Diabétesz miatt károsodott veseműködés kezelési lehetőségei
A cukorbeteg-gondozás egyik legfontosabb célja a késői szövődmények megelőzése, a már kialakult szövődmények rosszabbodásának megállítása, a még visszafordítható állapotúak megszüntetése, a már irreverzibilis károsodások súlyosbodásának lassítása.
A nefropátia megelőzése
A nefropátia esetében is a megelőzés az elsődleges cél. Ennek érdekében a cukorbetegség minden formájában kiemelt jelentőségű feladat:
- A felismeréstől kezdve célértéket elérő és hosszú távon fenntartó anyagcsere-vezetés.
- A társult kóroki tényezők (magas vérnyomás, vérzsíreltérések, dohányzás) hatékony, célértéket biztosító kezelése, a dohányzás lehetőség szerinti elhagyása.
- A szövődmények rendszeres időközönként végzett célzott keresése (szűrése), felismerésük esetén hatékony kezelése.
Nefropátia kezelési lehetőségei
A már kialakult károsodás esetén fontos annak tisztázása, hogy a kiváltó ok maga a cukorbetegség-e, esetleg más megbetegedés okozza, vagy a cukorbetegség és társult kórok(ok) együttes hatásával állunk-e szemben. Az elkülönítő kórismézés szükséges vizsgálatai mellett haladéktalanul el kell kezdeni:
- A cukoranyagcsere rendezését (a < 7.0%-os HbAlc-érték, de legalább a 7.0-8.0% közötti tartomány biztosítását lehetővé tevő kezelés bevezetését).
- A vérnyomásérték célértékre hozatalát (< 140/80 Hgmm, tartósan > 1 gramm/nap, fehérjeürítéssel járó károsodás esetén a < 130/80 Hgmm érték biztosítását). Korábbi ajánlásokban alacsonyabb értékek (kisebb mint 130/80, ill. kisebb mint 125/75 Hgmm) szerepeltek, a népességi vizsgálatok alapján azonban a határokat az új ajánlásokban módosították.
- A sóbevitel < 6 gramm/nap adagra történő mérséklését.
- A vérzsírok célértékeinek biztosítását.
E felsorolásból jól látható, hogy a megelőzés és a korai stádiumban történő kezelés fő szempontjai lényegében egyeznek (a megelőzésben a sóbevitel korlátozását kevésbé szoktuk hangsúlyozni, noha alkalmazása táplálkozás-élettani szempontból cukor- és nem cukorbetegeknek egyaránt ajánlott, mivel jelentős szerepe lehet a magas vérnyomás megelőzésében).
Ma szövődménymentes cukorbetegségben általában a 0,9 gramm/ testsúlykilogramm/nap fehérjefogyasztást ajánljuk, ami károsodott veseműködés esetén legfeljebb 0,7 gramm/testsúly-kilogramm/nap mértékűre csökkentendő.
Korábban erélyesebb fehérje megszorítást is alkalmaztunk, mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a bevitel feltüntetett mérték alá történő csökkentése számos nemkívánatos következménnyel járhat. A napi fehérjefogyasztás említett, alsó határra történő csökkentésekor szükség lehet a nélkülözhetetlen, ún. esszenciális aminosavak pótlására is, e célra különböző gyári készítmények állnak rendelkezésre. Rendelésük, illetve napi adagjuk meghatározása a nefrológiai szakellátás feladata.
Az alkalmazandó gyógyszerek kérdését e helyütt nem érintjük, mivel az minden tekintetben szakorvosi feladat. Megemlítjük azonban, hogy szakmai irányelvekben jól meghatározott, hogy mely gyógyszerek rendelkeznek beszűkült veseműködés esetén speciális előnyökkel, s melyek a különböző okok folytán nem, vagy kevésbé javalltak.
A felsorolt kezelési lépésekkel a veseműködés romlása megállítható, állandósult fehérjeürítés megjelenéséig jó eséllyel visszafordítható. Ha azonban ez már kialakult, az ismételten > 300 mg/nap albumin-, illetve > 500 gramm/nap fehérjeürítés utáni szakasz, a vesekárosodás teljes megszüntetésére nincs esély. A kezelés feladata ilyenkor a további romlás késleltetése, esetleg megállítása.
Károsodott veseműködés esetén, akár a cukorbetegség a közvetlen kiváltó oka, akár más megbetegedés, rendszeres nefrológiai gondozás szükséges. Az ellenőrzések gyakoriságát a szakorvos határozza meg, s azt a háziorvossal és a cukorbetegséget gondozó teammel összhangban, egymás kölcsönös tájékoztatása mellett kell végezni.
Előrehaladott veseműködési zavar esetén
Szükség lehet vesepótló kezelés bevezetésére is. Ilyenkor szükség van az addigi vércukorcsökkentő kezelés módosítására is. Cukorbetegeken a vesepótló kezelés indítása már a nem cukorbetegekéhez képest kisebb mértékben csökkent GFR-/eGFR érték, illetve kevéssé emelkedett szérum kreatitinszint mellett indokolt lehet, éppen a további szövődmények megelőzése érdekében.
Vesepótló kezelés alatt álló betegek esetében a veseátültetés (transzplantáció) jelenthet jelentős javulást. Míg korábban a cukorbetegség e tekintetben erősen korlátozó hatású volt, ma a diabétesz nem jelent ellenjavallatot. Az l-es típusú formában végeznek kombinált, hasnyálmirigy- és veseátültetést is, meghatározott javallattal, jó eredményekkel. A javallat felállítása ugyancsak szakorvosi feladat.