Mit jelentenek az urológiában az endoszkópos vizsgálatok?

Az endoszkópos vizsgálatok azt jelentik, hogy olyan szervek esetében, amelyek csöves-csatornás szerkezetűek, lehetőség van az adott szerv vizsgálatára a bőrön ejtett metszés nélkül. A gyomor-bél rendszer, valamint az urológiai szervek egy ré­sze jól vizsgálható ezzel a módszerrel. A beavatkozást a kü­lönféle testnyílásokon át bevezethető modern, vékony optikai eszközök, az ún. endoszkópok kifejlesztése tette lehetővé.

Az urológiában a húgycső, a hólyag, a vesevezetékek, vala­mint a vese üregrendszerének áttekintése végezhető el, ame­lyekre különféle endoszkópokat használunk. Számos köves, gyulladásos, daganatos betegségre derülhet így fény, sőt bizo­nyos esetekben speciális endoszkópok segítségével a betegség nem csak látható és diagnosztizálható, hanem meg is gyógyít­ható. Leggyakrabban fémből készült merev eszközöket hasz­nálunk, de léteznek vékony, hajlékony eszközök is, amelyek meglehetősen magas áruk és rövidebb élettartamuk miatt ke­vésbé terjedtek el hazánkban.

Endoszkópos vizsgálatok fajtái az urológiában

  • hólyagtükrözés (cystoscopia, ejtsd: cisztoszkópia),
  • vesetükrözés,
  • húgycső, húgyvezetékek tükrözése.

Fájdalmasak-e ezek a beavatkozások?

A húgycső és a hólyag vizsgálatát általában helyi érzéstelení­tésben, a vesevezetékek és a vesék vizsgálatát gerincérzéstele­nítésben vagy altatásban végezzük. A helyi érzéstelenítésben végzett hólyagtükrözés nőkben alig észrevehető kellemetlen­séggel jár. A férfi húgycső hosszabb, kanyarulatos szerkezetű, de kellő gyakorlattal az ő esetükben is elvégezhető a művelet jelentősebb fájdalom nélkül.

Hogyan történik a vizsgálat?

A helyi érzéstelenítésben történő beavatkozásokat leggyak­rabban járóbeteg-ellátás keretében végzik. A felső húgyúti en­doszkópos beavatkozások esetén pár napos kórházi ápolás szükséges. Az egyes beavatkozások mind műtétnek számíta­nak, ezért műtőben, steril körülmények között történnek. A fémből készült eszközöket a külső húgycsőnyíláson keresz­tül vezeti be a vizsgáló urológus, mialatt a beteg hanyattfekvő helyzetben van.

A vesevezeték áttekintéséhez hosszabb, véko­nyabb eszköz szükséges. Ritkán van szükség a vese üregrendszerének diagnosztikus áttekintésére. Ebben az esetben az eszköz mintegy 1 cm-es, ágyéki tájon ejtett bőrnyíláson ke­resztül, hason fekvő helyzetben kerül bevezetésre a vesébe.

Milyen veszélyei, szövődményei lehetnek az en­doszkópos vizsgálatnak?

A szövődmények nem gyakoriak. Mindkét nemben lehetnek gyulladásos és sérüléssel járó szövődmények. Hólyaghurut, férfiakban heveny mellékhere- és/vagy prosztatagyulladás ala­kulhat ki, amely már lázzal járó fájdalmas betegség. Konzer­vatív, gyógyszeres kezelés hatására rendszerint meggyógyul­nak. A beavatkozásokkal járó mikrosérülések következménye átmeneti kellemetlen érzés vizelés közben, véresen festenyzett vizelet. A felső húgyutakban történt sérülések speci­ális intézeti ellátást igényelnek.

Mit te­hetek ellene?

Kisfiunk húgycsőfejlődési rendellenességgel (hiposzpadiázissal) született. Ismételten fiú babát várunk. Nagyobb-e az esélye annak, hogy a második­nak is húgycsőfejlődési rendellenessége lesz.

