Hererák tünetei, kezelése

Milyen gyakori, mely korcsoportban fordul elő?

A heredaganat a fiatal férfiak betegsége. 18-40 év között a leggyakoribb az előfordulása. Nagyon ritkán kialakulhat gyer­mekkorban és idős korban is. A gyermekkori hereelváltozások inkább egyéb, nem urológiai jellegűek. Idősebb férfiaknál jelentkező kétoldali herenagyobbodás esetén vérképzőszervi kórképekre is gondolnunk kell. Nem annyira a heredaganatos esetek száma, mint inkább a klinikai jelentősége a meghatározó.

Kutatási eredmények! Hazánkban évente átla­gosan 2-300 új megbetegedést regisztrálnak. Az újonnan fel­fedezett esetek száma világszerte mérsékelt emelkedést mu­tat, amelynek pontos oka nem ismert.

Vannak-e a heredaganatra hajlamosító ténye­zők?

Igen. Ezeket „a here leszállási zavarainak” szoktuk nevezni. A kifejezés arra utal, hogy a magzati élet végéig a herék nem jutnak le a herezacskóba. A herék fejlődése ugyanis a magza­ti kor első részében a vese mellett zajlik, a terhesség utolsó harmadában „vándorolnak” le a hasüregen keresztül a here­zacskóba. A magzati hetedik hónapban a heréknek már itt a helyük.

Ez a leszállási folyamat két helyen akadhat meg:

A hasüregben és a lágyékcsatornában. Az előző orvosi neve kriptorchizmus, az utóbbié retenció tesztisz. Mindkét esetben a here a magasabb maghőmérsékletű hasüregben reked, amely daganatos elfajuláshoz vezethet. Ezért fontos tudni, hogy a here leszállási zavarainak esetén további vizsgálatokra, és kezelésre van szükség.

Más heredaganatra hajlamosító tényező kevésbé bizonyí­tott, családi halmozódás szórványosan figyelhető meg, amely genetikai hajlam szükségét valószínűsíti. Feltehetőleg erre ve­zethető vissza a kétoldali daganatok gyakoribb előfordulása is.

Milyen tünetei vannak a heredaganatnak?

A heredaganatos kórisme felállításának egyik legnagyobb csapdája, hogy tünetei igen változatosak lehetnek. Röviden így foglalhatnánk össze: a herében lévő bármely tapintható el­változás esetén urológiai vizsgálat szükséges. Nemritkán már kicsi, néhány milliméteres eltérés is okozhat távoli áttétet.

Többször látjuk, hogy a fiatal férfiak extrém nagyméretű da­ganat kifejlődése után fordulnak orvoshoz. Az esetek közel 10 százalékában a daganat, gyulladásos kórképpel társul, ilyenkor nehezebb a betegség azonosítása.

Milyen szerepe van az önvizsgálatnak?

A korai felismerés döntő jelentőségű a betegség gyógyítása szempontjából. A daganat növekedése igen gyors, a hererák igen agresszív betegség. A szó szoros értelmében napok is szá­mítanak a daganat felfedezése és a kezelés megkezdése kö­zött. A teendő pedig egyszerű: egy testfelszínhez közeli, jól át­tapintható szervben kell rendszeresen „önszűrést” végezni.

A here önvizsgálata már a pubertáskortól ajánlott, hogy a férfiak megismerjék a herék normális alakját, a tapintás által keltett érzetet. Bár a hererák ritka, azonban viszonylag fiatal életkorban jelentkezik, leggyakoribb 20 és 39 éves kor között. A jó hír az, hogy a hererák csaknem mindig sikeresen kezel­hető, de ehhez a korai felismerés elengedhetetlen.

Herék vizsgálata

A legalkalmasabb idő a herék vizsgálatára a fürdőkádban vagy a zuhany alatt vagy közvetlenül a tisztálkodás után adódik, amikor a herezacskó izomzata a leglazább. A hererák rendszerint az egyik herében jelenik meg. A figyelmeztető jelek bármelyikének észlelésekor ajánlott a háziorvos mielőb­bi felkeresése.

