Melyek a leggyakrabban előforduló urológiai sürgősségi állapotok?

Mindkét nemben, felnőtt- és gyermekkorban egyaránt gyakran előforduló tünet a heveny vesekólika, amely gör­csös deréktáji fájdalommal, hányingerrel, hányással, a ve­sevezeték mentén az alhas felé sugárzó fájdalommal jár.

Nőkben igen gyakori a heveny hólyaghurut, ami leggyak­rabban enyhe bakteriális fertőzés következménye. Igen kellemetlen, fájdalmas vizeletürítést okoz, véres vizelet tár­sulhat hozzá, amely a betegnek ijesztő lehet. Gyakran spontán gyógyul. Antibiotikus kezelést alkalmazhatunk, bőséges folyadékfogyasztást javasolunk.

  • Lázzal társuló vesetáji fájdalom azonban már heveny vese­medence-gyulladást jelezhet.
  • Mindkét nemben előforduló, súlyos betegséget jelző tünet a fájdalmatlan vérvizelés, amely lehet alvadékos is, jelentős vérveszteséget okozva a betegnek.
  • Természetesen sürgősségi esetnek minősülnek a húgy-ivarszervek nyílt vagy fedett sérülései, amelyek számos okra vezethetők vissza.
  • Általában prosztata-megnagyobbodással küzdő, idősödő férfiaknál fordul elő a vizelési képtelenség, amely igen kel­lemetlen tünet. A beteg a telt hólyagot nem tudja spontán kiüríteni. Ilyen esetekben a megnagyobbodott mirigyállo­mány elzárja a vizelet útját a keresztülfutó húgycsőben.
  • Általában minden hirtelen bekövetkező heretáji fájdalom, duzzanat sürgősségi esetnek minősítendő.

Féloldali vesével születtem és ürítettem már vese­követ. Egyebekben teljesen egészséges ember vagyok, de már gyakorlatilag 12 órája nincs vizeletem. Mit csináljak?

Önnél sürgősségi urológiai ellátást igénylő megbetegedés je­lentkezett, vagyis a vizelet hiánya lépett fel. Azonnal szakorvoshoz kell fordulnia. A vizelet hiányát okozhatják belgyógyászati megbetegedések, melyek során a szervezet kiszárad és a vese nem tud kiválasz­tani, lehet valamilyen nefrológiai eltérés, amikor a vese nem jól működik, vagy a fentebbiek jó működése mellett a vizelet elvezetésében jelentkezik elzáródás. Önnél valószínűleg az utóbbiról lehet szó, melyet feltételezhetően a féloldali húgy­vezetékbe szorult kő okozhat, vagyis a termelődő vizelet ki­ürülésének útja le van zárva.

A probléma megoldása urológus beavatkozására vár, melynek során sürgősséggel biztosítani kell a vizelet elvezetését, majd tervezett időben az akadályt (követ) el kell távolítani. A vizelet elvezetése általában tör­ténhet belső elvezetéssel, amikor a húgyvezetékbe a húgy-csövön keresztülvezetünk fel egy csövet, vagy ennek sikerte­lensége esetén a derekát megszúrva a bőrön keresztül vezet­jük le a vizeletet egy drénen (csövön) keresztül.

Már évek óta nehezen megy a vizelés, főleg éj­szaka és a hajnali órákban. Most viszont már nem tudok pisilni és nagyon feszít a húgyhólyagom. Ké­rem, segítsen!

Önnél feltehetően jóindulatú prosztata-megnagyobbodás okozta vizeletrekedés állhat fenn, mely elzárja a húgycsövet, gátat szabva a vizelet kiürítésének. Sürgőséggel urológushoz kell fordulnia, ahol katéter behelyezése várható a vizelet lebocsátására, melyet követően az alhasi panaszai, feszülés meg fog szűnni. A továbbiakban meg kell kísérelni gyógyszer szedése mellett a katéter eltávolítását, vagy ennek sikertelen­sége esetén felmerül a prosztata műtéti eltávolításának szük­ségessége.

Gyakori vesekőürítő vagyok, de most a fájdalom és görcs mellett magas lázam jelentkezett. Mitévő legyek?

Önnél feltehetően komplikált húgyúti gyulladás alakult ki, mely azonnal urológiai beavatkozást igényel. A húgyúti el­záródás mellett valamilyen fertőzés is fellépett, mely nagyon veszélyes ún. szeptikus állapotot is létrehozhat. Sürgősen uro­lógiára kell kerülnie, ahol gondoskodnak a fertőzött vizelet elvezetéséről és antibiotikus kezelésben részesítik.

Serdülő fiam hajnalban kifejezett heretáji fájda­lomra ébredt, a hasa is fáj, hányingere van, valamint a herezacskója is megduzzadt. Várhatunk a javulás­ra, vagy orvoshoz kell fordulnunk?

