• Alzheimer
• tünetek

Alzheimer-kór: milyen jelei és tünetei vannak?

Nagyon aggódom. A férjem Alzheimer-kóros, és most én is kezdek elfelejteni dolgokat. Bennem is kezd kialakulni a demencia?

Emiatt nagyon gyakran szoktak aggódni az emberek. Ahogy az ember öregszik, rájön, hogy az emlékezete már nem olyan jó, mint régen. Sokan aggódni kezdenek; félnek, hogy demencia kezd kialakulni náluk, főleg akkor, ha egy családtagjuk is beteg. Nincs feltétlenül igazuk. Például ahogy az ember öregszik, nehezebben emlékszik valakinek a nevére, vagy elfelejti, mit írt fel a bevásárlólistára. Időpontokat is elfelejthetnek. Ha ez önnel is előfordul, az még nem jelenti azt, hogy Alzheimer-kóros.

Aki csak egyszerűen feledékeny, az emlékszik az elfelejtett dologgal kapcsolatos részletekre. Például lehet, hogy hirtelen sehogy sem jut eszébe a szomszédja neve, de azt tudja, hogy akivel beszélget, az a szomszédja. A demens betegek nemcsak a részleteket, hanem a teljes kontextust (a beszéd témáját) is elfelejtik. A demens betegeknek ezenkívül általában más problémáik is vannak, például a személyiségük vagy a viselkedésük megváltozása, vagy gondjaik lehetnek a beszéddel, és lehet, hogy egy idő után nem tudják elvégezni mindennapi teendőiket. Sok más lehetséges oka lehet annak, ha az emlékezete már nem olyan jó, mint azelőtt. Például lehet, hogy depressziós. Ha aggódik az emlékezete miatt, érdemes felkeresni orvosát és kivizsgáltatnia magát.

Mik az Alzheimer-kór kezdeti árulkodó jelei? Mire figyeljek?

Az Alzheimer-kór kezdeti szakaszában megjelenő egyik gyakori jel, hogy a beteg valahogy más, mint rendesen, de nagyon nehéz megmondani, hogy pontosan miben. Nem tűnik olyan hatékonynak, lelkesnek és alkalmazkodóképesnek. Azt is észreveheti, hogy már nem érdeklődik a hobbija vagy kedvenc időtöltése iránt. Kevésbé tud koncentrálni, esetleg döntésképtelenné válik, és általában kerüli a felelősségvállalással járó helyzeteket. Ezenkívül furcsa dolgokat csinál-hat, például elindul dolgozni, mikor már évek óta nyugdíjban van. Különös hangulatváltásai lehetnek, például ingerlékennyé és gyanakvóvá válhat, aminek az lehet az oka, hogy tudja, hogy valami nincs rendben, de nem tudja, mi.

Eleinte nehéz észrevenni a változásokat. Legtöbbször akkor tudatosulnak, amikor visszatekintve megpróbálják kideríteni, melyek voltak a betegség első jelei.

Különböznek az Alzheimer-kór tünetei az egyes betegekben?

Az Alzheimer-kór mindenkinél egy kicsit másmilyen módon zajlik, másképpen hat. Bár a kór lefolyása hasonló – a szellemi képességek az évek során erősen leépülnek -, a betegség hatása nagymértékben függ attól is, hogy a beteg milyen volt egészségesen.

A személyiség, a fizikai állapot és a társadalmi helyzet fontos tényezők lehetnek. Egyesek egyre elviselhetetlenebbé válhatnak, nehéz velük együtt élni, míg mások kedvesebbek, könnyebben kezelhetők, mint azelőtt. A betegek egy részének kevés egyéb egészségügyi gondja van, míg mások egyéb gondokkal – például ízületi gyulladással vagy süketséggel – is küszködhetnek, ami megnehezíti a gondozásukat. Egyesek kitűnő társadalmi helyzetben vannak, másoknak pedig családi és anyagi problémákkal is szembe kell nézniük.

Általában milyen az Alzheimer-kór lefolyása? Mindig ugyanazt az utat járja végig?

Nincs két olyan Alzheimer-kóros beteg, akinél teljesen ugyanolyan lenne a betegség lefolyása. A betegség egyesekben gyorsabb ütemben súlyosbodik, mint másoknál, és senkinél nem alakul ki az összes itt felsorolt tünet. Fontos megjegyeznünk, hogy az Alzheimer-kór fokozatosan rosszabbodik, és lefolyása nem különül el élesen az itt leírt három szakaszra. Mindazonáltal érdemes áttekinteni az Alzheimer-kór jellemző tüneteit a betegség kifejlődésének három szakasza – korai, középsúlyos és súlyos – szerint. A szakaszok vázlatként szolgálhatnak a kór legvalószínűbb fejlődési irányáról, valamint felhívhatják a gondozók figyelmét a későbbiekben lehetséges problémákra és gondozási szükségletekre.

