A csonttörő búza! Hogyan hat a csontokra a búza fogyasztása?
Őseink vadászó-gyűjtögető életmódja miatt étrendjük húsból, gyümölcsökből, zöldségfélékből, valamint néhány semleges magból és gyökérből állt, amelyeknek együttesen bázikus vegyhatása volt. Természetesen fő gondjuk nem a pH-reguláció volt, hanem az ellenség nyilai miatt és egyéb okból keletkező sebek elfertőződése. A sav-bázis egyensúly szabályozása tehát valószínűleg nem játszott nagy szerepet az egészségükben és az élettartamukat sem befolyásolta különösebben, de a tőlük örökölt biokémiai konstelláció alapján kellett leszármazottaiknak adaptálódniuk az ételeikhez.
A savas táplálkozás kárt okoz a csontozatnak
Hozzávetőleg 10 ezer éve kezdődött az a folyamat, amelyben az egykor bázikus emberi étrend elkezdett eltolódni savas irányba -természetesen a gabonák, és különösen a domináns búza miatt. A mai élelmiszerek között az „egészséges teljes kiőrlésű gabonák” vannak túlsúlyban, de jóval kevesebb a zöldség, és nagyrészt savas gyümölcsöket fogyasztunk. Az étrendünk jellemzően acidikus, azaz savas, és ennek megfelelően acidózishoz vezet, amely az évek alatt nagyon sok kárt okoz a csontozatunknak.
A Nemzeti Bank trezorjainak mintájára a csontjaink összessége is egyfajta fedezetként szolgál, de nem valutát vagy aranyat raktároz, hanem kalciumsókat. Ugyanarról a kalciumról van szó, amely a mészkősziklákban és a kagyló héjában található. Ez teszi keménnyé és merevvé a csontozatunkat. Sói dinamikus egyensúlyban, könnyen mobilizálható formában vannak jelen a csontokban, hogy alkalizáló – a pH-t bázikus irányba emelő – ágensek legyenek acidízalo – a pH-t savas irányba csökkentő – hatások esetén. Ám a bankfedezethez hasonlóan a kalcium-utánpótlás sem végtelen.
A csontritkulás folyamata
Életünk első 18 esztendejében épül fel a csontrendszerünk, ezt követően azonban a pH-regulációs mechanizmusok miatt már csak bomlik. Az étrendünk miatti enyhe krónikus acidózis már a tizenéveseknél kialakul, és a helyzet folyamatosan romlik. A pH csökkenése miatt kalciumkarbonát és kalciumfoszfát szabadul fel a csontokból, hogy visszaállítsa a 7,4-es értéket. Az acidikus közeg az oszteoklasztoknak nevezett „csontfaló” sejteket is aktivizálja, amelyek gyorsabban bontják le a csontokat, hogy a szervezet hozzájusson az értékes kalciumhoz.
Gond akkor van, amikor valaki szokványosán savas étrenden él, és túl sok kalciumot kell elvonni a csontoktól a neutralizáláshoz. A csontrendszerben rengeteg kalcium van, de a készlet véges, ezért a csontozat „demineralizálódik” – elveszti ásványi sóit, adott esetben a kalciumot. Először oszteopénia – csontlágyulás -alakul ki, azaz a csontok elpuhulnak, majd súlyosabb kalciumvesztésnél bekövetkezik az oszteoporózis, azaz a csontritkulás.
- Milyen pocak?
- Nem a nagyi sütije, hanem a „modern” búza megteremtése
- Radikális „búzaeltávolító” műtét
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A folyamat természetesen fokozza a csontok törékenységét
A kalciumtartalmú ételkiegészítők nem sokat segítenek, mert ez nem úgy működik, mint a kőműveseknél, akik némi többletcement felhasználásával készített betonnal meg tudnak erősíteni egy támfalat.
A túlnyomórészt savas étrend elkerülhetetlenül csonttörésekhez vezet.
A csontritkulás miatti fraktúrák nem csak nagy erőbehatások miatt következhetnek be. Egy egyszerű tüsszentés csigolyatörést okozhat; a combnyak eltörhet akkor is, amikor valakinek megcsúszik a lába a járda szélén; az alkarcsonttörés pedig bekövetkezhet egy rajzszeg megnyomásától is.
Kiket érint a csontritkulás?
A mai étkezés olyan krónikus acidózist idéz elő, amely oszteoporózishoz, a csontok törékenységéhez és töréseihez vezet. Egy 50 éves nő 53,2 százalékos valószínűséggel számíthat egy jövőben bekövetkező fraktúrára, egy férfinál ugyanez a kockázat 20,7 százalékos. Megjegyzem, hogy egy ugyancsak 50 éves nő az emlőrákra 10, a méh rosszindulatú daganatára pedig 10 százalékos valószínűséggel számíthat.
Nőknél gyakoribb?
Nemrégiben a csontritkulást jellemzően a változókort elért nők tipikus betegségének tartották, mivel náluk egyre kevésbé érvényesül az ösztrogén csontvédő hatása. Most már tudjuk, hogy a csont évekkel korábban elkezd ritkulni. A Kanadai Multicentrikus Oszteoporózis Tanulmányban 9400 alany vizsgálatából megállapították, hogy a nőknél már 25 éves korban elkezdődik a combcsont, és különösen a combnyak, valamint a csigolyák oszteoporózisa, és a folyamat a 40 éves kor környékén felgyorsul. A férfiaknál ez a gyorsulás kevésbé kifejezett, de mindkét nemnél a 70-edik életévnél ismét markánssá válik. 80 éves korában a nők 97 százalékának van csontritkulása.
