Mi a fruktózintolerancia?
A fruktózmalabsorptio gyakori intolerancia. A szakirodalmi adatok szerint a populáció közel felénél napi 11-54 g fruktóz fogyasztása gasztrointesztinális tüneteket vált ki. Egy egészséges populációban végzett vizsgálat szerint a résztvevők 80%-ánál több mint 50 g/nap fruktóz pozitív hidrogénkilégzési tesztet eredményez. Egy átlagos európai étrendben a szénhidrátbevitel körülbelül 3%-a a fruktóz. A fruktóz emésztési zavara gyakran jelenik meg az irritábilis bél szindrómában (IBS).
Diéta
Táplálkozásunkban a fruktóz kétféle formában szerepel, egyrészt a szacharózban (diszacharid: glükóz + fruktóz), másrészt monoszacharidként, szabad formában. A szacharóz felszívódása gyorsabb és jobb, mint a monoszacharid fruktózé, így az emésztési zavarban a nagy mennyiségű (több mint 50 g/nap) „szabad fruktóz” fogyasztása okoz gasztrointesztinális tüneteket. A fruktózszegény étrendben tehát – a laktózintoleranciához hasonlóan – az elfogyasztható fruktóz meny-nyiségét az egyéni tűrőképességnek megfelelően határozzuk meg.
A fruktózintolerancia tünetei nem csak az elfogyasztott fruktóz mennyiségétől függ, hanem attól is, hogy milyen formában tartalmazza a táplálék. Számos megfigyelés jelzi, hogy a fruktóz felszívódását lassítja, így a tüneteket fokozza a szorbit és egyéb cukoralkoholok jelenléte. A glükóz, galaktóz és néhány aminosav jelenléte viszont gyorsítja a fruktóz felszívódását. így elmondható, hogy a fruktózemésztési zavarban szenvedők tüneteit fokozhatja, ha szor-bitot vagy egyéb cukoralkoholt tartalmaz az étrendjük.
Emésztési zavarban a fruktózt az egyéni tolerancia függvényében hagyjuk ki, így kerülendők a méz, a fruktózzal édesített élelmiszer-ipari termékek, nagy mennyiségben a magas fruktóztartalmú gyümölcsök, zöldségek (sárgabarack, sütőtök, körte, alma, cseresznye, szilva, datolya, spárga, paradicsompüré és paradicsomlé, hagymafélék). Tilos továbbá az aszalt és a kandírozott gyümölcsök.