Jó lenne, ha az iskolai nevelésben vagy a médiában na­gyobb szerep juthatna az egészségnevelésre és az önvizsgála­tok alapjainak elsajátítására.

A hererák figyelmeztető jelei

  • kemény csomó a here elülső vagy oldalsó felszínén,
  • a here duzzanata vagy megnagyobbodása,
  • fájdalom vagy kellemetlen érzés a herében vagy a zacskóban,
  • szokatlan különbség a két here között,
  • nehéz vagy húzó érzés a herezacskóban,
  • tompa fájdalom az alhasban, ágyéktájon vagy a herezacs­kóban.

Mi okozhat még herefájdalmat a daganaton kívül?

A mellékhere-gyulladás fájdalommal, gyakran lázzal jelent­kező betegség, legtöbbször ilyenkor a here ép, csupán a here mellett lévő mellékhere gyulladt. Gyakran jár vizelési panasszal esetleg húgycsőfolyással.

A hereburkok között elhelyezkedő folyadékgyülem, a hidrokéle, szintén nem daganat, az ultrahangvizsgálat ilyen­kor is pillanatok alatt tisztázhatja a kórképet.

A fiatalkorban gyakrabban előforduló herecsavarodás hir­telen alakul ki, heves tünetekkel jár. A heregolyó ilyenkor a sérvcsatornáig felhúzódhat, nagy fájdalommal jár. Sürgős megoldást igényel, hiszen a here oxigénhiányra érzékenyen reagál, hat órán túl már visszafordíthatatlan károsodás zajlik le a szövetekben. A gondos vizsgálaton túl itt a keringést vizs­gáló dopplervizsgálattal kiegészített heve ultrahang-vizsgálat segíti elő a diagnózis felállítását.

Mindig gondolni kell a heresérülésre is, amely daganat gya­núját vetheti fel.

Milyen vizsgálati módszerek vannak a here tumor kimutatására?

Mint minden egyéb kórképnél, itt is meghatározó szerepe van a kórtörténet (anamnézis) gondos felvételének és a fizikális vizsgálatnak. Fontos tudni, hogy mikor, mióta és milyen tüne­tekkel társul a herében talált eltérés. A kórkép pontos tisztá­zása kizárólag urológus kompetenciája. A fizikális vizsgálatot minden tumor gyanú esetén ultrahangvizsgálat egészíti ki.

El­végzése után ritkán marad kétség a folyamat eredetét tekint­ve, ha mégis, a sugárterhelést nem jelentő mágneses rezonan­cia vizsgálat (MRI) adhatja a legtöbb információt. Ennek a módszernek a vizsgálat rövid időn belüli hozzáférhetősége és a megfelelő tapasztalat hiánya szab határt. Olykor tumor- marker-vizsgálatra is szükség lehet, bár az esetek kb. fele vér­vizsgálattal nem azonosítható.

Mik azok a „markerek”?

Bizonyos daganatok olyan anyagokat termelnek, amelyek a vérből kimutathatók. Ilyen daganatokat találhatunk a here tumorok között is, de fontos megjegyezni, hogy a heredagana­tok fele nem mutat emelkedett markerszintet.

A két leggyakrabban alkalmazott tumor marker

  • a szérum alfa fötoprotein (AFP) az embrionális életből származó rákok, míg az
  • béta humán koriális gonadotropin (HCG) a koriokarcinóma típusú daganatok megjelenésekor emelkedik meg.

Kisebb a jelentősége a neurospecifikus enoláznak (NSE), amelyet a csírasejt típusú daganatok prognosztikai faktora-ként tartanak számon. Másfajta, nem tipikus tumor marker a laktátdehidrogenáz (LDH), amely emelkedése a tumoros progresszió mértékét jelezheti.