A panaszok alapján fiánál felmerül a heretorzió alapos gyanú­ja. Vagyis a here tengelye körül, az ellátó ereit elzárva meg­csavarodott, ezzel annak vérellátását súlyosan károsítva.

A hasi panaszok és hányás is alátámasztják a kórkép valószí­nűségét, melyek a hashártya rongálódására utalnak. Azonnal urológiára, gyermeksebészetre kell menniük, mert 6-12 órán belül a herét vissza kell forgatni, mely általában műtéti ellá­tást igényel. Ne egyen, ne igyon a fia, hogy lehetővé váljék a sürgősségi műtét lehetősége.

A herecsavarodáshoz hasonló panaszokat okozhat még a mellékhere gyulladása, vagy a here fejlődéskori maradványának csavarodása is. Sajnos a fizikális vizsgálat során teljes biztonsággal nem lehet kizárni a here­csavarodást, ezért gyanú esetén inkább a feltárás javasolt, mint kockáztatni a here és mellékhere elhalásának lehető­ségét.

A fitymám az elmúlt időben valami miatt szűkült és nehezebben lehetett hátrahúzni, de most fürdés során tisztításkor hátrahúztam és úgy is maradt, megduzzadt és nem tudom visszahúzni. Most mit te­gyek?

Önnél másodlagosan kialakult fitymaszűkület jött létre, ami­kor a szűk fitymagyűrű a makk mögé szorul, és megduzzadva lehetetlenné teszi a visszahúzást. Sürgősen urológiára kell menni, ahol meg kell próbálni a fityma szorításával a duz­zanatot kinyomni és visszahúzni azt. Amennyiben nem lehet­séges, akkor helyi érzéstelenítésben műtéti ellátás válhat szükségessé, melynek során a gyűrűt átvágjuk, vagy az egész fitymát eltávolítjuk.

A merevedési elégtelenségem miatt injekciózom magamat, de a merevedésem nem akar elmúlni, és nagyon feszül a hímvesszőm. Hiába zuhanyozom, nem akar lelankadni. Mi történhetett?

Önnél nem kívánt elhúzódó merevedés, szakmai nyelven pri-apizmus alakult ki. Sürgősen urológiai szakellátáshoz kell for­dulnia, ahol a merevedést meg kell szüntetni. A hímvessző barlangos testeinek lecsapolása, gyógyszeres kezelése válik szükségessé. Ennek sikertelensége esetén műtétileg kell utat biztosítani a vér elfolyásának. Amennyiben a probléma bár­milyen beavatkozás, öninjekciózás nélkül jött létre, akkor ér­betegség, vagy vérképzőszervi megbetegedés lehetőségét a sürgősségi urológiai ellátást követően kell keresni a probléma hátterében.

A kisfiam fitymája le van tapadva, nem lehet hát­rahúzni. Mikor kell a fitymát hátrahúzni, és hogyan kell kezelni ezt követően? A fityma alatt olyan fehé­res, pattanásszerű valami látható. Mi az?

Születéskor sok esetben előfordul, hogy a fityma belső leme­ze és a makk sejtesen össze vannak tapadva. Ez a letapadás lassan magától feloldódik. Amennyiben nem, akkor annak megszüntetése válik szükségessé. Ennek az időpontja attól is függ, hogy a sejtes letapadás okoz-e valamilyen más problé­mát, például vizelési nehézséget. Ha a külső húgycsőnyílásra is ráterjed az összetapadás, a fityma alá baktériumok teleped­nek, mely fitymagyulladáshoz vezet. Ez fájdalommal jár, a fityma vöröses duzzanatát okozza, amelyet sokszor gennyes váladékcsorgás is kísér.

A fityma hátrahúzásának időpontja, amennyiben a fentiek­ben felsorolt komplikációk nem jelentkeznek, akkor kb. kétéves kor körül, illetve a pelenka elhagyását követően java­solt. Késlekedés nem indokolt.

Jegyezzük meg! A kezelés során a gyermek urológus, gyermeksebész, vagy gyermekgyógyász a fitymát óvatosan hátratolja a makkról. A beavatkozás kellemetlen a kisfiú számára, de ennek mértéke semmi esetre sem indokolja altatás, vagy érzéstelenítés al­kalmazását. Fontos, hogy a makk teljesen fel legyen szabadít­va és ezt követően a tisztálkodás alkalmával is mindig hátra legyen húzva.

A beavatkozást követően a fitymazsák langyos kamillateás öblítése, esetleg kamillás áztatása javasolt kb. 1 hétig. Ebben az időszakban a tisztálkodás lehetőleg zuhanyo­zás legyen és a fürdőkádas fürdést kerülni kell. Nagyon fon­tos, hogy a hátrahúzást és a kamillateás letörlést követően a fitymát azonnal visszahúzzuk, mert ellenkező esetben a fityma beduzzad és visszahúzása lehetetlenné válik.