A csontállomány megfogyatkozása tehát már a fiatalokat is érinti, és valójában szabályként értelmezhető, hogy a helyzet idővel romlik – nagyrészt az étrendünk miatti kisebb-nagyobb krónikus acidózis következtében.
Mi a közös a savas esőben, az akkumulátorban és a búzában?
Más növényi táplálékokkal ellentétben a gabonák és a növények közül szinte csakis a gabonafélék megemésztésekor keletkeznek acidikus melléktermékek. A búza már régóta az amerikai étrend legfőbb gabonája, ezért ez a növény fokozza legjobban a húscentrikus táplálkozással járó savterhelést.
A búza az egyik legdurvább kénsavforrás – a zab kivételével minden más élelmiszernél több kén keletkezhet belőle a lebomlása során. A kénsav rendkívül veszélyes. Egyetlen cseppje is roncsoló marást okoz a kézen és vakságot a szemben (olvassa csak el a figyelmeztetést az autója akkumulátorán!). A savas esőben levő kénsav szétmarja az emlékműveket, elpusztítja a növényeket, nemzőképtelenné teszi a víziállatokat. Természetesen a búzában kevés kén van és a szervezetben képződő kénsav nagyon híg, de olyan erős sav, hogy még ez a rendkívül kis mennyiség is nagymértékű acidózist okoz.
A kalcium mérése
A savasság miatt a csontokból a kivont kalcium mérésének egyik lehetséges módszere a vizelettel távozó mennyiség meghatározása. A Torontói Egyetem egyik tanulmányából kiderül, hogy a gluténbevitel fokozása elképesztő mértékben, 63 százalékkal növeli a kalciumürítést, és a csontleépülés más laboratóriumi jelei is jelentősen romlanak.
Amikor valaki sok húst eszik, és a savas terhelést nem kompenzálja elég alkáliás vegyhatású növénnyel – spenóttal, káposztával vagy zöldpaprikával -, akkor acidózis következik be. Ha ugyanez történik, de valamilyen gabonából – mondjuk, búzából – készült terméket is fogyaszt, akkor az acidózis rosszabb lesz.
Ha folyamatosan fennáll ez az állapot, akkor a krónikus acidózis nagymértékben aláássa a csontok egészségét.
Éljen a gyógyszeripar!
Az Ötziéhez hasonló húsban gazdag táplálék komoly savterhelést idéz elő. Ő még a mai embereknél több kalóriát vett fel hús formájában (az energiaszükséglete 35-55 százalékát), és ez elég sok savat jelentett.
Az állati eredetű élelmiszer magas aránya mellett eleink rengeteg nem szemes növényi táplálékot is fogyasztottak, amely tele volt bázikus káliumsókkal, köztük káliumcitráttal és káliumacetáttal. Ez közömbösítette a hús miatti aciditást Az ősi étrend a növények miatt a becslések szerint 6-9-szer bázikusabb volt a mainál. Emiatt abban az időben a vizelet pH-ja 7,5-9 lehetett a mai 4,4-7-tel szemben.
Amikor a búza és más gabonák megjelentek, az egyensúly a savas tartomány felé tolódott el, amihez fokozódó kalciumkivonás társult a csontokból. Ötzi viszonylag szerény alakor fogyasztása miatt az étrendje valószínűleg bázikus maradt. Ezzel ellentétben ma a mindenütt jelen levő búza miatt jelentős a savterhelés.
Ha a búza és más gabonák csökkentik a pH-t, akkor mi lenne, ha semmi mást nem tennénk, csak nem fogyasztanánk őket, és a kalóriapótlást más növényekkel – gyümölcsökkel, zöldségekkel, babbal és olajos magvakkal – végeznénk?
Egyszerű: az egyensúly visszatérne abba a normális bázikus tartományba, amely vadászó-gyűjtögető őseinkre is jellemző volt.
A búza nagy pH-manipulátor. Olyan, mint egy csalfa szerető, aki elcsavarja a kapuzárási pánikban szenvedő férfiak fejét, hogy végül az egész családot szétugrassza. A kívánatos bázikus közeg helyett acidózist idéz elő a szervezetben, amitől folyamatossá válik a kalciumkivonás a csontokból.
A doktorok a savasság mellékhatásai ellen hagyományosan úgy védekeznek, hogy felírnak valamilyen gyógyszert – például Fosamaxot, vagy a nőknek valamilyen ösztrogénkészítményt -, amelytől csökken a csonttörések és különösen a combnyaktörés kockázata. A csontritkulásra rendelhető szerek piaca évi tízmilliárd dolláros forgalmat bonyolít, ami még a gyógyszeripar irtózatosan nagy számaihoz képest is hatalmas összeg.
Ezen a fronton is azt látjuk, hogy a búza az EÁMM áldásával jól belerondít a képbe, amiből aztán a nagy gyógyszercégeknek busás haszna származik.