A búza és az öregedés – katarakta, púp,ráncok
A bor és a sajt idővel egyre jobb lehet, ám a kor az embereknél néha apró füllentésekhez és radikális plasztikai beavatkozásokhoz vezet.
Mit is jelent pontosan az, hogy megöregszünk?
A kérdésre nehéz pontos választ adni, de abban egyetérthetünk, hogy az öregséget felismerjük, amikor látjuk.
A folyamat sebessége egyénenként változó
Mindenkinek van olyan jó karban levő 65 éves ismerőse, aki 45-nek is elmenne, mert megmaradt a fiatalos ruganyossága, a mentális frissessége; nincs túl sok ránca; egyenes a gerince; még mindig sűrű a haja… És olyanokat is ismerünk, akiknél fordított a helyzet, mert idősebbnek látszanak a koruknál. A biológiai életkor nem mindig felel meg a naptári életkornak.
A korosodás elkerülhetetlen
Az öregség elől senki sem menekülhet, csak mindenki egy kicsit másképpen éri el. A naptári életkor megállapítása a születési dátum ismeretében egyszerű feladat, de meg lehet-e megállapítani, hogy a biológiai életkor ehhez képest hogyan alakul?
Vegyünk egy olyan esetet, amikor először találkozunk egy nővel. Megkérdezzük, hány éves, mire ő azt mondja, hogy 25. A hölgynek mély ráncai vannak; a keze májfoltos, és kissé remeg is, ezért igencsak kétséges az állítása igazsága. Kezdődő púpja van; megritkult, és elkezdett őszülni a haja – inkább néz ki úgy, mint akinek már nyugdíjasotthonba kellene vonulnia, nem pedig úgy, mint egy ifjúsága virágában levő fiatalasszony. Ennek ellenére határozottan állítja, hogy tényleg 25 éves, még akkor is, ha erről nincs hivatalos igazolása – az új barátja nevét most tetováltatta rá a csuklójára.
- Étkezés – mi változik az öregedéssel?
- Milyen pocak?
- Nem a nagyi sütije, hanem a „modern” búza megteremtése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Nem könnyű bebizonyítani, hogy valótlant állít
Ha kanadai rénszarvas lenne, az agancsa méretéből megállapítható lenne az életkora. Ha fa lenne, ki lehetne vágni, és akármilyen morbid a gondolat, egyszerűen csak meg kellene számlálni az évgyűrűit.
Az embereknek nincsenek évgyűrűi és agancsa; az ő esetükben nincs olyan pontos, objektív, az életkorra jellemző biológiai mutató, amellyel, tetkó ide vagy oda, meg lehetne cáfolni a „25 éves fiatalasszony” állítását.
Nincs olyan látható jel, amelynek segítségével ránézésre meg lehetne mondani valakinek az életkorát, pedig az öregedéssel foglalkozó tudósok régóta kutakodnak utána. Közelítő eljárások vannak. Mérhető például az oxigénfogyasztás csaknem teljes kifáradásig tartó testgyakorlás közben; a szívfrekvencia adott terhelés mellett; az artériás pulzushullám sebessége – mennyi idő múlva tapintható egy szívdobbanás után a pulzus a csuklón -, amely az erek rugalmasságáról ad információt. Ezek az értékek idővel változnak (romlanak), azonban egyik sem tájékoztat a pontos életkorról.
Mennyi is a biológiai korunk?
Pedig jó lenne, ha a kutatók kitalálnának valamit, amivel „csináld magad” módon mi magunk is meghatározhatnánk a biológiai korunkat. Nagyszerű lenne, ha egy 55 éves illető megállapíthatná magáról, hogy a rendszeres testmozgásnak és az egészséges táplálkozásnak köszönhetően biológiailag még csak 45 éves. Vitathatatlanul hasznos lenne az is, ha valaki megtudhatná, hogy 25 évnyi dohányzás, italozás és sültkrumpli-evés miatt a szervezete 20 évvel idősebb, mint a naptári életkora. Bonyolult módszerekkel ki lehet számolni különféle öregedési indexeket, de nem létezik olyan metódus, amellyel mi magunk állapíthatnánk meg a biológiai korunkat.
