Búza nélkül

A búza és az exorfinok

A NEI-ben dr. Christiane Zioudrou és kollégái laboratóriumi kö­rülmények között, egy szimulált emésztési folyamatban azt vizs­gálták, hogy mi történik szervezetünkben a gluténnal. Pepszines sósavas oldatban (a gyomornedvnek megfelelő elegyben – a pép­szín a gyomor fehérjelebontó enzimje) a glutén polipeptidekre bomlik, amelyek közül izolálták a nagyobb aminosavláncokat, majd laboratóriumi patkányokat tápláltak velük. Kiderült, hogy ezek a polipeptidek képesek átjutni a vér-agy gáton.

Utóbbi egy lipoprotein membránrendszer, amely elválasztja egymástól az erek­ben keringő vért és az agyat. Azért van rá szükség, mert a vérben keringő vegyületek némelyike káros hatással lehet több agyi struk­túrára – köztük az amigdalára, a hipokampuszra, az agykéregre és más területekre. A vér-agy gáton átjutó gluténszármazékok az agy morfinreceptoraihoz kötődnek – pontosan azokhoz, amelyeken keresztül az ópiátok hatnak.

Mit nevezünk exorfinoknak?

Zioudrou és kollégái ezeket a polipeptideket exorfinoknak – kívülről származó morfinszerű vegyületeknek – nevezték el megkülönböztetésül az endorfinoktól – a szervezetben termelt morfinszerű molekuláktól -, amelyek például a testmozgás utáni pihenés során jelentkező kellemes közérzetet okozzák. A glutén vér-agy gáton átjutó leghatékonyabb származéka a „gluteomorfin” nevet kapta (merthogy a gluténból származik és morfinszerű hatással bír – bár kissé szerencsétlenül hangzik, mert a gluteo-előtag szóösszetételekben a tomport jelenti, és így az elnevezés fartájéki morfim utalhat).

Zioudrouék úgy okoskodtak, hogy az exorfinok lehetnek azok a tényezők, amelyek a philadelphiai veterán skizofréniásoknál és más betegeknél felelősek lehettek az állapotroszabbodásért Elméletüket alátámasztja, hogy a glutén-származékok agyra gyakorolt hatását a naloxon nevű ópiátantagonista blokkolja.

Gondolatkísérlet

Végezzünk el egy gondolatkísérletet egy képzeletbeli heroinistával! Tegyük fel, hogy a fickót jól (de nem végzetesen) megkéselik egy félresikerült drogügylet közben, és bekerül a legközelebbi bal­eseti osztály sürgősségi részlegére! Mivel a legutóbbi adag heroin­tól még nagyban „repül”, ezért tör-zúz az osztályon. A személyzet megfékezi, rákötözik az ágyra, és beadnak neki egy adag naloxont, amitől egy szempillantás alatt „lejön” a szerről, mert a naloxon min­den ópiát – heroin, morfin, oxikodon – hatását azonnal blokkolja. Sőt kiderült, hogy a laboratóriumi állatoknál a naloxon a búzából származó exorfinokat sem engedi az agyi morfinreceptorokhoz kapcsolódni.

Egy, a WHO támogatásával 32 aktív, hallucinációk miatt szen­vedő skizofrén betegen végzett vizsgálat szerint a naloxon enyhí­tette a tüneteke. Sajnos a logikusan következő vizsgálati fázisba – a naloxon hatásának vizsgálata normál és búzamentes étrendet fogyasztó skizofrén betegeknél – már nem fogtak bele. (Azokat a kí­sérleteket előszeretettel kerülik, amelyek esetlegesen nem igazolják valamely gyógyszer kiválóságát. Ebben az esetben a naloxon ugyan nagyon is jó volt a búzafogyasztó skizofréneknek, ám a valószínű végkimenetel az lett volna, hogy nélküle, pusztán a búza elhagyásá­val is ugyanazt a hatást lehet elérni, ezért naloxont sem kell szedni.)

