Dietetika

Coeliakia (lisztérzékenység) kezelése diétával

A coeliakia (CD) a 2012. évi szakmai protokoll megfogalmazásában genetikai alapon provokációra kialakuló autoimmun enteropathia, ami a vékonybél bolyhainak pusztulásával, a kripták hyperplasiájával, limfocitás beszűrődéssel jár. A provokáló ágens eliminációjára az autoimmun folyamat leáll, és boholyregeneráció következik be. A provokáló ágens a gabonafélékben található glutén. A megbete­gedés nem gyógyítható, élethosszig fennálló. A klasszikus forma mára ritkává vált, gyakoribb az oligoszimptómás alak, amely bármely életkorban előfordulhat. A coeliakia prevalenciája 0,5-1% körüli.

Klinikai formái

  • manifeszt (szimptómás) coeliakia: Teljes, minden tápanyagra kiterjedő maiabszorpcióval járó forma a vékonybél diffúz boholy-atrófiájával vagy részleges, esetleg egy tápanyag izolált mai­abszorpciója többé-kevésbé kifejezett boholykárosodással,
  • latens coeliakia: olyan betegek, akiknek életük során előfordul boholyatrófiájuk, ami regenerálódik diétára. Ajejunum-nyálkahártya gyakran normális marad glutént tartalmazó étrend mellett is. A glutén hatására boholyatrophia ismételten bekövetkezhet,
  • silent coeliakia: a boholykárosodás klinikai jelek nélkül,
  • refrakter coeliakia: a betegek 7-30%-ában olyan forma, amely a gluténmentes diétára egyáltalán nem reagál.

A klasszikus (tipikus) megjelenés a jéghegy csúcsa. Ahogyan a jel­lemző megjelenési életkor eltolódott, úgy a tünetek megjelenési formája is megváltozik: jellemző az extraintesztinális manifesztáció (állandó fáradtság, bőrtünetek, depresszió, neurológiai tünetek), a mikro- és makrotápanyag-hiány, a hasi fájdalom, a diszkomfort, az osteoporosis, az arthritis, a neuropszichiártiai betegségek és a bőrbetegségek (dermatitis herpetiformis Duhring).

Típusos tünetek: krónikus hasmenés, nagy tömegű, világos, bűzös, zsírfényű széklet, a puffadt, vékony falú has (pókhas), ét­vágytalanság, fogyás, hossz- és súlynövekedésben való elmaradás, sorvadt izomzat, különösen a végtagokon és a gluteustájon.

Társuló betegségei egyéb autoimmun kórképek. Leggyakrabban az 1-es típusú diabetes mellitusszal társul. A kezeletlen megjelenési forma malignus intestinalis daganathoz vezethet, amely kialakulá­sának az esélye nagyobb, mint a nem coeliakiás populációé, de ez a rizikó gluténmentes diétával csökken. A non-Hodgkin-lymphoma és a T-sejtes lymphoma a leggyakoribb.

Diéta

A coeliakia terápiája az autoimmun kórfolyamatot provoká­ló ágens, azaz a glutén kiiktatása az étrendből. A gluténmentes étrend élethosszig tart, így komoly hatással van a beteg életmi­nőségére, amelyre a kezelés, az étrendi megszorítás során figye­lemmel kell lennünk. A tiltólistán lévő gabonafélék a búza {glutén), a rozs (szekalin), az árpa (hordein). A nyugati étrend napi átlagos gluténtartalma körülbelül 15-20 g, míg a coeliakia étrendjében a napi gluténbevitelnek ennél jóval kevesebbnek kell lennie.

Jó tudni! Nehéz azonban meghatározni a coeliakiában szenvedők toleran­ciaszintjét, a tüneteket még ki nem váltó dózis (küszöbdózis) tág ha­tárok között mozog. Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia (EAACI) ajánlása szerint a küszöbdózis 10-50 mg/nap közötti. Vannak azonban ennél érzékenyebb emberek, akik a 10 mg/nap gluténfogyasztást sem tolerálják.

A dietoterápia esetében törekedni kell a lehető legpontosabban alkalmazkodni a beteg toleranciaszintjéhez. A zab (avenin) esetében változott az álláspont az utóbbi évtizedben. A coeliakia enyhe és nagyobb küszöbdózisú megjelenési formájában a betegek többségé­nél tolerálható a zab, így étrendjük változatosabbá tehető. Azonban maximum 50-60 g/nap zab fogyasztása javasolt az ő esetükben is. A coeliakia súlyos formájában, az alacsony küszöbdózis, valamint refrakter CD esetében továbbra is kerülendő a zab. Természetesen a CD-ben adható zab nem lehet gluténszennyezett.