Az említett markerek nemcsak a daganat kimutatásában, hanem az onkológiai kezelés eredményességének lemérésében is fontosak. Amennyiben a szérumszint a normális tarto­mányt meghaladja, visszamaradt tumor megléte valószínű.

Jegyezzük meg! Mi a következő lépés daganatgyanú esetén? Legtöbb daganatnál a szövettani típus meghatározását minta­vétellel, ún. biopsziás vizsgálattal végzik. Here tumornál azon­ban nem! Mai tudásunk szerint két daganatféleség esetén ve­szélyes a tűbiopsziás mintavétel: a melanóma malignum és a heredaganat esetén.

Mi tehát a követendő diagnosztikus és egyben terápiás eljárás?

A here nyílt műtéttel történő feltárása, a függelékekkel együtt végzett eltávolítása. A tumoros folyamat eredetének kétsége esetén a hereműtét közben rávágunk, fagyasztással végzett műtét alatti szövettani mintavételellel győződhetünk meg a folyamat rosszindulatú jellegéről. A daganat esetleges szóró­dását a függelékekben futó erek lefogásával próbáljuk megelőzni.

Hol lehetnek áttétek, és hogy lehet ezeket kimu­tatni?

A heredaganat áttétei ereken és nyirokereken keresztül kelet­kezhetnek. A nyirokcsomó-áttétek a hashártya mögött, a nagy erek környékén keresendők. Véráram útján távoli átté­tek (metasztázisok) a tüdőkben és egyéb mirigyes szervekben képződhetnek. A súlyos következményekkel járó agyi áttétek szerencsére ritkábbak.

A további kezelési mód kiválasztásánál nagy jelentősége van a legkisebb áttétek kimutatásának is, így a képalkotó di­agnosztikus vizsgálat eredménye sokszor perdöntő lehet.

Jegyezzük meg! A korszerű spirál CT-berendezések mellett nagyobb szerep juthat az egyre tökéletesebbé váló MRJ-készülékeknek. Kiegészítésként alkalmanként segítséget nyújthatnak a PET-vizsgálatok is.

Speciális, bonyolult feladat az onkológiai keze­léseket követően tapasztalt kis, sokszor csak heget tartalmazó nyirokcsomók megítélése. Csontpanaszok esetén izotópvizs­gálatokat végezhetünk.

Mely szövettani típusok léteznek és hogyan ke­zelik ezeket tovább?

A heredaganatok többségét a csírasejtes daganatok alkotják, ezek ismertetése meghaladja kereteinket és céljainkat. Szokás a here tumorok fajtáit a kezelési lehetőségük szerint csoporto­sítani, így elkülönítünk: sugárkezelésre reagáló szeminómákat és a többségében kemoterápiára érzékeny nem szeminóma típusú daganatokat. Vannak olyan here tumorok is, amelynél egyik fajta kezelés sem hatásos, ilyen a teratóma és a yolksac tumor. Ezek megléte a hashártya mögötti nyirokcsomólánc eltávolítását teszi szükségessé.

A gyorsan terjedő és így agyi áttétet is rövid időn belül okozó koriokarcinóma azonnali kemoterápiát indokol. Általánosságban nehéz további besorolást találni a külön­böző heredaganat fajtáira, csaknem mindegyik más jellegű, ez azonban a további kezelést kevéssé befolyásolja.

Hogyan történik a sugárkezelés?

A szeminóma típusú daganatok kezelése a here eltávolítása utáni sugárkezeléssel történhet. A besugárzás kiterjed a nagy ­erek melletti régióra, szükség esetén a lágyéki területekre is. Amennyiben szeminóma típusú daganatban érbetörés mutat­kozik, a sugárkezelést kemoterápiával kombináljuk.

Milyen további műtét válhat szükségessé ?

