Jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tünetei, kezelése

Mi a prosztata, mi a funkciója?

A prosztata 20-25 grammnyi, gesztenye formájú szerv, amely a hólyag alatt foglal helyet. A hólyagból indul ki a húgycső, ami keresztülhalad a prosztatán. Szelepként is szolgál, hogy a vizelet és az ondó egyszerre ne távozhasson. A prosztata vála­dékának a gyermeknemzésben van szerepe.

Milyen betegségei vannak a prosztatának?

A prosztatának alapvetően három betegsége van. Egyik leg­gyakoribb betegség a prosztata gyulladása (prosztatitisz), amely akár tizenéves korban, a leggyakrabban 20-30 éves kor­ban jelenik meg, de előfordulhat az 5-6. évtizedben is. Ismert a prosztata megnagyobbodása (BPH), amely egy jóindulatú betegség. Ennek lényege, hogy a prosztatán keresztül futó húgycső körüli mirigyek növekedni kezdenek, amiből egy jó­indulatú daganat jön létre.

A növekedése révén összenyomja a húgycsövet, ezáltal vizelési nehézség léphet fel. Tudni kell, hogy egyeseknél már kicsi megnagyobbodás is okozhat pa­naszt, míg másoknál a jelentős 4-5-szörös növekedés sem okoz feltétlen panaszt.

Jegyezzük meg! A prosztata rosszindulatú megbetegedését prosztatarák­nak (carcinómának) nevezzük. A következőkben erről és a jó­indulatú daganatról bővebben esik majd szó.

Miért nagyobbodik meg a prosztata?

Erről ma sem tudunk többet, mint 50-60 évvel ezelőtt. Bizto­san van hormonális oka is, hiszen a tüneteket okozó prosztata-megnagyobbodás 50 év alatt nemigen fordul elő. Számos teória van, egyik sem nyert még bizonyítást. Semmilyen össze­függést nem találtak sem a szexuális aktivitás, sem a táplálko­zás, sem egyéb vonatkozások tekintetében. Egyes népcsopor­toknál ritkább, másoknál gyakoribb.

Ezt a táplálékban talál­ható növényi védőanyagoknak tulajdonítják. Végül is, a keres­kedelemben kapható növényi anyagokból kivont gyógyszerek előállítása azokon a tapasztalatokon alapszik, hogy egyes afri­kai vagy dél-amerikai népeknél ritkább a prosztatanagyobbodás vagy vizelési panasz, mert olyan növényeket fogyaszta­nak, amelyeknek védő hatása van. A növények hatóanyagait a gyógyszeripar is felhasználja.

Milyen tüneteket okoz, okozhat a prosztatanagyobbodás?

A tünetek rendkívül jellemzőek. Első tünet a gyakori éjszakai vizelés inger. Ez fokozódik a nappali vizelések számával, ami a napi mozgásában gátolja, hiszen egyre gyakrabban kell il­lemhelyet keresni. A vizelet nehezebben indul el, vékonyabb sugárban ürül, időnként parancsoló tünetek lépnek fel, ame­lyek jelentősen rontják az életminőséget.

Ha a beteg nem for­dul orvoshoz a panaszokkal, akkor az állandóan telt hólyag vi­zelettartási képtelenséget okoz, következményes vesekároso­dáshoz vezet. Ha a beteg időben kerül orvoshoz, ezeket a sú­lyosabb, hányingerrel, hányással, fokozódó folyadékfogyasz­tással járó tüneteket megelőzhetjük.

Nagyobbodás nélkül nincsenek prosztatapanaszok?

Minimális mértékben megnagyobbodott prosztata is okozhat vizelési panaszt, sőt normális nagyságú prosztata mellett is le­het gyakori vizelési panasz. Ennek oka nem az, hogy a meg­növekedett prosztata összenyomja a húgycsövet, hanem az, hogy a húgycső körüli zárógyűrű tónusa az átlagosnál erősebb, és a fényképezőgép blendéjéhez hasonlóan nem nyí­lik meg olyan mértékben, hogy az tökéletes vizelési biztosí­tón.

A már említett prosztatagyulladás is járhat vizelési pana­szokkal, akár vékonyabb vizeletsugárral, típusos elzáródásos prosztatatüneteket válthat ki. Maga a gyulladás is járhat gya­kori vizelési ingerrel, akárcsak a prosztatanagyobbodás.

Prosztatabetegségeken kívül mi okozhat még vizelési panaszt?

