Tüdővizenyő vagy mellkasi folyadékgyülem?
Sokan keverjük e két betegséget. Horváth Péter tüdőgyógyászt kértük meg arra, hogy tisztázza nekünk, mi a különbség a tüdővizenyő és a mellkasi folyadékgyülem között.HTML másolása Szöveg másolás
Miért keverjük ezt a két betegséget?
A tévesztés oka egyrészt nyelvi eredetű lehet, a tüdő és a mellkas szó laikus használatban körülbelül ugyanazt jelentheti sok ember számára. A következő ok anatómiai, a legtöbb ember – érthető módon – nincs tisztában azzal, hogy a tüdőnek és a mellkasnak mi a viszonya egymással. Emellett a hasonló tünetek is ludasak lehetnek abban, hogy keverjük a két betegséget.
Mi a fő különbség kettőjük között?
A tüdővizenyő, más néven tüdőödéma és a mellűri folyadékgyülem között a legnagyobb különbség az, hogy hol található a problémát okozó folyadék. A tüdővizenyő a tüdőn belül jelenik, a mellkasi folyadékgyülem pedig a tüdő és a mellkasfal belső felszíne között alakulhat ki. Nagyon egyszerűen kifejezhető a különbség, ha a tüdőt egy lufiként képzeljük el, az ezt tartalmazó mellkast pedig egy vödörként. Ha a víz a lufiban van, az a tüdővizenyő, ha pedig a vödörben, az a mellűri folyadékgyülem.
A tünetek alapján hogyan lehet megkülönböztetni egymástól?
Ahogy a két megbetegedés viszonya kapcsán már jeleztem, a tünetek alapján nehéz megkülönböztetni a tüdőödémát és a mellűri folyadékgyülemet. A beteg mind a két esetben arra fog panaszkodni, hogy nehezen kap levegőt. Először csak terhelésre, lépcsőzés, futás esetén érzi, hogy nincs elég levegője, de később a fulladásos tünet normál állapotban is jelentkezik. Tünetileg azért vannak árulkodó jellegzetességek. A tüdővizenyő esetében híg, habos köpete van a betegnek köhögés után, míg a mellűri folyadékgyülem esetében ez nem jelenik meg.
Hol és hogyan lehet megtudni, melyik betegségben szenvedünk?
Ha valakinél nagyon hirtelen alakulnak ki ezek a fulladásos tünetek, akkor általában sürgősségi osztályra kerül a beteg, ahol van lehetőség röntgenre és ultrahangra is. Ha már korai stádiumban felmerül a betegben, hogy orvoshoz forduljon, akkor általában járóbeteg kivizsgálás keretén belül tüdőgyógyászatra kap beutalót a beteg, és ott kezdődik meg a kezelés. A betegség meghatározása diagnosztika révén történik. Több képalkotási módszer is alkalmas erre. A mellkasröntgen például már ad egy jó kiindulási alapot, mert a felvételről kiderül, hogy tüdővizenyőről vagy mellkasi folyadékgyülemről van szó. A másik nagyon hatékony módszer, amely gyors és nem jár sugárterheléssel, az a mellkasi ultrahang, amelyen nagyon jól látszik, hogy a mellkasfalon és a tüdőn lévő két mellhártyalemez összeér-e? Ha összeér, akkor inkább a tüdővizenyő az esélyes, ha pedig nem, akkor a mellkasi folyadékgyülem is nagyon szépen látható ezeken a felvételeken.
Igaz, hogy a tüdővizenyő okozhat mellűri folyadékgyülemet?
Igen, igaz, a tüdővizenyő okozhat mellkasi folyadékgyülemet. A tüdőnek van egy ugyanis egy védekezési mechanizmusa, melynek során a saját nyirokerein keresztül a mellüregbe próbálja eltávolítani a folyadékot, hogy javítsa az oxigénfelvételt. Ezért súlyos tüdővizenyő kialakulásakor a víz a mellkasban is megjelenhet. A tüdővizenyőt általában vissza lehet fordítani gyógyszeres kezeléssel, így, ha az alapbetegség megszűnik, a következmény is egy idő után megoldódik. Abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelés alatt a mellkasi folyadékgyülem fulladásos tünetek megjelennek, csapolással enyhítjük a beteg panaszait.
Hogyan lehet kezelni a két tünetet? A cikk folytatásáért kattintson ide.