A diabéteszes betegek milyen bőrelváltozásokat tapasztalhatnak?
A cukorbetegséghez számos bőrelváltozás társulhat, amelyek klinikai jelentősége kettős. Egyrészt elősegíthetik a diabétesz felismerését olyan esetekben, amikor annak diagnózisa még nem ismert: ilyen bőrtünet lehet például a viszketés, amely egyaránt lehet a vércukor emelkedés okozta bőrszárazság, illetve helyi fertőzés okozta gyulladás tünete. Másrészt e bőrelváltozások megnehezítik a cukorbeteg életét: egészségi állapotát, közérzetét rontják, ezért feltétlenül kezelést igényelnek.
A diabéteszhez társuló bőrelváltozáshoz vezető tényezők
A diabéteszhez társuló bőrelváltozáshoz vezető tényezők okait és következményeit az alábbiakban soroljuk fel.
Okok:
- Maga a diabéteszes anyagcserezavar
- Érrendszeri vagy neuropátiás szövődmények
- Fertőzések
- A vércukorcsökkentő kezelés mellékhatásai
Következmények:
- Viszketés. A diabéteszes anyagcserezavar okozta bőrelváltozások közül leggyakoribb a viszketés (latinul: pruritus). Lehet körülírt és általános jellegű. Elsősorban fel nem ismert, vagy rosszul kezelt cukorbetegségben fordul elő, oka a bőr magas vércukorszint okozta kiszáradása. Kezelésének alapja a kívánatos anyagcsere-állapot elérése és fenntartása.
- Inzulinrezisztens állapotokra jellemző bőrelváltozás az ún. acanthosis nigricans (ejtsd: akantózis nigrikáns): a bőr bársonyos-rücskös tapintatú, barnás-szürkés elszineződésű, főként a hónalj és a nyak területén, ritkábban a háton, deréktájon jelentkező elváltozása. Az elnevezésben az acanthosis a bőr körülírt megvastagodását, a nigricans pedig barnás-szürkés színét jelenti. Jelentősége az, hogy megelőzheti cukorbetegség megjelenését. Észlelésekor vizsgálni kell a cukoranyagcserét, aktuálisan rendezett értékei esetén pedig a beteget követni, a vizsgálatokat időszakosan ellenőrizni szükséges.
- A krónikus érelváltozások okozta bőrelváltozások közé tartoznak: a necrobiosis lipoidica (ejtsd: nekrobiózis lipoidika), a rubeosis diabetica, a bullosis diabetica és a diabéteszes láb. A necrobiosis lipoidica elsősorban l-es típusú cukorbetegségben alakul ki, főként a lábon megjelenő tömött, pirosas göbcsék formájában. A rubeosis diabetica elsősorban az arcon, de néha a tenyéren és talpon is el-helyezkedő bőrpír, oka a bőr hajszálereinek tágulata. A bullosis diabetica viszkető, hólyagos elváltozás, főként a lábakon jelenik meg. A diabéteszes lábbal külön fejezet foglalkozik.
- A fertőzések okozta bőrelváltozások bakteriális és gombás eredetűek lehetnek. Előbbi eredet gyakran vezet szőrtüszőgyulladáshoz, ami a kivezetőcső elzáródása esetén kelés {furunculus, ejtsd: furunkulus) formájában jelentkezik. Több furunkulus egy helyen történő kialakulása, részben összeolvadása hozza létre az ún. carbunculust (ejtsd: karbunkulus), amit a népnyelv bőrtályognak is nevez. Testszerte megjelenő furunkulusok esetén furunkulózisról beszélünk. Karbunkulus kialakulhat a külső nemi szervek gyulladásos betegségeként is.
- A vércukorcsökkentő kezelés mellékhatásaként is kialakulhatnak bőrelváltozások. Az orális antidiabetikumok változó súlyosságú allergiás jelenségeket válthatnak ki a viszketéstől a súlyos, hólyagos bőrelváltozásokig. Szulfanilureák szedésekor a betegek egy részén, alkoholfogyasztást követően arcbőr- és kötőhártya-kipirulás következhet be, fejfájás kíséretében.
- Az inzulin okozta bőrelváltozások általában immunológiai folyamatok következményei. Inzulinallergia során az inzulininjekciót követően, vagy 3-48 órán belül a beadás helyén kiütés, bőrpír, ödéma alakul ki, esetleg általános tünetek (alacsony vérnyomás, nehézlégzés) is jelentkeznek. A diagnózis bőrteszt segítségével állítható fel, amelynek reagensei részben inzulinkészítményeket, részben az injekció egyéb összetevőit (stabilizátorok, vivőanyagok: cink, protamin, krezol, glicerin, fenol) tartalmazzák. Ilyen diagnosztikus teszt az inzulint forgalmazó cégektől szerezhető be. Pozitív teszt esetén 15 perc múlva 3 mm-nél nagyobb bőrreakció alakul ki.[brbr]Terápia: a szer elhagyása, antihisztamin adása. A kezelést más készítménnyel kell folytatni. A lipodystrophia (ejtsd: lipodisztrófia) a zsírszövet elváltozása a szubkután bejuttatott inzulin helyén. Két megjelenési formája van, a zsírszövet túltengése (lipohypertrophia, ejtsd: lipohipertrófia) és a zsírszövet elsorvadása (lipoatrophia, ejtsd: lipoatrófia). A lipohypertrophia: nem ritka, bármely inzulinfajta alkalmazásakor jelentkezhet, függetlenül a bejuttatás (fecskendő, pen, inzulin pumpa) módjától. Elsősorban esztétikai probléma, megszüntetésére a zsírleszívás alkalmas lehet.[brbr]A lipoatrophia hátterét immunkomplex által okozott gyulladás képezi. Már korai stádiumban bizonytalanná teszi az inzulin felszívódását, ezért anyagcsere-labilitáshoz vezethet. Kezelése nem megoldott: készítményváltás, az injekciók helyének váltogatása, lokálisan adott szteroid jön szóba. A teljességhez tartozik, hogy a korszerű, humán inzulinok bevezetésével a lipoatrophia előfordulási gyakorisága csökkent, a lipohypertrophia azonban – részben a nem megfelelő inzulinbeadási technikából eredően – továbbra sem ritka.