A nem szeminóma típusú daganatok áttéteinek sebészi meg­oldása a hashártya mögötti nyirokcsomólánc eltávolítása. Az egyre tökélesedő kombinált kemoterápiás kombinációk eredményeinek köszönhetően ma már egyre ritkábban alkalma­zott beavatkozás.

Lényege a nagy erek (aorta és az alsó fő vé­na) körüli nyirokcsomók teljes eltávolítása. Szükség lehet a kemoterápia után visszamaradó nyirokcsomók utólagos, to­vábbá az egyedülálló és operábilis áttétek eltávolítására is. Más jellegű további sebészi tevékenységet igényelhetnek a szoliter (egy-két) vagy operábilis áttétek is.

Milyen veszélyeket rejt a kemoterápia és a su­gárkezelés?

A sugárkezelés legnagyobb veszélye lehet a megelőző sugár­kezeléssel összefüggésbe hozható másodlagos daganatok ke­letkezése. Eredete a régebben alkalmazott, azóta már tovább tökéletesedő sugárberendezésekre vezethető vissza. A has­nyálmirigyben, a bélben és egyéb szervekben lévő áttétek akár több évtizeddel a sugárkezelés elvégzése után is keletkez­hetnek.

Jegyezzük meg! A kemoterápia jelentősen megviselheti a fiatal szervezetet is. Hatékony, de legtöbbször jelentős mellékhatásokkal bíró kombinációkat alkalmazunk.

A „korai” szövődmények az ismert hajhullás mellett a gyo­mor és emésztőszervi mellékhatások és a csontvelő-károsodás következtében létrejövő láz és egyéb súlyos következmények.

A „késői” kemoterápiás szövődmények a kezelés után évekkel, akár évtizedekkel később jelentkeznek, ilyen a sper­makép-romlás, és a szívizom-károsodás.

A kiterjesztett nyílt műtét kapcsán legtöbbször a paraszim­patikus idegdúclánc sérülése, illetve eltávolítása is megtörté­nik. Ez az ejakuláció folyamat zavarát (retrográd ejakuláció) és erekciós problémákat okozhat, amely különösen nagy probléma a daganat által érintett fiatal, családalapításra vá­gyó embereknél. A korai és késői mellékhatások elkerülésére fejlesztették ki a kisebb, „behatárolt” területű műtéteket.

A „wait and see” (angol kifejezés) vagy másképpen surveil-lance módszer alkalmazásának lényege, hogy a daganatos he­re radiális eltávolítását követően – amennyiben áttét nem képződött – további kezelés ne történjen, csupán a beteg szo­ros megfigyelés alatt álljon. A maga idejében ez a próbálko­zás nagy ellenállást váltott ki, napjainkban azonban – szoros kikötések mellett – elfogadott kezelési mód.

Csak abban az esetben lehetséges a követéses technika, amikor a herében lévő daganat kisméretű (szeminóma esetén legfeljebb 4 cm, nem szeminóma daganatoknál 3 cm), és a szövettani vizsgá­lattal érbetörés nem igazolható. Hasonlóan fontos elvárás, hogy a here centruma ne legyen daganatosán beszűrt és a fent említett tumor markerek és a rendszeresen végzett képalkotó vizsgálatok negatív eredményt adjanak.

Alapvető a beteg zavartalan együttműködése, hiszen a 3-6 havonta tartott ellenőrzések közül egy elhagyása is végzetes következménnyel járhat. A módszer rutinszerű alkalmazása megóvhatja az áttét nélküli betegeket a sugárkezelések és a radikális sebészeti beavatkozások említett szövődményeitől, amennyiben a tumoros kiújulás mégis bekövetkezik, ezt azon­nal elkezdett kezeléssel korrigálni lehet.

Hogyan működik a spermabank?

