Kardiovaszkuláris betegség – Minek fogyasztását célszerű kerülni?

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által bevizsgált termékek eredményei alapján megállapítható, hogy jellemzően a csokibevonóval készült termékeknél, a szaloncukroknál és a cukrászsüteményeknél volt magas ez az érték, így ezek fogyasztását célszerű elkerülni.

• Koleszterin. A szérumban mért koleszterin mennyiség 2/3 részéért az endogén képzés (genetikai tényezők) felelős, és „csak” 1/3 része befolyásolható táplálkozással. Mégis fontos a táplálékkal elfogyasztott koleszterin mennyiségét is korlátozni, mert minden 1%-os szérumkoleszterinszint-csökkenés, kétszer nagyobb mértékben csökkenti a szív- és keringési betegségek előfordulását. A preventív célú ajánlás legfeljebb 300 mg/nap, a kimondottan terápiás célú pedig maximum 200 mg/nap koleszterin bevitelét javasolja.A legutóbbi hazai lakossági felmérések eredményei szerint ez jelenleg a férfiak esetében átlagosan 469 mg, míg a nőknél 335 mg. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a telített zsírok szérumkoleszterin-szint-növelő hatása kétszerese a táplálékkal bevitt koleszterinének. Legjobban a laurin- és a mirisztinsav emeli, ez a két zsírsav a vajban, zsíros tejtermékekben fordul elő. A sertészsírban, vajban megtalálható palmitinsav ennél kevésbé van hatással a koleszterinszintre, és alig növeli a húsokban lévő sztearinsav, de ez utóbbi a trombogenezist kedvezőtlenül befolyásolja. Csak az állati eredetű termékek tartalmaznak koleszterint, legnagyobb mennyiség a velőben, tojássárgájában, belsőségekben, szárnyasok bőrében, tejszínben, tejfölben található.
• A növényi szterinek csaknem valamennyi növényfélében fellelhető, izoprén vegyületcsoportba tartozó bioaktív hatóanyagok. Kémiai szerkezetük nagymértékű hasonlatosságot mutat a koleszterinéhez. Számos epidemiológiai és kísérletes vizsgálat adatai támasztják alá azt a feltevést, hogy a fitoszterinek képesek gátolni a koleszterin intesztinális felszívódását, és növelni mind az étrendi, mind a biliáris koleszterin széklettel történő kiürülését, így szerepet játszhatnak a szérumkoleszterin-szint csökkentésében.

Szénhidrátok

Az energiabevitel 50-60%-át elsősorban az alacsony glikémiás indexű, komplex szénhidrátokká célszerű fedezni. Előnyben részesítendők a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, gyümölcsök és a hüvelyesek, melyek a bennük megtalálható élelmi rostok és egyes fitonutriensek révén csökkenthetik az LDL-koleszterin-szintet.

A krisztalloid szénhidrátok (különösen a fruktóz, a szacharóz és az invert cukor, ill. kisebb mértékben a glükóz) emelik a triglicerid-szintet. A di- és monoszacharidok közvetett negatív hatása továbbá, hogy hyperinsulinaemiát okozhatnak, ami elősegíti az érelmeszesedés kialakulását. A hozzáadott cukrok (fruktóz, szacharóz, invert cukor) kerülésével és a telített zsírsavak bevitelének mérséklésével könnyebben elérhető és megtartható az optimális testtömeg, és kedvezően befolyásolható a szérum trigliceridszintje.

Fehérjék

Dyslipidaemia esetén kívánatos továbbá, hogy a 10-20 energia %-nyi fehérje nagyobb része növényi eredetű legyen, ami azért is előnyös, mert a növényi fehérjék forrásai, a gabonafélék, a hüvelyesek és a zöldségek zsírszegények, és koleszterint sem tartalmaznak. Az állati fehérjeforrások (húsok, húskészítmények, halak, tej- és tejtermékek, tojás) mindegyike több-kevesebb – főleg telített – zsírt, és ezzel együtt valamennyi koleszterint is tartalmaz.

Alkohol

Az alkoholfogyasztás korlátozása hypertriglyceridaemiában fontos (a dohányzás elhagyása pedig a HDL-koleszterin-szintet befolyásolja kedvezően).