A fityma alatt látható, sokszor áttetsző fehéres-sárgás anyagot szmegmának nevezzük, mely a kiürülni nem tudó, a fityma és a makk felszínéről lelökődő sejtekből alakul ki.

Kisfiam féléves, fitymája nagyon szűk és most vettük észre, hogy erőlködve, nehezen pisil és ilyen­kor a fitymája megduzzad. Most mit tegyünk?

A kisfiúknak súlyos fokú fitymaszűkülete van, mely mielőbbi urológiai beavatkozást igényel. Általánosságban a fitymaszűkületet a pelenka elhagyását követően, kb. 2 éves kor körül szokás megoldani, de az Önök esetében, a panaszok miatt, a kisfiúknál korai beavatkozás szükséges. Ha ugyanis a fityma-szűkület a vizelet ürülését akadályozza, akkor ennek tartós fennállása kóros hatással lehet mind az alsó, mind a felső húgyutak állapotára.

A műtét során a fitymát eltávolítják és a makk szabadon marad. A fitymát varratokkal varrják össze. A műtét során ellenőrzik a külső húgycsőnyílás átjárhatóságát és amennyi­ben szükség van rá, azt feltágítják, bemetszik. A műtétet követően a területet kamillateával, vagy fertőtlenítő oldattal kell kezelni.

A műtétet altatásban gyermek urológus, vagy gyermeksebész végzi. Indokolt ilyen korban kizárólag gyermekkórházban elvégeztetni a műtétet, ahol jól képzett aneszteziológusok gon­doskodnak a biztonságos altatásról is.

Kisfiúnknak az egyik heréje hol lent van, hol nem tapintható. Általában fürdéskor tapintható, de egyébként nem találjuk. Mit kell tennünk, kihez for­duljunk?

A betegséget ingaherének hívjuk. Nyugalmi helyzetben és leg­inkább meleg fürdő közben a herék leszállnak és a herezacs­kóban tapinthatók. Leginkább nem szakszerű vizsgálat során viszont a herék a lágyékcsatornába felhúzódnak és azt az ér­zetet keltik, hogy nem szálltak le. Ilyenkor felmelegített kéz­zel gondosan fentről lefelé végzett vizsgálattal a herék a here­zacskóba hozhatók.

Amennyiben a herék könnyen, feszülésmentesen lehozhatok, akkor egyelőre nincsen szükség sebészi beavatkozásra, csak fokozottan figyelni kell a herék állapotát. Ugyanis előfordul, hogy későbbiekben a herék valóban a lá­gyékcsatornába kerülnek és már nem is hozhatóak le a fiziká­lis vizsgálat során. Ilyenkor legelőször hormonkészítmény adása javasolt, melynek hatására az esetek csaknem felében a herék a herezacskóba lekerülnek. Amennyiben a kezelés elle­nére a here, vagy herék nem hozhatók le feszülés mentesen a herezacskóba, akkor a beteget meg kell operálni. Egyszerre csak egy oldalon végezhető a műtét.

Kisfiunk heréjét nem tapintjuk, sőt fürdés köz­ben sem érezzük a herezacskóban. Mikor és kihez kell fordulni?

Kisfiúknak úgynevezett retineált, vagy le nem szállt heréje van, mely minden esetben gyermekurológiai vizsgálatot, sőt az esetek döntő többségében műtéti beavatkozást igényel. Amennyiben a here nem tapintható, akkor több eset lehet­séges:

  • vagy a here fejlődése nem történt meg,
  • vagy fejlődése közben érte károsodás és elhalt,
  • lehetséges, hogy a here ugyan kifejlődött, de nem szállt le a helyére a herezacskóba,
  • sokszor viszont gondos, türelmes vizsgálat segítségével a herék fellelhetők a lágyékcsatornában, amennyiben egyik oldali here sem tapintható, akkor hor­monvizsgálat elvégzése is indokolt.

Ha a here a lágyékcsatornában tapintható és kellő nagysá­gú, akkor altatásban, műtét elvégzése javasolt. Ennek során felszabadítják a here kocsányát, és a herét a herezacskóba le­hozzák. A műtét rendkívüli precizitást és odafigyelést igényel, kizárólag gyermekek operációjában járatos specialista végez­heti. Ellenkező esetben e parányi képletek sérülése a here el­halását okozhatja.

Jegyezzük meg! Ha a here nem tapintható a lágyékcsatornában, és altatás elején sem lelhető fel, akkor MRI (mágneses rezonancia vizs­gálat), vagy laparoszkópia elvégzése javasolt.

