Irritábilis bél szindróma tünetei és diétája

Az irritábilis bél szindróma (IBS) olyan gyomor- és bélrendszeri betegség, amelynek tünetei szervi elváltozások nélkül jelentkeznek. Leggyakoribb tünetei a hasi fájdalom, a puffadás, a diszkomfortérzés, a hasmenés. Jelenleg gyógymódja nem ismert, a hosszú távú ke­zelése jellemző.

Dietoterapia

Az IBS kezelése összetett, de lényeges része a dieto­terapia is a gyógyszeres kezelés, a pszichés támogatás és a rendsze­res testmozgás mellett. A panaszt okozó élelmiszerek, ételek bete­genként eltérőek, ennek ellenére meghatározható az ún. egyéni into­leranciát okozó táplálékok köre. A diéta során minden olyan táplálékot kerülni kell, amely biztosan panaszt okozó. A feleslegesen szigorú diéta viszont ugyanolyan hiba, mint a túlzottan megengedő. IBS mel­lett gyakran laktóz- és/vagy fruktózérzékenységet diagnosztizálnak. Előfordulhat azonban, hogy pozitív laktóz- és fruktózintolerancia teszt nélkül is fennállnak a tejcukor- és a gyümölcscukor-emésztés zava­rára utaló tünetek. Mindkét esetben a tejcukor- és a fruktózszegény étrend alkalmazása a javasolt. A laktóz- és fruktózintolerancia dietoterápiájának részletei a Táplálékallergiák és -intoleranciák c. fejezetben olvashatóak.

IBS-ben a gyakori tünetprovokáló táplálékok köre a gázképződést elősegítők, amelyek teljes mellőzése szükséges. Ilyenek pl. a hü­velyesek, a hagymafélék, a zeller, a retek, a karalábé, a tarlórépa, a mazsola, a banán, a sárgabarack, a szilva, a ringló, az aszalt szilva, a káposztafélék, a csírák. Előfordulhat, hogy a glutén is tünetprovoká­ló, amely állapot nem azonos a coeliakiával (gluten sensitivity without overt celiac disease). Ma még azonban nem tisztázott egyértelműen a kapcsolat a gluténfogyasztás és az IBS között, így csak akkor javasolt a gluténmentes diéta, ha a kivizsgálás során igazolódik a coeliakia.

Újdonság az IBS terápiájában az ún. FODMAP-hipotézis, amely szerint IBS-ben a tünetekért azok a szénhidrátok felelősek, amelyek emésztési és felszívódási zavarából kifolyólag a disztális vékony­bélben, ill. a vastagbélben fermentálódnak. A FODMAP mozaikszó (fermentable oligo-, di-, monosaccharides and polyols), a fermen­tálható oligo-, di-, monoszacharidokat és a cukoralkoholokat jelenti. A FODMAP szénhidrátok tehát az oligoszacharidok közül a fruktánok (FOS, inulin), galaktánok (GOS), glukánok, rezisztens keményítő; a diszacharidok közül a laktóz; a monoszacharidok közül a fruktóz; a cukoralkoholok közül a xilitol, a mannitol, a maltitol, a szorbitol.

FODMAP-források:

• fruktánok (FOS, inulin): búza, hagymafélék (elsősorban vörös­hagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, medvehagyma, sallotta), csicsóka, édeskömény, okra,
• galaktánok (GOS): hüvelyesek, káposztafélék,
• glukánok: búza, zab,
• rezisztens keményítő: burgonya, kukorica, hüvelyesek, gesz­tenye, főzni való banán,
• laktóz: tej (nemcsak a tehéntej, hanem a kecske, juh, stb. is), joghurt, friss sajtok, laktóztartalmú élelmiszerek,
• fruktóz: a magas fruktóztartalmú gyümölcskészítmények, élel­miszerek (gyümölcspürék, smoothie-k, gyümölcslevek, befőttek, dzsemek, lekvárok, szárított és kandírozott gyümölcsök; azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben fruktózt használnak édesítésre /pl. a diabetikus termékek egy része ilyen/, méz, ku­koricaszirup, magas fruktóztartalmú gyümölcsök: kajszibarack, körte, mangó, nashi gyümölcs, görögdinnye),
• xilitol, mannitol, maltitol, szorbitol (azok az élelmiszeripari ter­mékek, amelyekben a cukoralkoholok az édesítők).

Számos tanulmány igazolta a FODMAP-szegény étrend hatását IBS-ben, ám kizárólag ezzel az étrenddel a tünetek nem szüntet­hetők meg teljesen. IBS-ben előfordulhat, hogy mind a rostsze­gény, mind a rostgazdag étrend a tünetek erősödésével jár, így pontosítani kell, hogy mi is okozhat tüneteket. Annak ellenére, hogy a rostgazdag étrend tünetet csökkentő hatását nem támasztották alá, javasolható az étrend rosttal történő kiegészítése. Néhány szakiro­dalom tünetprovokálónak ítélte meg a búza- és kukoricakorpát, míg a útifűmaghéjmai kapcsolatban pozitív eredményeket tapasztaltak.

A NICE (National Institute for Health and Clinical Excellencedi-etary) IBS útmutatója a következőket emeli ki az IBS, az alacsony FODMAP-tartalmú diétával kapcsolatban:

• Törekedjen az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlások előírásainak megfelelően rendszeresen (3-5 al­kalom/nap) étkezni, lehetőleg azonos időpontban, és kellő időt hagyva az étkezésre. (Ne együnk kapkodva, sietve!)
• 3-szor fogyasszon friss gyümölcsöt naponta!
• Csökkentse a sok zsiradékot tartalmazó ételek, élelmi­szerek fogyasztását!
• Ne igyon kávét és üdítőitalokat (se cukrosat, se cukoral­koholokkal édesítettet)!
• Az étrendje olyan mértékben tartalmazzon rostokat, ami még nem fokozza a panaszait. Csak akkor csökkentse a túlzott rostfogyasztást, ha tünetet tapasztal!
• Ne fogyasszon cukoralkoholokkal édesített élelmiszeripari termékeket, ideértve a cukormentes rágógumit is!
• Kerülje a magas rezisztenskeményítő-tartalmú élelmisze­reket, ételeket (hüvelyesek, kukorica, burgonya, pirított vagy újra melegített kenyér)!
• Csökkentse a magas fruktántartalmú zöldségek fogyasztását!
• Csökkentse a magas galaktooligoszacharidokat tartalmazó zöldségek fogyasztását!
• Laktózintolerancia esetén laktózmentes termékeket fo­gyasszon!
• Fruktózintolerancia esetén csökkentse a magas fruktóz-tartalmú élelmiszereket!