Előfordulhat, hogy a betegnek nincs prosztatagyulladása, nincs prosztata-megnagyobbodása, rosszindulatú daganata sincs, mégis vizelési problémái vannak. Ennek oka lehet a hó­lyag működési zavara, mely társulhat Parkinson-betegséghez, súlyos cukorbajhoz, minden olyan gerincvelői vagy egyéb idegbetegséghez, mely károsítja a hólyaghoz futó idegek mű­ködését. Veleszületett betegség a hólyag-divertikulum. Lé­nyege a hólyag falának zsákszerű kiboltosulása, melynek izomfala erősen elvékonyodott, gyenge. Vizeletürítést köve­tően a hólyag a divertikumból újra telítődhet, ez újabb vizelé­si ingert vált ki.

Jegyezzük meg! Vizelési zavart okozhat az a záróizom elme­szesedése, kötőszövetes átalakulása. Máskor a húgycső szűkü­lete vagy éppen fitymaszűkület akadályozza a vizelet ürítését.

Hogy lehet a prosztatabetegségeket kórismézni?

Akármelyik prosztatabetegségről beszélünk, gyulladásról, megnagyobbodásról vagy daganatról, a végbélen keresztüli fi­zikális vizsgálat (rektális digitális vizsgálat, RDV) nem kerül­hető el. Ez a prosztatagyulladásra is érvényes. Normális miri­gyes szerkezetet, de mindenképp fájdalmas és a normálisnál nagyobb prosztatát találunk prosztata-megnagyobbodásnál. Prosztatarák esetében csontkemény göböt, vagy egészében ki­terjedt csontkemény prosztatát találunk.

Mi az a PSA?

A PSA (prosztata-specifikus antigén) egy vérben található anyag, amelyet a prosztata termel. Bizonyos prosztatabetegségekben koncentrációja a vérben megemelkedik. Ma már nélkülözhetetlen vizsgálat, a világon mindenhol használják.

Szerencsére a laboratórium által megadott normálérték fölött található PSA-szint nem jelent automatikusan rákbetegséget, hiszen számos jóindulatú tényező, így a gyulladás vagy csupán az önmagában megnagyobbodott prosztata is megnöveli a vérszintjét. Bizonyos gyógyszerek, lovaglás, előzetes végbélvizsgálat is emeli a szintet. Szerencsétlen az a helyzet – ami viszonylag ritkán fordul elő – hogy normális PSA-tartomány mellett daganatos betegség áll fenn.

Mi a biopszia?

Biopsziának nevezzük azt a mintavételi technikát, amikor egy szervből – jelen esetben a prosztatából – egy szövetvevő pisz­toly szerkezetére applikált tűvel, a hajszálnál néhányszor vas­tagabb, 1 cm-es szövetmintákat veszünk a prosztatából, me­lyet szövettani vizsgálatra küldünk. A szúrás mennyiségének van egy racionális felső limitje, kicsi daganat esetén az is elő­fordulhat, hogy a daganatot nem sikerül eltalálni, így az nem kerül felismerésre. Ezért magasabb PSA mellett a rendszeres urológiai kontroll negatív biopsziás lelet mellett is indokolt.

Fáj-e a biopszia?

A biopsziás fájdalom csillapításával a szakirodalom széles körben foglalkozik. Ennek oka praktikus és financiális okok­nak köszönhető. Maga a beavatkozás néhány perc, de az el­végzéséhez altatóorvosra van szükség. Ez jelentős költségnö­vekedést okozhatna, ezért az érzéstelenítést legtöbbször ma­ga az urológus végzi. Az érzéstelenítés többnyire a prosztata lidokainnal történő beinjekciózásával történik. Amennyiben általános érzéstelenítésre van szükség, a beavatkozás után kórházi megfigyelés szükséges.

Mi lehet a biopszia eredménye?

A biopszia eredménye, mely a vizsgálat után néhány nappal várható, a következők lehetnek: a biopszia szövettani vizsgá­lat eredménye lehet normális prosztataszövet, gyulladásos prosztataszövet, lehet megnagyobbodott, ún. hiperpláziás szövet vagy mindhárom keveréke is.

Lehet rákot megelőző ál­lapot és lehet rák is

Más rosszindulatú daganat (pl. szarkó­ma) vagy más daganat prosztataáttéte ritkán fordul elő. Ha a tapintás egyértelműen daganatra utal és a biopszia mégis ne­gatív, vagy magas PSA-szint mellett negatív a szövettani vizs­gálat, érdemes a biopsziát megismételni.