A laparoszkópia során egy kicsiny, a köldök alatt ejtett metszésen keresztül a hasüreget felfújják, majd kamerát vezetnek a hasüregbe és en­doszkópos vizsgálattal feltérképezik a helyzetet. Ennek segít­ségével a herét biztonsággal fel lehet ismerni. Amennyiben a herét megtalálják, akkor a módszer további két kis csatornán bevezetett eszköz segítségével alkalmas a here levitelére is.

Kisfiunk húgycsöve nem záródott és lefelé pisil, a fitymája is olyan furcsa, hátul bőven van, de elöl nincsen. Ez milyen betegség és kihez forduljunk? Mit fognak vele tenni?

A kisfiúk hiposzpadiázissal született, mely húgycsőhasadékot jelent. Ilyenkor a fejlődés során normálisan záródó húgycső valamilyen oknál fogva nem záródik össze a középvonalban és a külső húgycsőnyílás valahol a hímvesszőn lesz, de legsúlyo­sabb esetben a herék között, vagy a gáton is nyílhat. Hasonló­an a húgycsőhöz, a fityma sem ér össze a hímvessző mellső ol­dalán és ezért olyan ásó formája lesz. Sürgős beavatkozásra akkor van szükség, ha a nem jó helyen lévő húgycsőnyílás szűk és vizelési nehézséget okoz. Ilyenkor mihamarabb a szűk húgycsővégződés bemetszésé javasolt.

A beavatkozás időpontja változó, vannak sebészek, akik már 1 éves korban elvégzik a műtétet, míg mások várnak a hímvessző fejlődésére és növekedésére, és kicsit később, de mindenképpen az iskola megkezdését megelőzően végzik el a helyreállító plasztikai műtétet.

A műtét attól függ, hogy hol helyezkedik el a külső húgycsőnyílás, mennyi környező szabad bőr áll rendelkezésre, valamint a műtétet végző orvos melyik műtéti típust részesíti előnyben. A beavatkozás nagyon ko­moly felkészültséget és finom technikát igényel. A műtétet követő 7-10 napig, de akár 2-3 hétig is katétert illesztenek be, továbbá bizonyos esetekben a vizeletet hasfalon keresztül te­relik el további katéterrel.

Jegyezzük meg! A műtéti beavatkozás kockázata a sipoly kialakulása – ami­kor a vizelet a húgycsőből kiinduló kis járaton is távozik va­lamint a húgycsőszűkület. Rendkívül fontos a hímvessző ki-egyenesítése is a műtét során, mert ennek elmulasztása serdülő- vagy felnőttkorban nagyon komoly problémát és ne­hezen orvosolható elváltozást okoz.

Már születést követően azonnal észrevettük, hogy kisfiunk hímvesszeje kicsi és lefelé görbül. A pi­si a heréi között, a gáton ürül. Mi okozza ezt a beteg­séget, mit kell tennünk?

A kisfiúk a legsúlyosabb fokú hiposzpadiázissal született, va­gyis a húgycsöve nem nőtt össze a középvonalban. Ilyenkor nagyon fontos a kromoszómavizsgálat elvégzése is, a férfi ne­mi kromoszóma meglétének igazolására. Ugyanis, hasonló tü­nettel járhat, ha egy kislánynak hormonális eltérés miatt a csiklója jobban fejlődik és a herezacskóra hasonlító képletek valójában a nagyajkak.

Amennyiben a férfi nemi jelleg igazolódott, akkor nagy va­lószínűség szerint többlépcsős helyreállításra lesz szükség, mely komoly kihívás a legfelkészültebb húgycsősebésznek is. Ilyenkor egyrészről a lefelé görbülő kis hímvesszőt kell ki­egyenesíteni, majd a hímvessző teljes hosszában új húgycsövet kell kialakítani. A műtét időpontját körültekintően kell meg­választani, de túlzott siettségnek (újszülöttkori, vagy csecse­mőkori beavatkozásnak) nincs értelme.

Kisbabánk nyitott húgyhólyaggal született, azt mondják, hogy hamarosan meg kell operálni. Mit fognak tenni és a továbbiakban mire számítsunk?

A kisbabájuk úgynevezett extrófiával született, mely az egyik legsúlyosabb, összetett fejlődési rendellenesség. Ilyenkor, is­meretlen okból a húgyhólyag a középvonalban nem nő össze, sőt nem fejlődik ki a mellső hasfal izomzata, bőre sem. Továb­bá a szeméremcsont sem találkozik a középvonalban, mely mindkét csípőízületet instabillá teszi, további ortopédiai be­avatkozásokat igényelve.

Fiúgyermekben a herék a hasüregben maradnak, a húgy­cső a hímvessző hátsó felszínén végig nyitott, sőt a hím­vesszőnek a kétbarlangos teste is különállhat.

