből következtetünk a be­tegségre, illetve további vizsgálatokat javasolhatunk.

Az emel­kedett vérszint oka lehet a prosztata megnagyobbodása, rosszindulatú daganata, vagy gyulladása, de maga a prosztata­vizsgálat is okozhatja. Sajnos a módszer nem jelzi, hogy az emelkedést mi okozza, ráadásul a korral is és a prosztata méretének növekedésével is együtt járhat a PSA-szint emelkedé­se. A PSA-vizsgálat azonban ma már a prosztata betegségei­nek vizsgálatában nagyon fontos módszer, általában az egyik első vizsgálat.

Az emelkedett PSA-szint lehetséges okai

  • a prosztata megnagyobbodása,
  • rosszindulatú daganata,
  • a prosztata gyulladása,
  • a prosztata vizsgálata.

Hogyan különíthető el a mozgásszervi eredetű de­réktáji fájdalom és a vesekő miatti vesetáji fájdalom?

Legbiztosabban és leggyorsabban ultrahangvizsgálattal. A pa­naszok idején végzett vizsgálattal, amennyiben tágulatot talá­lunk a vese üregrendszerében, a fájdalom oka leggyakrabban kis vesekő okozta veseelzáródás, mely a vesetok feszülése ré­vén okozza a fájdalmat. Ha azonban nincs a vesében eltérés, tágulat, akkor a fájdalom általában nem vese eredetű.

Ha gyakran kell vizeletet üríteni és fáj, csíp, kell-e orvoshoz fordulni, vagy elég az otthoni antibiotiku­mot beszedni?

Mindenképpen forduljon orvoshoz. Ha korábban már kapott vagy szedett antibiotikumot és meggyógyult, ez nem jelenti azt, hogy nem szükséges az orvosi vizsgálat. A visszatérő húgyúti fertőzések kezelése az egyik legnehezebb feladat és éppen a korábban, nem ritkán vizsgálat nélkül szedett anti­biotikumok miatt. Nem tanácsos ezért az antibiotikumok sze­dése orvosi konzultáció nélkül, mert igen gyakori a nem megfelelő antibiotikum-szedés következtében kialakuló anti­biotikum-rezisztencia, amikor a baktériumok gyógyszerre történő érzékenysége elvész, és a szer hatástalanná válik.

Végeznek-e hólyagtükrözést vérvizelés esetén?

Az urológiában az utóbbi 20 évben teljesen megváltoztak a ki­vizsgálás eszközei. Az optikai eszközös vizsgálatok, amitől a betegek joggal tartottak, egyre inkább háttérbe szorultak, he­lyüket átvették, illetve azokat kiegészítették a modern kép­alkotó eljárások így, amíg vérvizelés (haematuria, ejtsd: hematuria) esetén korábban szinte mindig hólyagtükrözést végeztünk, ma már az első vizsgáló módszerünk az ultrahang, vagy a CT-vizsgálat. Csak akkor végzünk mégis hólyagtükrö­zést, ha a vérvizelés okát ezekkel a korszerű vizsgálatokkal nem találjuk, vagy pl. kontrasztanyag-allergia miatt nem tud­juk a vizsgálatot elvégezni.

A kisfiam már egyéves és nem tudjuk hátrahúzni a fitymáját. Forduljunk ezzel a problémával orvoshoz?

Egyéves korban, amennyiben gyulladást, vagy panaszt nem okoz a szűkebb fityma, még nem szükséges orvoshoz fordulni. Ha a későbbiekben (3 éves korig) sem sikerült a fitymát szaba­don hátrahúzni, vagy gyulladás jelei mutatkoznak (fájdalom, váladékozás, viszketés, bőrelszíneződés), illetve vizelési zava­rokat vagy egyéb panaszt okoz, mindenképpen urológushoz, gyermeksebészhez kell fordulni. Amennyiben helyi kezelésre nem szűnik, műtéti megoldás (körülmetélés) is szóba jön.

A szűkebb fitymát erővel hátrahúzni semmilyen körülmények között sem szabad. Azon túl, hogy ezzel fájdalmat okoznánk a gyermekünknek, a szűkebb fitymán sérülések keletkezhet­nek, melyek a későbbiekben hegesedéssel gyógyulnak, és to­vább fokozzák a fityma szűkületét.

Jegyezzük meg! A kifejezetten hegesen szűkült fityma esetében később csak a műtéti megoldás segít. A fityma erőltetett hátrahúzása azzal járhat, hogy az előbőrt nem sikerül a helyére visszahúzni, és a fitymabőr megduzzad és elszorítja a makk ereit. Ilyenkor mielőbbi kezelés céljából urológushoz, vagy gyermeksebészhez kell fordulni.

A tizenegy éves fiamnak fél óráig fájt az egyik heréje, de amikor orvoshoz indultunk volna, a pana­szai megszűntek. Ebben az esetben is érdemes ki­vizsgáltatni a fiamat?

A herefájdalmat minden esetben ki kell vizsgálni. Gyerme­keknél, ill. fiatal embereknél jelentkező herefájdalom hátte­rében különböző okok állhatnak, melyek közül az ún. „here­csavarodás” azonnali urológiai ellátást (műtétet) igényel. A herecsavarodás bizonyos tevékenységek (biciklizés, súly­emelés, sportolás) során alakulhat ki. Fő tünete a kifejezett herefájdalom.

Az elváltozás hátterében a herét tápláló ereket is magában foglaló herevezeték megtekeredése áll, mely kö­vetkeztében a herék vérellátása részlegesen vagy teljesen megszűnik. Ilyen helyzetben igen rövid idő áll rendelkezésre, hogy a maradandó herekárosodást elkerüljük. Általában sürgős műtéti ellátás szükséges. A csavarodás ritkán magától is megoldódhat, de akkor is ki kell vizsgálni a beteget.

A tudomány mai állása mellett miért van szükség az egyébként igen kelle­metlen végbélvizsgálatra?

Nem lehetne kihagyni ezt a vizsgálatot? Hatvanhárom éves férfi vagyok, és évente elme­gyek prosztatarák-szűrésre.

Korábban az orvosnak igen kevés eszköze volt, hogy megálla­pítsa a betegség okát, és képes legyen a gyógyításra. Manap­ság valóban sokkal fejlettebb műszeres és kémiai vizsgálatok állnak a rendelkezésünkre.

Ennek ellenére, a korábban kifej­lesztett és egyszerűbbnek vélt fizikális vizsgálat (orvosi beteg­vizsgálat: tapintás, kopogtatás, hallgatózás, szaglás, régebben ízlelés) ma is hasznos, és még mindig elsők között alkalma­zandó vizsgáló módszer. A prosztata végbélen keresztüli, ujjal történő vizsgálata (az ún. rektális digitális vizsgálat, vagy rövi­dítve RDV) kiegészítő információt ad az orvosnak, melynek birtokában a többi vizsgálat eredményét figyelembe véve, kö­zelebb jutunk a diagnózishoz, ill. a megfelelő gyógykezelés ki­választásához. Ezen felül, a prosztatavizsgálat során a végbél alsó szakaszát is vizsgáljuk.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

13 + 16 =