Dietetika

Székrekedés (obstipatio) kezelése diétával

Székrekedésről (obstipatio) akkor beszélünk, ha heti háromszorinál ritkább a székletürítés, vagy az ürített széklet kemény (a víztartalom 60% alatti), ill. erőlködéssel járó székletürítésről vagy a nem teljes kiürülés érzéséről (impaktálódott massza) számol be a páciens. Kialakulásának okai lehetnek a rendszertelen életmód, a rost- és folyadékszegény étrend, a lassult bélpasszázs, az immobilizáció, az időskor, a terhesség, az obstipatiót kiváltó gyógyszerek szedése. Gyakori különböző megbetegedésekkor (diabetes, tumor, fissura, diverticulosis, rectumprolapsus, Parkinson-kór, sclerosis multiplex).

Székrekedés alakul ki akkor is, ha nincs elég székletmassza. Ilyen esetek az éhezés, a szomjazás, amikor elégtelen a ballasztanyag, elégtelen a víztartalom, elégtelen a baktériumtömeg. Ágyban fekvő betegnél nincs megfelelő testhelyzet, csökkent receptorérzékenység, időskor, túlzott szociális gátlás, székelési fájdalmasság (pl. nodus mi­att), szülés utáni gátrendellenesség – mind székrekedéshez vezethet.

Diéta

Mivel a széklet mennyiségét az étrend élelmirost-tartalma, az elfogyasztott folyadék mennyisége és a széklet baktériumtartalma szabja meg, így a terápia a rost- és folyadékgazdag étrendet jelenti. E mellett lényeges a rendszeres életvitel kialakítása, a rendszeres étkezés, rendszeres testmozgás. A rostgazdagság napi 40-50 g élelmi rostot jelent, és ehhez minimálisan napi 21 folyadék elfogyasz­tása javasolt. A napi 4-6 étkezésre lehetőleg azonos időpontokban kerüljön sor. A székrekedés étrendjét a magas rost- és víztartalmú zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonafélék bőséges fo­gyasztása jellemzi.

Tipp: Jó hatású a reggel, éhgyomorra fogyasztott áztatott aszalt szilva és annak a leve, a kefir, a kovászos uborka vagy a savanyú káposzta leve, a különböző lekvárok (tamarin, szilva), egyéni érzékenységtől függően a feketekávé vagy a tea stb.

A probiotikumok olyan készítmények, amelyek élő, speciálisan kiválasztott, a bél szempontjából releváns mikroorganizmusokat (leginkább lactobacillusok és a bifidobacteriumok) megfelelő szám­ban tartalmaznak, és ezek fiziológiásán kedvező hatást fejthet­nek ki a humán szervezetben, orális alkalmazásukat követően. A probiotikumok olyan baktériumok, amelyek képesek a vastag­bélben biztosítani a nyálkahártya áteresztőképességének intaktságát, szabályozzák az idegen anyagok felismerését, fokozzák bizonyos immunglobulinok (szekretoros-lgA) termelését, szabályozzák a bélmozgást, valamint a bél hámsejtjeit tápláló anyagokat (arginin, a glutamin, és a rövid láncú zsírsavak) termelnek.

Nincs evidencia arra, hogy az étrend-kiegészítőként alkalmazott pro-, pre- és szinbiotikum-készítmények segítenének bármely be­tegség megelőzésében. Ennek ellenére az étrendkiegészítőként alkalmazott pro-, pre- és szinbiotikum-készítmények orvosi utasí­tásra alkalmazhatóak, és inkább a pro-, pre- vagy szinbiotikumokat tartalmazó joghurt és kefir fogyasztása ajánlott a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveinek megfelelően obstipatio esetén is.

Diverticulosis és diverticulitis

A diverticulosis a bélfal izomzatának gyengesége, az intraluminális nyomás fokozódása.

Dietoterapia

A diverticulosis dietoterápiája kapcsán az obstipatiónál leírtak az irányadóak. A diverticulumok gyulladása (diverticulitis) esetén átmenetileg rostszegény, kímélő fűszerezésű, folyadékbő étrendre térjünk át, majd a gyulladás megszűntével fokozatosan emelhetjük a rostbevitelt.