Teljes értékű étrend, az egészséges táplálkozás alapelvei
Az egészséges táplálkozás legfontosabb alapja a teljes értékű étrend. Minden étel és ital beilleszthető ebbe a rendszerbe, ha azokat mértéktartóan, megfelelő adagban fogyasztjuk, továbbá, ha a változatos étrend együtt jár valamilyen rendszeres fizikai aktivitással is.
Az egészséges táplálkozás a különböző ételek és italok fogyasztásának egyensúlyát jelenti az egyéni energiaszükséglet figyelembevétele mellett, nem pedig bizonyos ételek vagy élelmiszerek kiemelt bevitelét. A különböző élelmiszerek, ételek és italok változatos, mértékletes fogyasztása, valamint az ehhez társuló megfelelő fizikai aktivitás képezi tehát az egészséges életmód alapját.
Egészségtudatosság Magyarországon
A hazai lakosság egészségtudatosságára kettősség jellemző. Egyik oldalon az egészségnek az étkezés területén egyre növekvő jelentőséget tulajdonítanak, ami főként a zöldségek, gyümölcsök, tej és tojás rendszeres fogyasztásában nyilvánul meg, ill. növekszik az étrend-kiegészítők és a bioélelmiszerek népszerűsége. A lakosság többsége (77%) több információt szeretne kapni arról, hogyan őrizheti meg egészségét, viszont a túl sok információ bizonytalanságot okoz.
A lakosság negyede (23%) kerüli az egészségtelennek tartott ételeket, élelmiszereket, azonban csupán mintegy 20%-a tájékozódik a címke alapján az adott termék összetételéről, és csak 10%-a étkezik teljes mértékben egészségesen, követve a táplálkozástudományi ajánlásokat.
A GfK Hungária által elvégzett fogyasztói szegmentáció során képzett csoportokat vizsgálva megállapítható, hogy a „felső plusz” és „felső klasszik” réteg tagjainak étkezéssel kapcsolatos attitűdje tér el leginkább az átlagostól. A társadalom 4%-át alkotó „felső plusz” réteg egynegyede egészségtudatos, viszont közel 50%-uk inkább olyan ételt választ, amely nem feltétlenül egészséges.
A társadalom 2%-át kitevő „felső klasszik” csoportban a legmagasabb az egészségtudatosok aránya (33%), ezzel párhuzamosan pedig a legalacsonyabb azok aránya, akik kevésbé egészséges ételeket fogyasztanak. Említésre méltó még, hogy a „szegény nyugdíjasok” (25%) kétharmada bevallása szerint nem mérlegel, hogy az elfogyasztott étel egészséges-e vagy sem.
Élelmiszerek összetevői
Azonban a lakosság kisebb, egészségtudatosabb része nemcsak az ételek gondos megválasztására figyel oda, hanem az élelmiszerek megvásárlása során az összetevőket is rendszeresen ellenőrzi. A legfontosabb szempontok a megkérdezettek szerint, hogy a termék mesterséges színezék és ízesítőanyag nélküli, ill. tartósítószer-mentes legyen.
E három tényező kiemelten fontos a „felső plusz” és a „felső klasszik” rétegek számára, de emellett az sem elhanyagolható, hogy az áru alacsony zsír-, szénhidrát- és kalóriatartalmú legyen. A társadalom 14%-át alkotó „befutott értelmiségiek” csoportja szintén az átlagosnál nagyobb súllyal veszi figyelembe a fenti tényezőket élelmiszervásárlás során.
Testsúly
Az életmóddal, a táplálkozással összefüggésben releváns a testsúly és a sportolás kérdése is. A kutatásból kiderül, hogy a lakosság felének ismeretségi körében gyakran vagy néha szóba kerülnek a testsúlyproblémák (pl. elhízás, túlzott soványság). A „felső plusz” rétegben ez az arány 60%, a „felső klasszik” csoportban mintegy 70%. Legritkábban a társadalom 7%-át alkotó „városi alsóközép” és a társadalom legalján elhelyezkedő, 18%-ot kitevő „underclass” tagjai beszélnek a problémáról.
A kívánt testsúly elérésére vagy megtartására a „felső klasszik” és a „befutott értelmiségiek” közül figyelnek oda legtöbben. Fontos számukra, hogy mindig a céljuknak megfelelő ételeket fogyasszák.
A „befutott értelmiségiek” és a 17%-ot alkotó „hedonista fiatalok” ötöde rendszeresen, 40%-a pedig alkalmanként sportol. Ez az arány kedvezőnek mondható, mert a lakosság egészében a soha nem sportolók aránya közel 60%, a társadalom alsóbb rétegeiben pedig még ennél is magasabb.
Kutatási eredmények
A GFK kutatása arra is rámutat, hogy az emberek többet szeretnek tudni arról, mit tehetnek saját egészségük érdekében. Szinte mindegyik társadalmi csoport úgy véli, nem elégséges az egészség-megőrzéssel kapcsolatban rendelkezésükre álló információ.
A termékválaszték sokszínűsége, az élelmiszerbotrányok, az esetenként nem megfelelő tájékoztatás bizonytalanságot okoz. Az emberek nem mindig tudják, hogy mely termékek, készítmények szolgálják ténylegesen az egészségüket. A „felső plusz” és a „befutott értelmiségi” réteg a kutatási eredmények tanúsága szerint az átlagosnál többet tesz egészsége érdekében, hajlandó többet is költeni erre.