Diétás termékek, diétás ételek

Régebben narancssárga korong jelezte, hogy a termék diabetikus, újabban a „cukorbetegek is fogyaszthatják” felirat szerepel a terméken. Bár az elmúlt évtizedek sok változást hoztak a cukorbetegek étrendjébe, a diabetikus termékek iránti érdeklődés nem változott. Mai napig sok cukorbeteg érvel azzal, hogy azért nem tartható be az étrend, mert drágák a diabetikus termékek.

Jelenleg sokkal több olyan termék van, amely felhasználható az étrendben, de ezek jelzése nem mindig utal arra, hogy hogyan, mikor és milyen mennyiségben ajánlott a fogyasztásuk. Újabban az egészségeseknek javasolt termékeknél is az a cél, hogy „light” (könnyű) legyen. A cukor pótlására általában mesterséges édesítő-szereket használnak, de a felirat utalhat a zsiradékszegénységre is (pl. tejipari termékek). Mivel ezek az elvek a cukorbetegek étrendjének is alapkövei, ebből is következik, hogy a „light” termékek egy része – melyekben a cukrot más édesítővel helyettesítik – alkalmazható a diétában. Kérdés, hogy kinek és milyen mennyiségben.

A cukorbetegség nem egységes kórkép, típusainak csak a tünetei azonosak. Mások a lehetőségek a fiatalkori, fejlődő szervezetű inzulinnal kezelt betegeknél, és mások a fogyókúrára javasolt elhízottaknál. Előfordul, hogy a fiatal már reggelire több szénhidrátot fogyaszthat el, mint a fogyókúrázó a „legbőségesebb” szénhidráttartalmú ebédjénél. Ilyen alapon nehéz arról beszélni, hogy melyik termék (fagylalt, sütemény, csokoládé) vagy étel (burgonya, főzelék, feltét) „diétás”, vagyis a cukorbetegek étrendjében alkalmazható. A diétás termék, ill. étrend jelölés sem jelenti azt, hogy az, feltétel nélkül – akár nagyobb mennyiségben is – mindenki számára fogyasztható. Tekintve, hogy a cukorbetegek étrendje egyéni, személyre szabott, a dietetikus tanácsadása során erre vonatkozóan is kellő információval látja el a pácienseket.

Diabetikus édességek

A diabetikus édességek nagy része a testsúlyfelesleggel rendelkező cukorbetegeknek nem ajánlott (pl. csokoládé, fagylalt, sütemények), mivel ezek általában cukorhelyettesítőkkel – cukoralkoholok, fruktóz – készülnek. így vércukorszint-emelő hatásuk kisebb, mint a cukorral készült termékeknek, de energiatartalmuk közel azonos a normál technikával készültekkel. A szorbit, xilit (nyírfacukor) és a fruktóz is, arra érzékeny embereknél hasmenést, puffadást, rosszullétet válthat ki.

A cukorpótlókkal készült édességek elsősorban arra valók, hogy időnként pótolják az édes ízt, és lehetőleg csak illúzió-fenntartó mennyiségben. Tehát nem rendszeres elemei az étrendnek, csak akkor érdemes beiktatni, ha már nagyon vágynak az édesség után. Fogyasztásuk előtt a diabéteszeseknek érdemes tájékozódni, hogy milyen cukorhelyettesítővel készültek, az emésztőrendszeri problémák miatt. Különösen fontos az „adagnyi” mennyiség ismerete. Általában érdemes az egészségesekre vonatkozó ajánlást – heti 1-2 alkalommal fogyasztást – alkalmazni.

A fogyókúrázó cukorbetegek édesítésre inkább a mesterséges édesítőszereket használják-szacharin, Édeske, Polisett, Polisweet stb. -, vagy sztíviát, eritritet, mivel ezek sem szénhidrátot, sem energiát nem tartalmaznak, nem veszik el a helyet hasznosabb élelmiszerek (zöldség, főzelék, rostos gabonatermékek) elől.

Diabéteszes menük

Az ún. diabéteszes menük választásánál döntő jelentőségű, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaznak. Fogyókúra esetén kb. 30-40 g szénhidrát az ebédnél elfogyasztható mennyiség, egyéb esetekben 50-60 g, fiataloknál akár 70-80 g is lehet. Ebből is látható, hogy egy 50 g-os „diétás menü” okozhat akár hyper-, akár hypoglikaemiát is. Éttermi étkezések során nagyon fontos, hogy tisztában legyenek az ételek elkészítésével, pl. mibe tesznek cukrot (salátalevelek, mártások, gyümölcs és paradicsomból készült ételek), miből mekkora adag fogyasztható. Ehhez nélkülözhetetlen az időnkénti mérések és számolások gyakorlása.

Magyarországon a táplálkozási alapismeretek elsajátítása, alkalmazása gyerekcipőben jár. Az érettebb korosztálynak szinte nincsenek ilyen irányú ismeretei. Az első és legfontosabb, hogy rávegyük a pácienseket arra, hogy begyakorolják, egyes nyersanyagokból, élelmiszerekből milyen mennyiséget fogyaszthatnak el az étkezés során. Egyéb vonatkozásban célszerű az egészséges felnőtt lakosságnak javasolt alapelveket követni.