Legsúlyosabb esetben, mindkét nemben, nemcsak a húgy­hólyag nyitott, hanem a húgyhólyag és végbél szétválása sem fejeződött be és ilyenkor a béltartalom is a has elején ürül.

Születést követően, amennyiben a gyermek állapota stabi­lizálható, akkor azonnali sebészi beavatkozásra van szükség. Ilyenkor cél a húgyhólyag és hasfal bezárása az esetleges fer­tőződések megelőzése végett.

Egyes esetekben lehetséges a teljes műtéti rekonstrukció már az első műtét során is, melyet csak kiemelt központokban lehetséges elvégezni. Általában későbbiekben második műtét során történik a hímvessző és a húgycső helyreállítása. Ilyen betegség esetén sokszor ismételt helyreállító műtétekre van szükség.

Kisfiúnknak a húgycsöve nem elől, hanem a hím­vessző hátulján nyílik. Milyen betegség ez, mi a teen­dőnk és mire számíthatunk?

A betegséget epispadiasisnak (ejtsd: episzpadiázisnak) hívjuk, ilyenkor a húgycső és az azt körülvevő szivacsos állomány nem a hímvessző mellső, hanem hátsó felszínén helyezkedik el és hátul nyitott. Súlyossági fokától függően a külső húgycső-nyílás a hímvessző végétől visszafelé helyezkedik el. Minél kö­zelebb van a hasfalhoz, annál súlyosabb a fejlődési rendelle­nesség.

Amennyiben a záródási zavar a vizelettartásért felelős izmokat is érinti, akkor a betegség vizelettartási elégtelenség­gel (inkontinencia) is társul. Ilyenkor nem csak a húgycső, ha­nem a húgyhólyag nyaka sem fejlődött jól. A súlyos fejlődési rendellenesség orvoslása helyreállító beavatkozást igényel. Amennyiben a húgyhólyagnyak ép és vizelettartási zavar nin­csen, akkor viszonylag egyszerűbb a műtét.

Ellenkező esetben a húgyhólyagnyakat is ki kell alakítani hasi metszésen keresz­tül, továbbá az általában rossz helyen benyíló húgyvezetéke­ket is újra a hólyagba kell ültetni. A műtét nagyon komoly fel­készültséget és tapasztalatot igényel. Sokszor további beavat­kozások válhatnak szükségessé.

Serdülő fiunk most mondta el az apjának, hogy merevedéskor a hímvesszeje lefelé görbül. Mi lehet a baja, mi fog vele történni, kihez forduljunk?

Fiuknak veleszületett hímvesszőgörbülete van, mely felte­hetően korábban is megvolt, de eddig nem vették észre. Ilyen­kor a barlangos test mellső falán lévő húrok és a fal fejletlen­sége miatt a hímvessző leggyakrabban lefelé, de előfordul ol­dalra, sőt nagyon ritkán hátrafelé görbül. Általában a görbü­let nem jár más rendellenességgel. A fejlődési rendellenesség műtétileg állítható helyre, feltéve, ha ez feltétlenül indokolt.

Amennyiben ugyanis a görbület mértéke nem haladja meg le­felé a 30, oldal irányban a 40 fokot, akkor nem akadályozza a hüvelybe való bevezetést és ilyenkor kizárólag esztétikai eltérésről beszélünk. A műtétet lehetőség szerint erre specia­lizálódott centrumban javasolt elvégezni. A műtét során kör­körös metszésből a fitymát hátratoljuk, és a hímvessző testén, a bőr alatt végezzük a műtétet, vagyis gyakorlatilag nem ma­rad nyoma a beavatkozásnak.

Kislányunk kétéves és nagyon gyakran fel van fázva, ekkor a doktor néni antibiotikumot ír fel és el­múlik a panasz, de hamarosan újra jelentkezik. Mit kell tennünk, mi okozhatja a visszatérő panaszokat?

Pedig már annyira vigyázunk, hogy fel ne fázzon. Kislányuknak gondos kivizsgálásra van szüksége, hogy kide­rítsék a visszatérő húgyúti gyulladás okát. A problémával vagy gyermeknefrológushoz (vesebetegségekkel foglalkozó belgyó­gyász), vagy gyermek urológushoz kell fordulniuk. Legelőször ultrahangvizsgálatot kell végezni, melynek során kiderül, hogy a vesék és a húgyhólyag épek-e.

Ezt követően szükséges lehet kontrasztanyagos röntgenvizsgálat is, melynek során, vé­nán keresztül juttatunk be olyan anyagot, melyet a vesék kivá­lasztanak és így azok működésük közben megfigyelhetők. Ezen kívül, amennyiben felmerül vizeletürítési rendellenes­ség, akkor az alsó húgyutak funkcionális vizsgálatára is szük­ség lehet, melyet urodinámiás vizsgálatnak hívunk.

