Urológia

Vesedaganatok tünetei, kezelése

Hány veséje van az embernek, és hol helyezked­nek el?

Az embernek normális esetben két veséje van, ezek a hátiz­mok alatt a belek mögött helyezkednek el. A vesék felső pólu­sát a legalsó bordák takarják. Természetesen lehet, hogy vala­ki egy vesével születik, lehet, hogy a két vese összenőtt, ilyen­kor patkóvesének hívják, és számtalan egyéb fejlődési rendel­lenesség is létezik. Lehet vese a kismedencében, a hólyag mel­lett is. A vese fejlődési rendellenességeire mindig gondolni kell, hogyha a megszokott helyén a vesét nem találjuk.

Jegyezzük meg! Mi okozza a vesedaganatot? A vesedaganat oka ismeretlen. A világ különböző tájain nagy­jából azonos gyakoriságban fordul elő.

Milyen életkorban, és melyik nemnél gyakoribb a daganat?

A férfi/nő arány durván 2:1. Szerencsére ritkán, de kisgyer­mekkorban is előfordul. Leggyakoribb azonban 50-80 év kö­zött és férfiaknál kétszer gyakoribb, mint a nőknél.

Melyek a vesedaganat tünetei?

A leggyakoribb és elsőként jelentkező tünet a vérvizelés, de lehet, hogy fájdalom, vagy éppen egy áttét okozta csonttörés hívja fel rá a figyelmet. Ez utóbbi meglehetősen ritka. Az ult­rahang és a képalkotó eljárások rohamos terjedésével növek­szik a tünetmentes stádiumban felismert esetek száma.

Hogyan mutatják ki a vesedaganatot?

Vérvizelés esetén kötelező a vérzés forrásának felderítése. A hasi ultrahangvizsgálattal a daganat könnyen kimutatható. A környezetéhez való viszony és a daganat egyéb térbeli elhe­lyezkedése CT-vel vagy MRI-vel még pontosabban meghatá­rozható. Minden esetben mellkasröntgent is kell végezni, mert a vesedaganat gyakran ad a tüdőbe áttétet.

Jegyezzük meg! Lehet-e a vesedaganatokat gyógyszerrel vagy sugárral gyógyítani? A vesedaganat elsődleges kezelése a műtét. Műtét nélkül gyógyszeres kezelést nem szoktak végezni. Sugárkezelésnek azért nincs értelme, mert a vesedaganat nem sugárérzékeny.

Hogyan végzik a műtétet?

Lehet nyílt műtéttel vagy laparoszkópa segítségével is végez­ni. A műtét során eltávolításra kerül a vese az azt környező zsíros tokkal. Amennyiben a daganat a vese felső részében he­lyezkedik el, az azonos oldali mellékvesét is el kell távolítani. Előfordul ugyanis, hogy a vesedaganat áttétet ad a mellékve­sébe. A vesedaganat az ellenkező oldali mellékvesébe is adhat áttétet, ez esetben azt is el kell távolítani.

El kell távolítani, a vese környéki daganatos nyirokcsomókat is. Előrehala­dottabb esetekben a daganat betörhet a vese vénájába vagy a szervezet fő vénájába. Máskor ráterjedhet a bélre, lépre, has­nyálmirigyre, májra stb., ilyenkor – amennyiben megoldható – ezekből a szervekből is el kell távolítani a daganatot

Nem lehet csak a daganatos részt eltávolítani a veséből?

Amennyiben a vesedaganat elhelyezkedése lehetővé teszi, és 4 cm-nél nem nagyobb, a daganat egyszerű kimetszéssel is el­távolítható. Erre különösen akkor van szükség, ha egy beteg­nek csak egy veséje van.

Kutatási eredmények! Mekkora lehet egy vesedaganat? Korszerű eljárások segítségével 1,5 cm-es daganat biztosan ki­mutatható. Nagyságának felső határa nincs, akár 1-1,5 kg tö­megű is lehet.

Elég-e egy vese, ha a másikat eltávolítjuk?

Egy jól működő vese teljes mértékben elegendő a vizeletelvá­lasztó funkció ellátására, még akkor is, ha annak egy részét valamilyen okból el kellett távolítani. Mindkét vese eltávolítá­sa esetén a beteg élete végéig művese-kezelésre szorul.

Hová ad áttétet a vesedaganat?

A vesedaganat elsősorban a tüdőbe ad áttétet. Adhat mindkét mellékvesébe, adhat az ellenkező oldali vesébe, májba, csont­ba, agyba is. Szerencsés esetekben az áttétek is eltávolíthatók.

Jegyezzük meg! Mi az áttétek terápiája? Amennyiben a beteg operálható, az áttétek eltávolítása is mű­tét segítségével történik.