A geriátriával foglalkozóknak azért kellene ilyen eljárás, mert az öregedést nagyon nehéz befolyásolni, ha nincs a kezükben valamilyen mérhető paraméter. Az ő munkájukhoz nem elég a puszta ránézés. Kell egy olyan biológiai mutató, amelyet jól lehet monitorozni.
Az öregedésről rengeteg elmélet született
Sokféle véleményt lehet olvasni arról, hogy milyen adatokat kell figyelemmel kísérni. Néhány tudós szerint a szervezet oxidatív károsodása a folyamat alapja, és ennek a mértéke határozza meg a biológiai kort. Mások azt mondják, hogy a sejtekben felszaporodik a sejtosztódások hibás genetikai folyamatainak törmeléke, és ennek a mennyiségét kell megmérni. Megint mások úgy vélik, hogy az öregedés genetikailag programozott, elkerülhetetlen jelenség, és az öröklött kódban „megírt” módon megy végbe a hormonok szintjének csökkenése, illetve más, adott sorrendben zajló eseménysorok miatt.
A megértést segítheti, ha megfigyeljük a felgyorsult öregedés alatti változásokat. Ehhez még csak laboratórium és egerek sem kellenek, mert elég, ha a cukorbetegség miatt felgyorsult elöregedést nézzük. Ebben a betegségben ugyanis minden öregkori folyamat, illetve esetlegesen életkorhoz kötött betegség korábban kezdődik, és gyorsabban zajlik le a szívproblémáktól kezdve, az agyvérzésen, a magasvérnyomás-betegségen, a vesebajokon át a csontritkulásokig, az ízületi gyulladásokig és a rákig. A kutatások szerint mindez a magas vércukorszinthez köthető, azaz a diabétesz kerekes székbe és betegápoló intézményekbe kényszerít minket.
Nem vén kenyérevőnek vidék
Az amerikaiakat újabban olyan új, kacifántos kifejezésekkel bombázzák, mint „járulékos adósteher” vagy „tőzsdei származékos ügyletek”, pedig jobb, ha ezeket szakemberekre bízzuk, és nem a barátainkkal beszéljük meg. Van egy újabb ilyen formula is, amelyet valószínűleg sokszor hallunk majd az elkövetkező években: az előrehaladott glükáció végtermékei, amelyre az angol eredetijének advanced glycation end products – rövidítése után az AGE (magyarul: kor) mozaikszóval is szoktak hivatkozni.
Mit jelent az AGE?
Mostanában divatossá vált, hogy AGE-nek nevezik mindazt, ami érelmeszesedést okoz (arterioszklerózis), elhomályosítja a szemlencsét (katarakta, avagy szürke hályog), tönkreteszi az idegsejtek közötti kapcsolatokat (demencia)… és még sok olyasmihez vezet, ami jellemzően idősebbeknél fordul elő. Minél öregebbek leszünk, annál több AGE halmozódik fel a vesében, a szemben, a májban, a bőrben és más szervekben.
A folyamat bizonyos következményei például a ráncok az előző részben példaként említett „fiatalasszony” arcán vagy szemében a szürke hályogra utaló fehéres homály -szemmel láthatók, de az AGE mennyisége sem mérhető számszerűen. Mindenesetre azonosítható a megléte – vagy biopsziával, vagy ránézéssel.
Az AGE nem egységes vegyület, hanem azoknak a törmelékeknek az összessége, amelyek a szövetek lebomlásakor felhalmozódnak. Semmilyen hasznos funkciója sincs. Nem lesz belőle energia; nincs köze az emésztési folyamatokhoz vagy a szervezeten belüli kommunikációhoz; nincs enzimatikus vagy hormonszerepe; begyújtani sem lehet vele hideg téli éjszakákon.
A megjelenése arra utal, hogy a veseműködés beszűkült, a szervezet nem tud megszabadulni tőle, ezért a meszes lemezekben rakódik le az artériák falában; elmerevíti, eltorzítja az ízületeket és a porcokat; valamint felhalmozódik az agyban. Ugyanúgy elront mindent, ahogyan a salátában levő hernyó vagy a „dugós” bor is tönkretesz egy jó bulit.
Az AGE visszafordíthatatlan tulajdonsága
Amikor a vérbe cukor formájában bekerülő táplálékot fogyasztunk, akkor minél több a szabad glükóz- vagy fruktózmolekula, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy spontán módon fehérjékhez kapcsolódjon. A vegyészek szakterületéhez tartoznak a reakcióképes „Schiff-bázis inetermedierekbőr képződő instabil „Amadori-termékek” – lényegében ezeknek az összessége jelenti az AGE-et.
