Étrendi tényezők a kardiovaszkuláris betegségeknél

• Zsírok: A kardiovaszkuláris megbetegedések legfőbb táplálkozási kockázatát a túlzott és/vagy nem megfelelő összetételű zsírbevitel jelenti. A zsír-savak azon túl, hogy szabályozzák a koleszterin homeosztázisát és a vérzsírok mennyiségét, számos egyéb mechanizmuson keresztül vannak hatással további kardiovaszkuláris rizikótényezőkre, mint amilyen a vérnyomás és a túlsúly, ill. az elhízás. Erős korreláció figyelhető meg a telítettzsír-bevitel és a koleszterinszint, valamint a szív-ér rendszeri betegségek előfordulása között, ezt a legutóbbi kutatási eredmények alapján a hazai, az európai és az amerikai szak-mai irányelvek is ok-okozati összefüggésnek tekintik. Ezzel szemben az omega-3-zsírsavak védő hatását igazolták pl. a szívinfarctuson átesett betegek halálos kimenetelű eseményeinek tekintetében. Heti 2-3 alkalommal történő halfogyasztás révén kedvező hatás várható a triglicerid- és a HDL-koleszterin-szintre.
• A dyslipidaemiák étrendi befolyásolása. Az egyik legerősebb rizikótényező, a dyslipidaemiák étrendi befolyásolásának célja az LDL-koleszterin- és/vagy a trigliceridszint csökkentése, valamint a HDL-koleszterin-szint növelése. Ennek érdekében az energiatartalmat a tápláltsági állapothoz igazodóan célszerű meghatározni, az étrend összetételére vonatkozóan pedig kívánatos lenne, hogy az összes energiabevitel legfeljebb 30%-át tegyék ki a zsiradékok (jelenleg hazánkban ez 36-39 energia %). A telített zsírsavak (SFA) ebből legfeljebb 7 energia %-ot, az egyszeresen telítetlenek (MUFA) 12-14 energia%-ot, a többszörösen telítetlenek (PUFA) pedig 6-8 energia %-ot tegyenek ki, míg a transz-zsírsavak (TFA) bevitelét korlátozzuk maximálisan 2 energia %-ra. A többszörösen telítetlen és a telített zsírsavak aránya (P/S) 1 fölött kellene, hogy legyen, az omega-6:omega-3 zsírsavak kívánatos aránya pedig 5:1. A 2009-es lakossági egészségfelmérés adatai szerint ez az érték közel 30:1, köszönhetően a napraforgóolaj dominanciájának a magyarok által használt zsiradékok között.
• MUFA. Az egyszeresen telítetlen omega-9-zsírsavak legfőbb kép-viselője az olajsav, legnagyobb mennyiségben (72%) az olívaolajban található, de megtalálható a szója-, repce-, kukorica-, valamint a diófélék olajában és az avokádó is tartalmazza. Fogyasztása hatásosan csökkenti a szérum LDL-koleszterin-szintjét, kismértékben növeli a HDL-koleszterin-szintet, de nem változtatja a trigliceridszintet. A napi bevitel lehetőleg 12-14 energia %-nál ne legyen magasabb.

• Omega-6-zsírsavak. A többszörösen telítetlen omega-6-zsírsavak esszenciális tápanyagok. Bevitelük minimuma 3 energia%, felső határuk 6-8 energia%, e fölötti bevitel esetén számolni kell a sza-badgyökök fokozott képződésével, ami kedvezőtlenül befolyásolja az ateroszklerotikus folyamatokat is. Az omega-6-zsírsavak legfőbb képviselője, a linolsav (18:2), amely napraforgó-, szója-, kukorica-olajban található.
• Omega-3-zsírsavak. Az omega-3-zsírsavak fő képviselői az alfa-linolénsav (ALA, 18:3), az eikozapentaénsav (EPA, 20:5) valamint a dokozahexaénsav (DHA, 22:6). A belőlük képződő tromboxán A3 gyenge vazokonstriktor és trombocitaaggregáló hatású, a proszta-ciklin-3 pedig erős vazodilatátor és dezaggregáló hatású. Az ALA megtalálható a repce-, a lenmag-, a dió- és a mandulaolajban, míg az EPA és a DHA a tengeri vagy hidegvízi halak olajának fő össze-tevője. Az omega-3-zsírsavak hatásosan csökkentik a vérnyomást, mérséklik a thrombus képződést, előnyösebb irányba befolyásolják a vér viszkozitását és csökkentik a trigliceridszintet, kismértékben növelik a HDL-koncentrációt. Vitatott a befolyásuk az LDL-kolesz-terin-szintre. A heti 2-3 alkalommal történő halfogyasztás hozzájárul az omega-3-zsírsavak beviteléhez, kedvező hatás várható a triglicerid-és a HDL-koleszterin-szintre is. Napi ajánlott bevitelük 2 energia %.
• PUFA. A többszörösen telítetlen zsírsavak (omega-6- és omega-3-) együttes bevitele ne haladja meg a 6-8% energia %-ot, mert ezek oxidációjakor nagy mennyiségben képződnek szabadgyökök, melyek oxidált-LDL és oxidált lipoprotein(a) molekulák képződéséhez vezetnek, ezért közvetve aterogén hatásúak. Az étrendi zsírsav-összetétel és a kardiovaszkuláris események bekövetkezése közti összefüggések feltárására irányuló vizsgálatok elemzése is rávilágít arra, hogy a telített zsírsavak bevitelének csökkentésére nem megfelelő mód, ha helyettük az omega-6-zsírsavak bevitelét fokozzuk.
• Transz-zsírsavak. Táplálékainkban a telítetlen zsírsavak jelentős része kémiai formáját tekintve cisz-konfigurációjú. Bizonyos körülmények hatására azonban egy részük transz-izomerré változhat, ezzel együtt az élettani hatásuk is kedvezőtlenebbé válik. A növényi olajok ipari feldolgozása során, a technológiától függően keletkező transz-zsírsavak (TFA) fogyasztása jelentős kockázati tényező a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. Számos erre irányuló vizsgálat bevonásával végzett metaanalízis alapján megállapítható, hogy a transzzsírsav-fogyasztás 2%-os emelkedése a szív- és ér-rendszeri betegségek kockázatát 23%-kal emeli. A transz-zsíroknak elsősorban az LDL-koleszterin-szintet emelő és a HDL-koleszterinszint-csökkentő hatását figyelték meg. Emelik továbbá a trigliceridszintet. A koleszterinszint káros befolyásolásán túl emelik az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét (TNF, CRP, interleukin-6). Destabilizálják a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, hirtelen szívhalált okoznak. Végső soron elősegítik a szívinfarktust, agyérgörcsöt, korai halált. Kisebb mennyiségű transz-zsírsav igen magas hőmérsékletű sü¬tés kapcsán is keletkezik. Létrejöhet transz-zsír a túlhevített olajban való sütéskor, kerti grillezéskor. Az étrendi transzzsír-fogyasztás kb. 1,3%-át adja a 220 °C feletti hevítés, ezzel szemben a normál hőfokú, 180 °C-os sütés esetén mindössze 0,2%-át.Transzzsírsavak természetes úton is képződnek a kérődző állatok gyomrában, ilyen formában a marhahúsban és a tejtermékekben is fellelhetőek, de ezek kevésbé aterogének.