Korai tünetek

Az Alzheimer-kór korai szakaszát gyakran nem ismerik fel – a szakemberek, rokonok, barátok egyaránt tévesen „kortünetnek”, az öregedés természetes velejárójának gondolhatják. Mivel a betegség fokozatosan alakul ki, nehéz megmondani, hogy pontosan mikor is kezdődött. Előfordul, hogy a beteg:

• nehezen vagy rosszul fejezi ki magát;
• romlik az emlékezete – főleg a rövidtávú memóriája;
• nem érzékeli az idő múlását;
• ismerős helyeken is eltéved;
• nehezen hoz döntéseket;
• elveszti a motiváltságát;
• depresszióssá, agresszívvé válik;
• elveszíti a hobbijai, kedvenc időtöltései iránti érdeklődését.

A középsúlyos szakasz tünetei

A betegség előrehaladtával a tünetek egyre nyilvánvalóbbá válnak és egyre jobban korlátozzák a beteget. A betegnek gondjai lehetnek a mindennapi élethez tartozó feladatokkal, valamint:

• feledékennyé válik, főleg a közelmúlt eseményeivel, illetve a nevekkel kapcsolatban;
• már nem képes egyedül élni anélkül, hogy mindennapos problémái lennének;
• nem tud főzni, takarítani vagy bevásárolni;
• nagymértékben függ a környezetétől;
• segítségre lehet szüksége a személyes higiéniai teendőkhöz, így a WC-használathoz, a fürdéshez és a mosakodáshoz;
• segítségre lehet szüksége az öltözködésben;
• egyre nehezebben fejezi ki magát;
• céltalanul járkál és néha eltéved;
• különféle viselkedési zavarai lehetnek, például ok nélkül agresszívvé válhat vagy folyamatosan követi a gondozót a lakásban;
• hallucinál.

A súlyos szakasz tünetei

Ebben a szakaszban a beteg többnyire teljesen a gondozótól függ: inaktív életet él. A memóriazavarok nagyon súlyossá válnak, és a betegség fizikai tünetei is megjelennek. A beteg:

• már nem biztos, hogy képes egyedül enni;
• nem ismeri fel a rokonait, barátait vagy személyes tárgyait;
• nehezen követi és érti meg az eseményeket;
• eltéved a saját otthonában;
• nehezen jár;
• széklet- és vizelet-visszatartási gondjai lehetnek;
• előfordul, hogy nyilvános helyen illetlenül viselkedik;
• tolószékbe vagy ágyba kényszerül.

Miért van az, hogy Alzheimer-kóros feleségem tökéletesen emlékszik évekkel ezelőtti eseményekre, de a fél órával ezelőtti dolgokat elfelejti?

Az emlékezet nagyon sok mindennel áll kapcsolatban. Az eseményeket az agy először feldolgozza. Utána az emlék a rövidtávú memóriába kerül, ahol rövid ideig megőrződik. Ha az esemény fontosnak tűnik vagy megismétlődik, átkerül a hosszú távú memóriába. Végül ahhoz, hogy az emléket visszaidézzük, „elő kell venni” a memóriából.

A demens betegek lassan elveszítik azt a képességüket, hogy új információkat fogadjanak be a memóriájukba. A régebben eltárolt információk elérésével is gondjaik vannak. Először a friss emlékek vesznek el. A demens betegek általában jobban vissza tudják idézni a régi emlékeiket.

Kilátások: Az orvosom nemrég közölte velem, hogy a feleségem Alzheimer-kóros.

Rosszabbodni fog az állapota?

Fel kell készülnie rá, hogy a felesége állapota az évek során fokozatosan romlani fog. Bár lehet, hogy egyik hónapról a másikra nem látszik majd változás, egyik évről a másikra már látszani fog. A legtöbb Alzheimer-kórral diagnosztizált beteg általában a diagnózistól számított ötödik évre már nagyon feledékennyé és önellátásra képtelenné válik. A legjobb, amit a felesége jólétéért tehet, az, hogy a betegsége alatt igyekszik biztosítani, hogy minden más egészségügyi problémáját (például a depressziót és a fertőzéseket) a lehető leggyorsabban kezeljék. A mostanában kifejlesztett gyógyszerek egyes betegekben időlegesen lassítják a betegség kifejlődését.

Jó, ha a rokonok és a gondozók ismerik a betegség valószínű le-folyását, hogy tisztában legyenek vele, mi várható, és felkészülhessenek a jövőre, vagy szükség esetén előre tervezzenek. El kell gondolkodnia a napközi otthon, a kisegítő gondozás, és végül az ápológondozó otthoni ellátás lehetőségéről. Orvosa, a körzeti pszichiátriai gondozó, vagy a FEHT további segítséget tudnak nyújtani.