A visszatérő húgyúti gyulladás hátterében leggyakrabban reflux betegség állhat, melynek során vizeléskor a vizelet a ve­sékbe visszaáramlik. Ez a betegség gyakran társul húgyhólyag működési rendellenességgel is. A kezelést a vizsgálat eredmé­nye szabja meg. Bizonyos esetekben gyógyszeres, bizonyos esetekben pedig műtéti megoldásra van szükség.

Gyermekünknél hasi panaszai miatt végzett ult­rahangvizsgálat során a jobb oldali veseüreg rend­szer tágulatát találták. Elküldték izotópvizsgálatra is, ahol a jobb vese ürülésének jelentős lassulását találták. Mi a betegsége, mi fog vele történni?

Gyermeküknél nagy valószínűséggel a vesemedence és a vese­vezeték-átmenet szűkületét diagnosztizálták, mely nem ritka fejlődési rendellenesség, és sokszor már méhen belül felisme­rik, de van, amikor csak serdülőkorra alakul ki. A probléma a vesemedence és a vesevezeték-átmenet ismeretlen eredetű szűkülete, vagy a vesemedence alatt elfutó rendellenes ér le­szorítása a szervek által.

A betegségre kisgyermekkorban jellemző a hasi fájdalom, majd az életkor előrehaladtával a nagyobb gyermekek már derekuknál jelzik az általában nyo­mó, feszítő fájdalmat. A kivizsgálás ultrahangvizsgálattal kezdődik, mint az Önök esetében is történt, majd a vese mű­ködésének és az ürülés megítélésére izotópvizsgálatot végez­nek.

Az Önök esetében a vizsgálat eredménye alaposan felve­ti a vese üregrendszerének és húgyvezetékének átmeneti szű­kületét. Ebben az esetben műtétre van szükség. Ennek során a szűk szakaszt és a megnagyobbodott üregrendszert kivágják, és új átmenetet képeznek ki a vesevezetékkel, ezt a műtétet pielon plasztikának hívjuk (pielon a vesemedencét jelenti gö­rögül).

Jegyezzük meg! A műtétet régen oldalsó metszésből végezték, de nap­jainkban már egyre több helyen alkalmazzák a műtét laparoszkópos megoldását, melynek során a metszést kis szúrások helyettesítik és a műtétet ezeken a csatornákon beveze­tett, speciális eszközökkel végzik el. Az esztétikai előny mel­lett a felépülés is gyorsabb, kevesebb fájdalomcsillapításra van szükség.

Ez mit jelent, mire számít­hatunk?

Gyermekünk megütötte a hasát, és ultrahang­vizsgálatot végeztek nála, melynek során az egyik ol­dalon sok cisztából álló vesét találtak. A másik olda­lon a veséje ép. Elküldték vese-izotópvizsgálatra is, ahol kiderült, hogy az érintett oldalon a veséje gya­korlatilag nem működik.

A felismert elváltozásnak semmi köze sincs a sérüléshez, de mégis ennek köszönhető a betegség felismerése. A fejlődési rendellenességet multicisztás vesének hívjuk, mely azt jelenti, hogy a vesében sok ciszta található, és a vese kéregállománya gyakorlatilag nem tartalmaz vizelet kiválasztásra alkalmas szövetet. Ez a betegség már a méhen belül kialakul. Ilyenkor a fejlődés során a vesevezeték fejlődési csírája és a vesét később alkotó szövethalmaz nem jó helyen és időben találkozik.

Jegyezzük meg! Ilyenkor egészséges vese helyett csak cisztás képletek ala­kulnak ki, melyek vizelet-kiválasztásra gyakorlatilag nem al­kalmasak. Ilyenkor a beteg veseszövet eltávolítása javasolt, melyet lehetőség szerint laparoszkópos módszerrel kell elvé­gezni.

Már szülészeti ultrahang során is mondták, hogy valami baj van a magzatunk veséjével, és a szülés után elvégzett ultrahangvizsgálattal kétoldali vese-és vesevezeték-tágulatot találtak. Mi ez a betegség, és mi a kezelés módja?

A kétoldali tágulatot vagy a húgyvezeték és a húgyhólyag kö­zötti átmenet kétoldali szűkülete, vagy kétoldali súlyos fokú reflux okozza. Ugyanakkor, amennyiben a húgyhólyag ürülési zavara is társul a képhez, akkor hátsó húgycsőbillentyű lehetősége is felmerül.

A fenti lehetőségektől függetlenül mindhárom esetben súlyos fejlődési rendellenességgel állunk szemben, mely mihamarabb gyermekurológiai kivizsgálást igényel. Ennek során a betegség okának kiderítésén túl, tisz­tázni kell a vesék állapotát, a vesekéreg-állomány épségét, a húgyvezeték tágulatának mértékét, valamint a húgyhólyag ál­lapotát.

