Mi az agyalapi mirigy?
Más néven hipofízis. Az endokrinmirigyek egyike, az agy alapja alatt, ahhoz egy szárral csatlakozó szerv. Ez az ovális formájú, körülbelül 1,5 cm hosszú és kevesebb, mint 0,5 cm széles struktúra két részből áll.
Az adenohipofízis feladatai:
Az adenohipofízis vagy elülső hipofízis, amely a teljes mirigy háromnegyedét teszi ki, tropikus fehérjehormonokat termel – azaz olyanokat, amelyek szabályozzák más endokrinmirigyek növekedését és hormontermelését -, valamint olyan hormonokat, amelyek közvetlenül irányítják a test növekedését, anyagcseréjét és a laktációt.
Az agyalapi mirigy elülső részét régebben az endokrinrendszer „karmesterének” tartották, mindaddig, míg ki nem derült, hogy legtöbb funkcióját a hipotalamusz irányítja.
Az általa termelt főbb hormonok a somatotropin – vagyis a növekedési hormon -, a corticotropin, az FSH, LH, thyrotropin, prolactin és a melanocita stimuláló hormon.
A neurohipofízis feladatai:
A neurohipofízis vagy hátsó hipofízis két fontos, hipotalamusz termelte hormon tárolására szolgál. Itt van az oxytocin, amely serkenti a tejelválasztást és a méhösszehúzódásokat, valamint a vasopressin, amely a test ereit, a méhet és a veséket befolyásolja.
Az agyalapi mirigy nem megfelelő működése:
Ha az agyalapi mirigy nem termel megfelelő mennyiségben bizonyos hormonokat, azt néha a szükséges hormon adásával lehet pótolni.
Például a nem megfelelő növekedési hormon termelődése rendkívül alacsony növekedésben nyilvánul meg. Néhány éven át a növekedési hormont a boncoláskor kimetszett agyalapi mirigyből vonták ki, de így sokkal kevesebb anyagot sikerült nyerni, mint amennyire szükség lett volna. Manapság azonban génmanipulált baktériumok segítségével sikerül szintetikus úton előállítani az emberi növekedési hormont. Ezt a szintetikus hormont be lehet adni a rendellenesen alacsony növésű gyermekeknek, hogy ezzel serkentsék a növekedési ütemüket.