A spermabank azon személyek számára jelent megoldást, ahol a nemzőképesség valamilyen oknál fogva ideiglenesen vagy véglegesen zavart szenvedhet. Például, amikor a hereda­ganat további kezelése során az újonnan termelődő spermiu­mok képződése károsodik, esetleg műtéti eltávolítás miatt egy here sem marad vissza, vagy ha a megtermékenyítő képesség egyéb zavara fenyeget. Ilyen esetekben a spermiumok fa­gyasztással történő konzerválása szükséges. A mai tudásunk szerint a spermiumok korlátlan ideig tarthatóak el mínusz 200 fok alatt, így a beteg utódnemzése a későbbi időpontban is lehetővé tehető.

Milyenek a túlélési esélyek heredaganatnál?

A heredaganat onkológiai kezelése igazi sikertörténet. Ré­gebben a heredaganatos betegek döntő részét elveszítettük, a 70-es évek elején viszont a platina alapú kemoterápiás kombi­nációk igazi áttörést hoztak a kezelésben. Ma már a kezdeti stádiumban észlelt heredaganatos betegek több mint 90%-a meggyógyítható. Ezért is lenne fontos a diagnózis korai felál­lítása és a hereönvizsgálat elsajátítása.

Az előrehaladott stádiumban lévő daganatoknál a kezelés eredményességét már több tényező befolyásolja, azonban az ötéves túlélés itt is elérheti az 50-60%-ot.A fiatal korcsoportban a túlélést azonban hosszú távra tervezzük. Tovább javíthat a kezelési eredményeken az újabb ke­moterápiás vegyületek bevezetése és a képalkotó módszerek tökéletesedése is.

Meddig kell követnünk a betegeket, milyen gyakori az ellenőrző vizsgálat?

Az ellenőrző vizsgálatok csaknem olyan fontosak, mint a ke­zelés maga. A daganat sok esetben csak később okoz áttéte­ket, vagy a kezeléskor az áttét még nem kimutatható. A szo­ros követéskor („wait and see”módszer, ld. előbb) legkésőbb 3-6 havonta marker-ellenőrzés, CT-vizsgálat szükséges. Ugyanez érvényes sugárkezelést és kemoterápiát követően is.

Az első évtizedben a követés igen szigorú, a kontrollvizsgá­latokat csak 10 év után tehetjük ritkábbá. A követés kiterjed az ellenoldali here vizsgálatára is, mert gyakori a kétoldali fo­lyamat, jóllehet, a daganatok fejlődése időben nem párhuza­mosan zajlik. Szintén hasznos az esetleges családi halmozódás feltárása is.

Hogyan összegezhetők a hererákkal kapcsola­tos legfontosabb tudnivalók?

A hererák kezeletlenül halálos betegség. A korai felfedezésnek és a kiegészítő kezeléseknek köszönhetően ma már a betegek döntő része gyógyítható. Amennyiben a kezdeti szakaszban si­kerül kiszűrni a daganatot és az még nem okozott áttétet, a min­den esetben szükséges kasztrációt követően kísérletet tehetünk a kiegészítő kezelések elhagyására. Egyébként a daganat szövet­tani szerkezetéről és a tumoros stádiumtól függően sebészi, ke­moterápiás vagy sugárkezelés válhat szükségessé.

Véd-e a körülmetélés (cirkumcízió)?

Igen, de csak a gyermekkorban elvégzett műtétnek van ilyen hatása. A daganatra hajlamosító tényezők közül vezető szere­pe van a fitymaszűkületnek, és a fítymalemezek között felsza­porodó és baktériumokkal fertőzött váladéknak, a szmegmának.

Ebben többször találunk a daganat fejlődéséért egyértel­műen felelős humán papilloma vírusokat (HPV). Ez nemcsak a hordozó férfira, hanem szexuális partnerére is veszélyes le­het. Azokban a kultúrákban, ahol a cirkumcízió gyermekkor­ban rituális szokás, lényegében ismeretlen a hímvessző-daga­nat és a méhnyakrák.

Címkék: , Katgóriák: Urológia

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

nyolc − kettő =