Az AGE kialakulásának folyamata a szervezetben visszafordíthatatlan. Néha hosszú láncokba – AGE-polimerekbe -rendeződik, amelyek különösen károsak. Általában ott gyűlik össze, ahol képződik, és a csomókban felhalmozódott törmelék a továbbiakban mindenfajta bomlási vagy szervezeten belüli tisztító mechanizmusnak ellenáll.
Az AGE tehát annak a dominóhatásnak a következménye, amelyet a magas vércukorszint bármikor elindíthat. A cukor bárhová mehet a szervezetben – gyakorlatilag mindenhová -, az AGE követi. Minél több cukor van a vérben, annál több AGE képződik, és annál gyorsabb az öregedés.
A cukorbetegség kiváló, életből vett példa arra, hogy mi történik akkor, amikor sok a vércukor – egy átlagos cukorbetegnél a gyógyszerelés mellett általában folyamatosan 5,5-16,5 mmol/1 között van a szintje (a normál éhgyomri vércukorszint 5 mmol/1, de ez laboratóriumonként változik). Néha ennél magasabbra is felmehet; egy adag lassú tűzön megfőtt zabkása egészséges embernél is könnyedén feltornássza 10-20 mmol/l-re.
A cukorbetegség és az AGE
Az ismétlődő cukorterhelésről már tudjuk, hogy sok egészségügyi gondot okoz. A diabéteszeseknél például négyszer gyakoribbak a szívkoszorúér-problémák, illetve a szívrohamok, 44 százalékuknál fordulnak elő meszes lerakódások a nyaki verőérben és más artériákban, továbbá a diagnózist követő 11 éven belül 20-25 százalékuknál beszűkül vagy károsodik a vese funkciója3. A több éven át fennálló magas vércukorszint garantálja a szövődmények kialakulását.
Ugyanígy garancia a több AGE keletkezésére is: a nem cukor-betegekhez képest a diabéteszeseknél 60 százalékkal magasabb az AGE vérszintje. Pontosan ez a vegyületcsoport felelős a cukorbetegség szövődményeiért a neuropátiától (a sérült idegek miatt lépnek fel például az érzészavarok), a retinopátián át (a szem ideghártyájának károsodása, amely látásromláshoz vagy vaksághoz vezet) a nefropátiáig (veseprobléma, veseelégtelenség). Minél több a vércukor, és minél hosszabb ideig magas a szintje, annál több az AGE, és annál jobban károsítja a szervezetet.
Azoknál a cukorbetegeknél, akiknél a rosszul karbantartott vércukorszint túl hosszú ideig fennáll, az AGE miatt már fiatalkorban is sokkal nagyobb a szövődmények kockázata (régebben 30 évesnél fiatalabbaknál gyakran előfordultak súlyos vesekárosodások, de a szoros vércukorszintkontroll miatt ma már sokkal ritkábban). Nagy felmérések, köztük a Diabetes Control and Complication Trial (Diabéteszkontroll és Szövődmények Vizsgálata – DCCT) során beigazolódott, hogy a vércukorszint alacsonyan tartása mellett kevesebb a cukorbetegség szövődménye.
Ennek az az oka, hogy az AGE képződése a vércukor mennyiségétől függ, bár igazság szerint már a normál értéktartományban is elkezd termelődni, csak kevesebb. A „normál” mennyiség miatt néz ki hatvanévesnek egy hatvanéves. Ám a diabétesz miatt keletkező AGE fokozott felhalmozódása gyorsult öregedést eredményez. A cukorbetegség élő modell a kutatók számára, akik így tanulmányozhatják a magas vércukorszint öregedést gyorsító hatását.
A diabétesz szövődményei idős korban
Az arterioszklerózis, a vese- és idegrendszeri bántalmak – egyszersmind az öregedéssel járó betegségek is, hiszen az élet második és harmadik évtizedében nem fordulnak elő, viszont a hatvanadik életév felett egyre gyakoribbak. A cukorbetegeknél megfigyelhetjük, mi történik akkor, amikor gyorsabb a glükáció és az AGE felhalmozódása.