Milyen gyorsan gyógyul a beteg, mikor lesz ön­ellátó, mikor kelhet fel műtét után?

A műtéti beavatkozást követően a beteg másnap már segít­séggel felkelhet, és egy-két nap múlva, kórházi körülmények között önellátó lesz. A műtétet követő 6-8. nap között a beteg otthonába távozik, a varratszedést néhány nappal későbbre ajánlatos halasztani. A gyors javulás meglepő, hiszen ha az uj­junk hegyét megvágjuk, napokig fáj, míg egy 40 cm-es vágás néhány nap múlva alig érezhető, fájdalomcsillapításra ritkán szorul.

Jegyezzük meg! Mit ehet, mit ihat a beteg? Az első napokban puffasztó ételek, szénsavas italok fogyasz­tása kerülendő, de ez csak tényleg néhány napig indokolt. Ezt követően semmilyen megszorításra nincs szükség.

Mikortól engedett a fizikai terhelés?

A betegek rövid idő alatt önellátók lesznek. Ez már bizonyos fizikai megterheléssel, mozgással jár, hajlással, öltözködéssel kapcsolatos mozgások. A fizikai terhelhetőségnek a fájdalom szab határt. A sérv megelőzése céljából súlyosabb terhek fel­emelése legalább 6 hétig kerülendő.

Meg lehet-e gyógyulni a betegségből?

A veserák rosszindulatú betegség. A siker részben a sebészi terápiának tulajdonítható, ha eltávolítjuk a daganatot, a teljes gyógyulás reménye mindig fennáll. Nagy daganatok esetében a túlélési esélyeket a daganat szóródása szabja meg. Áttétek esetén különösen fontos a kiegészítő kezelés, melyre az inter­feron a legalkalmasabb. Az áttétes esetek gyógyításában sokat várunk az ún. kinázgátló gyógyszerektől.

Van-e jóindulatú vesedaganat?

Az angiomiolipóma jóindulatú vesedaganat. Az esetek túl­nyomó többségében ultrahanggal, CT-vel jól elkülöníthető, hiszen egészen más típusú árnyékot ad, mint a veserák. Bi­zonytalanság esetén rosszindulatúnak kell tekinteni, és el kell távolítani. Természetesen más jóindulatú daganatok is létez­nek. Alapelv, hogy valamennyi vesedaganatot el kell távolíta­ni, ha annak jóindulatúsága egyértelműen nem bizonyítható.

Műtét után miből áll a kontrollvizsgálat, és mi­lyen gyakran szükséges?

Az általános rutin évente egyszeri kontrollvizsgálat. Ebben az esetben hasi ultrahang- és/vagy CT-vizsgálatot végeztetünk, valamint mellkasröntgen elvégzése is szükséges. Ha a mell­kasröntgen bármely formában nem ad kielégítő információt, ill. tüdőáttét gyanúja merülne fel, mellkasi CT-t kell végezni.

Jegyezzük meg! Örökölhető-e a vesedaganat? Jelen ismereteink szerint nem, családi halmozódást sem bizo­nyítottak.

Milyen óvintézkedés kell, hogy ha csak egy ve­se marad?

Az évenkénti kontrollvizsgálatok során vérvizsgálatot is kell végezni, amellyel a vese funkcióját ellenőrizzük. Elfogadott, hogyha egy meglévő vese mellett valamivel csökken a vese funkciója, de ez a laboratóriumi normálértéket alig haladja meg, az semmilyen veszélyt nem jelent, egészségkárosodást nem okoz.

Ha a veseműködést jelző kreatinin- és karbamidszint növekszik, akkor gyakoribb vérvizsgálatok is szüksé­gessé válhatnak, olykor, nefrológiai konzílium alapján, speci­ális diétára is szorulhat a beteg. Előfordulhat, hogy a bent maradt vese már régóta nem tökéletes valamilyen gyulladásos, köves betegség miatt, ilyenkor fokozottabb ellenőrzésre is szükség lehet.

Átterjedhet-e a daganat a másik vesére?

Előfordul, hogy egyszerre, egy időben kétoldali vesedagana­tot állapítunk meg, de az is lehet (meglehetősen ritkán), hogy évekkel később a megmaradt vesében is daganat keletkezik. Arra utaló biztos információ nincs, hogy ez egy új „de novo” vesedaganat, vagy valami kapcsolata van a korábban eltávolí­tott vesedaganattal.

Kiújulhat-e a vesedaganat?

A rendszeres kontrollnak a feladata kizárni a daganat kiújulását. Helyi kiújulás esetén az újabb daganatot is el kell távo­lítani, amennyiben erre lehetőség van. Bőrben vagy a hasizom falában is bekövetkezhet recidíva.