Jegyezzük meg! Amennyiben reflux, vagy vesevezeték-átmenetszűkület a betegség oka, akkor a vesevezetékeket meg kell operálni és a végüket újra be kell ültetni a húgyhólyagba. Ezt a műtétet uréter neoimplantációnak nevezzük.

Ha a fejlődési rendellenesség hátterében hátsó húgycsőbillentyűt találunk, akkor több műtéti megoldás is lehetséges. Sokszor húgycső-katéter behelyezése és tartós fenntartása oldja meg a problé­mát, de van, amikor a húgycsövön keresztüli műtéti beavatko­zásra van szükség. Sajnos fel kell készülniük arra, hogy gyer­meküknek tartósan kórházi megfigyelés alatt kell maradnia, és a további életkilátások, életminőség a betegség súlyosságá­tól és nem utolsósorban a vesék kiválasztó-képességének helyreállásától függ.

Kislányunk már hatéves és majdnem minden éj­jel bepisil. Már próbáltunk mindent, de nem sikerült megelőzni. Most bepelenkázzuk, hogy legalább az ágy ne legyen mindig pisis. Mit tehetünk ellene, ki­hez forduljunk?

Az állapotot enurézis nokturnának hívjuk, mely az éjszakai ágybavizelést jelenti. Ennek megkülönböztetjük elsődleges és másodlagos formáját. Elsődlegesnek akkor nevezzük az éjsza­kai ágybavizelést, ha a születést követően 6 hónapnál hosszabb ideig gyakorlatilag nem volt olyan éjjel, amikor ágyba ne vizelt volna a gyermek.

Másodlagos akkor a folyamat, ha az ágybavizelés megszűntét követően ismételten fellép a probléma. Széles körű kutatások ugyan nem igazolták a húgy­úti fejlődési rendellenességek és az elsődleges éjszakai ágyba­vizelés közötti összefüggést, ennek ellenére napjainkban is ja­vasolt a gyermek alapos kivizsgálása. Ilyenkor hasi ultrahang, vizelet- és vizeletfaj súly-vizsgálat történik.

Megfigyelték ugyanis, hogy az éjszaka ágybavizelőknél a vízvisszaszívásért felelős (úgynevezett antidiuretikus) hormon szintje az éjsza­kai szintemelkedés helyett csökken. Vagyis nemhogy keve­sebb vizelet termelődne alvás közben, hanem ellenkezőleg, több. Ilyenkor lehetséges a hormon pótlása, mellyel az éjsza­kai vizelet-kiválasztás mennyiségét mesterségesen csökkent­jük. Másodlagos ágybavizelés során az urológiai rendellenes­ség lehetősége nagyobb eséllyel merül fel, de sokszor családi probléma állhat a háttérben.

Tanács

Amennyiben a kivizsgálás során semmi eltérést nem talál­tak, akkor az alábbiak tanácsolhatok a probléma megszünte­tésére

  • Lehetőség szerint gyermekük a szükséges napi folyadékmennyiséget délelőtt fogyassza el és délutánra már kevesebbet igyon, késő délután és este pedig ne kapjon folyadékot.
  • Amennyiben gyermeküket éjszaka felébresztik pisilni, akkor ébresszék őt fel teljesen, és ne félálomba tegyék a WC-re. Ugyanis ilyenkor a helyes reflex helyett arra nevelik, hogy nyugodtan pisilhet, mert a pisilés az álom alatt történik.

Serdülő fiunk a bal heréje mellett csomót tapin­tott. Azt mondja, hogyha sokat áll, akkor fáj is. Mi okozza a panaszokat, mi a betegség és mire számít­hatunk?

Fiuk panaszát nagy valószínűséggel herevisszér-tágulat (varíkokéle) okozza, mely az esetek zömében baloldalon és jellemzően magas, vékony serdülő fiúkban alakul ki. Azért baloldalon, mert itt a here vénás, elhasznált vérét szállító véna nem közvetlenül, hanem közvetetten a bal oldali vesevénán keresztül ömlik a fő hasi gyűjtőérbe. Vagyis a hasi szívó hatás ezen az oldalon kevésbé érvényesül.

A herevisszér-tágulat nemcsak fájdalmat okoz, hanem az érintett here vérellátását is rontja, befolyásolva annak hímivarsejt-képzését. így nem­csak a panaszok, hanem a későbbi termékenység fenntartása érdekében is javasolt a betegség orvoslása, mely általában műtétileg történik. Lehetséges ugyan a bajt radiológiai úton is gyógyítani, amikor a tágult vénába kis szúráson keresztül olyan anyagot juttatnak be, mely azt lezárja, de ennek ered­ményessége és hosszú távú eredménye elmarad a műtététől.