A kísérletekből mindenesetre kiderült, hogy a búza exorfinjai hatással vannak az agyra. Ugyanakkor a nem skizofréneknek nincsenek hallucinációi ugyanezektől a vegyületektől A búza min­denképpen kivételes növény, mert más gabonaféleségek – például a köles vagy a lenmag – lebomlásakor nem keletkeznek exorfinok (hiszen nincs is bennük glutén), a fogyasztásuk nem okoz kény­szeres viselkedést, az elhagyásuk után normálisan vagy kórosan működő elméjű embereknél sem jelentkeznek megvonási tünetek.

A búzafogyasztóknál tehát a glutén emésztése során morfinszerű vegyületek képződnek, amelyek az agy ópiátreceptoraihoz kapcso­lódnak. Ennek eredményeként egyfajta jutalomreakció – enyhe eufórikus állapot – következik be. Ha az exorfinokat blokkolják, vagy a búza megvonása miatt nem is keletkeznek a szervezetben, néhány embernél kellemetlen megvonási tünetek jelentkeznek.

Vajon mi történik normál (nem skizofrén, autista stb.) emberek­nél, ha ópiátblokkolókat kapnak?

A Dél-Karolinai Egyetem Pszi­chiátriai Intézetének vizsgálatai szerint a búzafogyasztó kísérleti alanyok naloxon hatására 33 százalékkal kevesebb kalóriát (két étkezés közben körülbelül 400 kilokalóriával kevesebbet) vettek fel, mint a placebóval kezelt kontrollcsoport tagjai. A Michigani Egyetem egyik kísérletében kényszeres evőket bezártak egy órára egy olyan szobába, amelyben az asztalok meg voltak rakva íny­csiklandó ételekkel. (Erről eszembe jutott egy lehetséges televíziós vetélkedő ötlete: Ki szed fel több kilót?) A naloxonkezelésben része­sülő résztvevők a többieknél 28 százalékkal kevesebb búzatartalmú nassolnivalót, kenyeret és perecet fogyasztottak.

A búzafogyasztást követő eufórikus jutalomreakció és kalória­bevitel tehát csökken – utóbbi azért, mert a búza nem kelti azt a kellemes érzést, amely az ismételt fogyasztására ösztönöz. (Ezek alapján várható, hogy a gyógyszeripar nekilát egy olyan fogyasz­tószer kifejlesztésének, amely a naloxont vagy valamelyik rokon vegyületét – például naltrexon – tartalmazza. Az új gyógyszer feladata a mezolimbikus jutalmazórendszer blokkolása, mert em­bereknél ez felelős a heroin, a morfin és más vegyületek hatására keletkező kellemes érzésekért, amelyek helyett a kezeiteknél nyil­vánvalóan boldogtalanság és depresszió alakul ki. A gyógyszert ezért például az antidepresszáns és dohányzásról leszoktató hatású bupropionnal kell kombinálni.)

Ismételjük át!

A búza a megvonási tünetektől a pszichotikus kép­zelgésekig számos látványos neurológiai tünetet válthat ki, mert

  • A kenyérbúza emésztése közben olyan polipeptidek keletkez­nek, amelyek képesek átjutni a vér-agy gáton, majd kötődnek az agy ópiátreceptoraihoz.
  • Ezeknek a polipetideknek – az úgynevezett exorfinoknak -a hatása megakadályozható olyan ópiátblokkolókkal, mint a naloxon vagy naltrexon.
  • A nem betegek és a kényszeres evők étvágya ópiátblokkolók hatására csökken, ettől kisebb lesz a kalóriabevitelük, miköz­ben rosszabb lesz a hangulatuk. Ez a hatás szoros kapcsolatban áll a búzaalapú élelmiszerekkel.

A búza tehát a központi idegrendszeri hatásait tekintve egyedülálló élelemforrás. Más kedvenc toxikus vegyületeinken kívül – például az etanol (közismertebb nevén alkohol) – ez az egyik olyan élelmiszer­alapanyag, amely képes megváltoztatni a viselkedésünket, emellett örömérzetet, elhagyásakor pedig megvonási tüneteket tud produkálni.

A dologban csak az a furcsa, hogy ezeknek a hatásoknak a kide­rítéséhez skizofrén betegek kellettek.