Egy családon belül a húgycsőfejlődési rendellenesség halmo­zódik, vagyis akinek családjában van ilyen betegség, annak a születendő fiúgyermekében is fokozott a kockázat a betegség megismétlődésére. Túl sokat nem tud tenni, de bizonyos ta­nulmányok alapján vitaminhiányban az előfordulási valószí­nűség növekszik, így javasolt a kismamáknak vitaminok rend­szeres szedése.

Meg lehet-e állapítani már a méhen belül, hogy a kisfiunk hiposzpadiázissal születik-e?

A húgycső és a hímvessző a 16. magzati hétre már kifejlődik, majd a továbbiakban növekszik. A herék csak a terhesség vé­gén szállnak le a herezacskóba. Elviekben a szülés előtt vég­zett ultrahangvizsgálattal már megállapítható a hiposzpadiázis, de ez gyakorlatilag nem tekinthető megbízható vizs­gálatnak, így érdemes megvárni a magzat megszületését.

Családunkban többeknek volt urológiai megbe­tegedése. Hogyan tudhatjuk meg, hogy a kisbabánk­nak lesz-e fejlődési rendellenessége?

Napjainkban és az elmúlt két évtizedben a magzati ultrahang­vizsgálat olyan sokat fejlődött, hogy már a magzati életben nagy pontossággal következtetni lehet a kisbaba esetleges fejlődési rendellenességére. A legfontosabb vizsgálati időpont a magzati élet 16-20 hetes időszaka, amikor már a jelentősebb eltérések ábrázolódnak.

Ez azt jelenti, hogy ezt követően már semmi baj nem lehet?

Sajnos nem, de abban az esetben, ha semmiféle eltérés nem látszik a terhesség középidejéig, akkor viszonylag csekély az esélye súlyos elváltozásnak. Amennyiben viszont ekkor felme­rül esetleges eltérés lehetősége, akkor rendszeres ultrahang­vizsgálattal ellenőrizni kell a magzat állapotát.

Mi ez a betegség és biztosan meg kell-e operálni? Mit kell most tennünk? Egészséges lesz egyáltalán a gyermekünk?

Magzatunk félidőben végzett ultrahangvizsgála­tánál egyoldali vesemedence-tágulatot találtak, és azt mondták, hogy születés után lehet, hogy meg kell majd operálni.

Nyugodjanak meg, a gyermekük az egyoldali vesemedencei tágulat ellenére egészségesen fejlődhet, így egyáltalán nem biztos, hogy meg kell majd operálni. A betegséget leggyakrab­ban a veseüreg kimenetének szűkülete okozza, mely nem en­gedi a vizeletet a húgyvezetékbe és onnan a húgyhólyagba.

Ebben az esetben fontos a csecsemő rendszeres ellenőrzése. Amennyiben a tágulat nem fokozódik, akkor jó esély van ar­ra, hogy a probléma akár magától is rendeződik. Egy felmérés szerint, amennyiben a megszületés után végzett ultrahangon a tágulat átmérője nem éri el a 25 mm-t, akkor nagyobb az esé­lye, hogy nem lesz szükség műtétre. Amennyiben ennél na­gyobb mértékű a tágulat, akkor valószínűleg műtéti megol­dásra kerül sor.

A magzatunknál végzett ultrahangvizsgálattal az egyik veséjében cisztát találtak. Mit jelent ez és mi a teendő?

Amennyiben az elváltozás valóban vesekéreg-ciszta, akkor nincs teendő. Magzati korban még viszonylag ritka, de felnőtt korban a lakosság 20-25%-ában is előfordulhat. A ciszta való­színűleg már magzati korban kialakul, de kis mérete miatt rit­kán látható. Kialakulásának legtöbbször az az oka, hogy egy kis vizeletkiválasztó egységhez tartozó elvezető csatornácska elzáródik, és ilyenkor a termelődött vizelet kis tömlőt hoz lét­re – ezt cisztának nevezzük -, melyben vizelet található. Ez az ultrahangos vizsgálattal feketének látszik. Sokszor a veseüreg­ rendszeri tágulatot nézik vesecisztának, ebben az esetben csu­pán rendszeres ellenőrzésre van szükség.