Mi a vizelési panaszokat okozó prosztatabetegség kivizsgálásának menete?

A beteg pontos kikérdezése vizelési szokásairól, éjszakai vize­lések számáról, a vizelet sugaráról sok információt ad az or­vosnak. A prosztata nagyságát ma ultrahanggal határozzuk meg. Ehhez szükséges a legalább közepesen telt hólyag. A rektális digitális vizsgálat (RDV) nem mellőzhető, göbös prosztatarákot csak az ujjunkkal tudunk kimutatni. Szükséges a vizelet sugarának lemérése, majd le kell ellenőrizni, hogy maradt-e vizelet a hólyagban vizelés után.

Hogy végzik az ultrahangvizsgálatot?

Kétféleképpen lehet prosztata ultrahangvizsgálatot végezni. Először, ha a vizsgáló ultrahangfejet egyszerűen a hólyag fölé helyezzük. Ezzel a prosztata nagysága megállapítható, de fi­nomabb eltérések vagy az ondóhólyagok állapota nem. A má­sik módszer, amikor egy, a mutatóujjnál kissé vastagabb, hosszú ultrahangfejet a végbélbe vezetünk. Ez kissé kellemet­len, viszont sokkal több információt nyújtó módszer.

Mi az az uroflowmetria?

Az uroflowmetria (ejtsd: uroflómetria) a vizeletsugár mérését jelenti. A készülék számítógéppel kiszámolja a legnagyobb su­garat, az átlagos sugarat és az ürített mennyiséget is. Az átla­gos vizeletürítést otthon egy stopperrel és egy mércés pohár­ral is el tudjuk végezni. Egyszerűen az ürített mennyiséget el­osztjuk a vizelési idővel (másodperc). 150 ml ürített vizelet alatt nemigen szoktuk értékelni, de az extrém nagy ürített vo­lumen is téves információkhoz juttathat.

Marad-e vissza vizelet egészséges emberben vi­zelés után?

A hólyagot egészséges férfi és nő az utolsó cseppig ki tudja üríteni. Nemcsak férfiakban, nőkben is előfordulhat, más ok­ból, maradék vizelet a hólyagban. 50 ml alatti maradéknak kli­nikai jelentősége nincs. 100 ml felettinek viszont már terápiás konzekvenciája is van. A visszamaradó vizeletmennyiséget ultrahanggal meg tudjuk határozni. Emiatt ma már katéterezni tilos.

Jegyezzük meg! Baj-e, ha a prosztata nagyobb? Ha a betegség jóindulatú, csak akkor baj, ha panaszt okoz. Olykor a prosztata térfogata a normális 20-25 cm3 helyett akár 100 cm3 is lehet, de ha nem okoz panaszt, nincs vele tennivaló.

Okozhat-e kis prosztata vagy normális nagysá­gú prosztata panaszokat?

A fentiekből már adódik a válasz, hogy bizony az alig megna­gyobbodott prosztata is okozhat vizeletürítési zavart. A pana­szok egyik oka mechanikus, azaz egyszerűen a megnövekedett prosztataszövet „útjában van” a vizeletnek. De van egy ún. di­namikus komponense is, aminek a lényege az, hogy a hólyag-prosztata átmenet izomzata fokozottabb tónusban van, és nem nyílik ki olyan mértékben, hogy a vizelet akadály nélkül ürül­hessen. A fényképezőkép blendéjéhez szoktuk hasonlítani, ha ez a blende nem nyílik ki megfelelően, akkor panaszt okoz.

Lehet-e a betegség súlyosságát számszerűen is kifejezni?

Természetesen igen. Ha leírjuk a prosztata méretét gramm­ban vagy milliliterben, hozzáírjuk az ürített vizelet sebességét (ml/sec), a visszamaradó vizelet mennyiségét (ml), akkor ob­jektív képet kapunk a betegségről. Van egy nemzetközileg el­fogadott kérdőív is, amelynek pontértéke számszerű ered­ményt ad a panaszok súlyosságáról. Ehhez tartozik egy élet­minőségre vonatkozó kérdéssorozat is, amelyre adott válasz tükrözi a beteg megelégedettségét.

Kezelhető-e a jóindulatú prosztatanagyobbodás?

Többféle kezelési lehetőség van, gyógyszeres, műtéti és ún. al­ternatív. A fenti paraméterek, a beteg általános állapota, pa­naszai, az orvos megítélése, a beteg beleegyezése határozza meg a terápiát.

Címke: , Katgóriák: Urológia

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

tizennyolc + tizenöt =