Műtét során kis lágyéki metszésen keresztül a tágult vénát le­kötik. Lehetséges továbbá a tágult ér magas elkötése laparoszkóp segítségével is, amikor 2 vagy 3 kis szúráson ke­resztül bevezetett kamera és eszközök segítségével végezzük el a műtétet.

Jegyezzük meg! A műtét során kockázatot jelenthet a vérzés és a fertőzés, valamint előfordulhat a beavatkozás formájától függően 5-10% kiújulás, vagy herevízsérv (hidrokéle) kialakulása, amely ismételt műtétet igényelhet. Kiújult esetben a laparoszkópos megoldást tarják választandónak.

Nagyfiunk most szólt, hogy valami keményet ta­pintott a heréjében. Gyermekkorában ezt a heréjét operálták, mert nem volt lent a herezacskóban. Mi lehet a baj, mit tegyünk?

A herében tapintható keménység minden esetben sürgős uro­lógiai vizsgálatot igényel, mert felveti a hererák alapos gyanú­ját. A hererák gyakran fordul elő serdülő- és fiatal felnőttkor között, és ennek kialakulása sokkal nagyobb a le nem szállt heréjű fiúkban. Sajnos ilyenkor, amennyiben a fizikális és ult­rahangvizsgálat felveti a daganat lehetőségét, a here eltávolí­tására van szükség.

Fontos tudni, hogy nemcsak az érintett, hanem az ellenoldali herében is nő az esély a hererák kialakulására. Vagyis javasolt a rendszeres önellenőrzés.

Nagyfiunk reggel nagyon nagy fájdalomra éb­redt, az egyik heréje nagyon fáj, meg is van duzzad­va és hányingere is jelentkezett. Mitévők legyünk, mikor és hová forduljunk?

Fiuknál a hirtelen fájdalom hátterében felmerül a herecsava­rodás alapos gyanúja, mely azonnali urológushoz fordulást igényel. Ilyenkor ugyanis a here az őt ellátó érképletek körül megcsavarodik elszorítva azt, és így az életképességét fenntar­tó vérellátását teljesen vagy részlegesen megakadályozza. A 6, de legfeljebb 12 órán belül elvégzett sürgős műtéti be­avatkozással a here megmenthető.

Hosszabb vérellátási zavar esetén a here és a mellékhere elhalhat. Ebben az esetben a műtét során már csak az eltávolítás jöhet szóba. Fontos továb­bá a másik oldali here rögzítése is, melyet eltérően egyesek a feltárás során, mások azt követően végeznek el.

Kutatási eredmények! Ritkán már az urológiai vizsgálatnál lehetséges a here visszafordítása. Szükség lehet a műtétet megelőzően ultrahang­vizsgálatra, amely során a here érellátását figyeljük meg. Amennyiben ugyanis a here keringése jó, akkor nagy valószí­nűséggel kizárható a herecsavarodás és valószínűleg mellék­here-gyulladás áll a panaszok hátterében.

Kihez forduljunk, mi lehet oka ennek?

Lányunk már tizenöt éves és állandóan pisis a bu­gyija. Már jártunk vele mindenféle orvosnál, ahol azt mondták, hogy majd kinövi. A vizsgálatokkal nem találtak nála semmit. Kétségbe vagyunk esve, hogy nem lehet kideríteni, mi okozza az állandó vizeletet-csepegést.

A lányuknál fennálló panaszokat legnagyobb valószínűséggel az egyik oldalon lévő számfeletti (úgynevezett felső pólus) ve­se okozhatja. Ez a vese általában csökevényes és csak nagyon kevés vizeletet választ ki, de azt is előfordul, hogy nem a húgy­hólyagba, hanem külön húgyvezetéken keresztül a gátra, vagy a hüvelybe vezetődik a vizelet. Ez a mennyiség ugyanakkor éppen elégséges ahhoz, hogy állandó nedvességet okozzon a fehérneműn. A betegséget nagyon nehéz kimutatni, mert a számfeletti felső pólus annyira csökevényes, hogy figyelmes szemlélő sem veheti észre.

Jegyezzük meg! Ilyenkor panaszok esetén feltétle­nül gondolnunk kell rá, és célzottan kell keresni. Sokszor CT-és izotópvizsgálatok lehetnek segítségünkre. Nagyon alapos fizikális vizsgálat során a kivezető járat is fellelhető.

Ha nem találjuk, akkor metilénkék festékkel a vizeletet megfesthet­jük, és így figyelhetjük a már kék színű vizelet ürülésének he­lyét. A betegség orvoslása műtéti, a probléma okát, a kórosan fejlett felső pólust kell eltávolítani.

Katgóriák: Urológia

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

5 × 5 =