Az ultrahangvizsgálat során magzatunknál kétol­dali veseüreg-tágulatot találtak, és a húgyvezetéke­ket is megnagyobbodottnak látták. Nagyon megijed­tünk. Mi az oka ennek és mi a teendő?

Az ultrahangon látott kép sajnos súlyos urológiai fejlődési rendellenességre utal. Feltehetőleg kétoldali reflux betegség lehetősége áll fenn, ami azt jelenti, hogy vizeléskor a magzati vizelet nem a magzatburokba áramlik, hanem a húgyvezeté­keken keresztül visszaáramlik a vesékbe. Az elváltozást a húgycső elzáródása is okozhatja. Ebben az esetben a magzat húgyhólyagja is tágult.

Amennyiben a magzatvíz mennyisége elegendő, akkor jó esély van arra, hogy a magzat egészségesen fejlődik. Ha viszont a magzatvíz kevés, akkor sajnos rosszak az esélyek az egészséges fejlődéshez. Javasolt a rendszeres szülészeti ultrahangvizsgálat, de az Önök helyében már most gyermek urológushoz, vagy urológiára specializálódott gyer­meksebészhez fordulnék tanácsért.

Jelenleg áldott állapotban vagyok, nemsokára meg fog születni a kisbabánk. Nekem valószínűleg vesekövem van, melyet biztonsággal nem látnak ult­rahangon. Szabad-e röntgenvizsgálatot végezni?

Közvetlenül a szülés előtt végzett egyszeri röntgenvizsgálat ugyan nem árt a magzatnak, de amennyiben nem elkerülhe­tetlen a vizsgálat, akkor nem javasolt a szülés előtt elvégezni. Ez alól kizárólag a súlyos sérülés miatt elengedhetetlenül fon­tos radiológiai vizsgálatok a kivételek.

Magzatunknál vesetágulatot állapítottak meg. Azt hallottuk, hogy ma már a méhen belül is meg tudják operálni a magzatokat. Igaz ez?

Elviekben igaz, mert a világon pár központban már végeztek ilyen műtéteket. Annak ellenére, hogy a műtét technikailag kivitelezhető, az anyaméh összehúzódása sokszor a beavatko­zás után a magzat elvetélését okozza, mert a szülés váratlanul megindul. Egyelőre a magzati fertőzés veszélye, az előbbiek­ben említett, nem kívánt méhösszehúzódások gyakori jelenlé­te az intrauterin (méhen belüli) beavatkozások elterjedését megakadályozta. A kiemelt központokban is nagyon ritkán és csak a legszükségesebb esetben történik bármilyen beavatko­zás, melynek a sikerességi aránya még így is nagyon csekély.

Mi az esélye annak, hogy a szüle­tendő gyermekünknek is reflux betegsége lesz és mi a teendőnk?

Gyermekkoromban a visszatérő húgyúti betegsé­gem hátterében reflux betegséget találtak, tehát vizeléskor a vizeletem a vesékbe áramlott vissza. Kis­babát szeretnénk.

Pontosan megmondani azt, hogy mekkora az esélye a reflux-betegség kialakulásának nem lehet, de családi halmozódás és öröklődés egyértelműen megfigyelhető. Nagyon fontos a rendszeres szülészeti ultrahangvizsgálat, de a születést követően a magzat vizeletét is rendszeresen ellenőrizni kell. Amennyiben visszatérő húgyúti gyulladást találnak, akkor reflux betegség irányában is el kell végezni a vizsgálatokat.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

3 + 8 =