A tág határok között mozgó küszöbdózisok miatt ugyanígy nehéz megmondani, hogy mennyire legyen szigorú a CD gluténmentes étrendje. Ma már a beteg jobb életminőségének biztosítása miatt törekszünk a biztonságos, de nem túlságosan tiltó étrend összeállí­tására. Ennek megfelelően az élelmiszeripar is alkalmazkodott, és a gluténmentes élelmiszerek már nem zéró gluténtartalmúak, hanem a gluténtartalom felső határa 20 ppm (mg/kg).

A CD diétája tulajdonképpen az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás gluténmentes változata, amelyben maximálisan figye­lembe kell venni a beteg ízlését, igényeit, hogy ne kövessen el diétahibát.

Jegyezzük meg! A gluténmentes étrendben tehát tilos a búza és összes fajtája keresztezéséből előállított gabonaféle, a rozs, az árpa, valamint az ezeket alap- és adalékanyagként tartalmazó termékek. Figye­lembe kell venni a szennyeződés lehetőségét is, mert a betegek többsége a „nyomokban glutént tartalmazhat” kifejezésű termékeket sem fogyaszthatják.

A 13 táplálékallergénekhez hasonlóan az EFSA (az EU Élelmi­szerbiztonsággal foglalkozó Bizottsága) a glutént is a jelölésköte­les allergének listájára tette. Ennek értelmében mind a csomagolt, mind az előre nem csomagolt élelmiszereken, a vendéglátás és a közétkeztetés területén előállított ételek esetében tájékoztatni kell a betegeket a glutén tartalomról. A 41/2009/EK rendelet értelmében gluténmentes megjelölést akkor lehet alkalmazni, ha az élelmiszer gluténtartalma nem több mint 20 mg/kg, míg a nagyon alacsony gluténtartalmú megjelölésű élelmiszerek gluténtartalma nem lehet több, mint 100 mg/kg a végső fogyasztó számára árusított élelmi­szerre vonatkoztatva.

A gluténtartalmú gabonafélék helyettesítése problémás, hiszen ezek a nyugati táplálkozás alapját jelentik. A helyettesítésre általá­ban a rizs, a burgonya, a kukorica, a szója, a cirok, a köles, a hajdina, a kinoa, az amarant, a teff, a bab, a szezámmag, a guar, a lupin, a sár­gaborsó, a szágó, a manióka, az agar-agar, a nyílgyökér, a xanthan-gumi, a taragumi, a szentjánoskenyérfamag-liszt, a csillagfürtliszt, a sóskababgumi, a tápióka készítményei alkalmasak. Létezik az ún. Codex vagy a gluténmentes búzakeményítő, amely 20 ppm alatti gluténtartalmú.

Napjainkban egyre nagyobb választékban, egyre több helyen kaphatóak a gluténmentes termékek, így a gluténmentes kenyér- és süteményporok, kenyerek, sütemények, száraztészták, stb. A diéta megvalósításában nehézség, hogy nem minden hagyományos élel­miszer vásárolható meg.

Gluténtartalmúak lehetnek:

  • a húskészítmények,
  • a zöldségkészítmények,
  • gyümölcskészítmények,
  • a savanyított tejtermékek,
  • margarinok,
  • csomagolt olajos magvak,
  • félkész- és késztermékek,
  • édesipari termékek,
  • instant termékek,
  • az alkoholos italok közül a sör.

A gluténmentesség nem csak az élelmiszereket érinti, hanem az ét­rend-kiegészítők és gyógyszerek is lehetnek gluténtartalmúak, így ezekről is tájékozódni kell.

A nem kezelt, frissen felfedezett, diétára nem reagáló vagy refrakter coeliakiával együttesen gyakran jelentkezik laktózintolerancia, mikro- és makrotápanyaghiány. A CD-re jellemző az A-, D-, E-, B12-, B^, B6-vitamin, valamint a kalcium, a réz, a szelén, a cink, a vas, a folsav hiánya. Ezekhez minden esetben alkalmazkodni kell az étrenddel. Ennek megfelelően gyakori a gluténmentesség mellett a laktózszegénység. Szükség lehet kalcium-, D-vitamin-, vas-szupplementációra. A gluténmentes étrend élelmi rostban is szegény, így kialakulhat obstipatio. Kiváló gluténmentes rostforrások a zöldségek, a gyümölcsök és az útifűmaghéj (psyllium).

Kevés betegség megelőzésére létezik konkrét táplálkozási ajánlás. A coeliakia prevenciója jelenleg az, hogy a csecsemőt 4-7 hónapos kora között kell megismertetni a gluténnal. Érdemes 1 teáskanál búzaliszttel sűríteni a főzeléket, vagy tej-, tojásmentes háztartási kekszet lehet a gyümölcspépbe morzsolni (V2 db/nap vagy 1 db/2 nap). Ugyanekkor az anyatejes táplálást legalább 6 hónapos korig kell folytatni a solidok bevezetése mellett.