• daganat
• műtét
• táplálkozás

Daganat és műtét esetén hogyan táplálkozzunk?

Műtét előtt magas energiatartalmú, fehérjedús étkezésre van szükség. Fontos gondoskodni a megfelelő vas- és B₁₂-vitamin-bevitelről is, ezért ebben az időszakban nem javasolt olyan étrend, amely húsmentes. A műtét előtt és után néhány napig célszerű könnyen emészthe­tő, kímélő étrendet – esetleg akár pépesítve – fogyasztani. Műtét után kezdetben infúziókkal, majd tápszerekkel kezdik a táplálást. Ha a műtét nem érinti a tápcsatornát az a célunk, hogy minél előbb per os segítsük megfelelő tápanyag bevitellel a gyógyulási folyamatokat.

Emésztőrendszert érintő műtétek után a különböző tápanyagok fokozatosan építendők az étrendbe. Először szénhidrátok adhatók (keksz, piskóta, vizes burgonyapüré, zsírtalan rántott leves, rizs, alma- vagy őszibarackbefőtt), majd a sovány fehérjeforrások (gép­sonka, főtt húsok), legvégül épül be a zsiradék, eleinte csak ételké­szítéshez szükséges mennyiségben (pl. párolás). Ezt követően az ét­rend zsiradékszegény, kímélő fűszerezésű és kerülni kell a puffasztó hatású és durva rostokat tartalmazó zöldségeket, főzelékféléket és gyümölcsöket.

Bio vagy nem bio?

Az étrend „egészséges” tápanyag-összetétele nem ezen múlik első­sorban. Ha a drágán megvett biozöldséget megfőzzük, levét elöntjük, ugyanúgy elveszíti C-vitamin-tartalmát (és egyéb ásványianyag-tar­talmát), mint a nem bio. A „házi” mangalicazsírnak ugyanúgy 900 kcal energiatartalma van, mint a többi sertészsírnak.

Természetesen fogyaszthatók, de ez nem jelenti azt, hogy annak esélye sincs a gyógyulásra, aki nem biokészítményeket használ. A nagyüzemben vagy az iparilag előállított terméknek sem lehet egészségkárosító hatása. Sokszor inkább egyes termékek mérték­telen, vagy egyoldalú fogyasztása okozza a problémát.

Az E-számo/cról írtakat kritikával kell értelmezni, mert nem minden E-szám takar „rákkeltő” összetevőt. Pl. az élelmiszerbe „kívülről” bevitt antioxidánsoknak is vannak E-számaik (aszkorbinsav: E 300, természetes tokoferolkeverék: E 307).

Az élelmiszer-adalékanyagoknál fontos tudni, hogy amelyiknél szük­séges, meg van adva a megengedhető napi bevitelük (de vannak olyan anyagok is – pl. aszkorbinsav, agar-agar, cellulóz -, ahol nincs limit).

Idetartozik a mesterséges édesítőszerek kérdése is. A napi meg­engedhető dózison belül fogyasztva egyiknek sem lehet semmilyen egészségkárosító hatása.

Étrend-kiegészítők

Ha az étrend nem kiegyensúlyozott összetételű, a szükséges elemek egy része pótolható étrend-kiegészítőkkel. Az étrend-kiegészítők összetételét bizonyos élethelyzetekhez, betegségekhez igazítják, így kaphatók olyan étrend-kiegészítők is, melyeket célzottan a daganatos betegségekben szenvedőknek állítottak össze. Ezek nem gyógy­szerek, és nem helyettesíthetik a megfelelő összetételű táplálkozást sem. Ahogy a nevükben szerepel: „kiegészítők”. Fontos, hogy a be­teg ne csapja be magát, ne várjon csodát, teljes gyógyulást az ét­rend-kiegészítőtől. Szedésükről tájékoztassa orvosát, s még jobb, ha alkalmazásuk előtt táplálkozási szakemberrel is konzultál a fogyaszthatóságukról.

Összegezve: a daganatos betegek étrendje annyi energiát tartalmaz­zon, hogy normalizáljuk a testtömeget. Túlsúly esetén lehet mér­sékelten energiaszegény (az ideális fogyás mértéke havi 1-2 kg), leromlott állapotban roboráló étrend alkalmazása javasolt. A táplál­kozás gerincét az élelmi rostban és antioxidánsokban (vitaminok, ásványi anyagok és egyéb mikroelemek) gazdag gabonafélék, gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék adják, kiegészítve minőségi fehérjeforrásokkal, sovány tejjel és tejtermékekkel, húsokkal és húskészítményekkel, s ha szükséges, tápszerekkel.