A glükokortikoidkezelés étrendi összeállítás

Az étrend összeállításának szempontjait mindig az egyéni igények szabják meg, jelen esetben figyelembe véve a glükokortikoidkezelés okozta mellékhatásokat. Hangsúlyos szempont a kalcium és a D-vitamin pótlása, amelyre az Osteoporosis c. fejezetben mondottakat kell figyelembe vennünk. Az étrend legyen konyhasószegény (800-1200 mg nátrium), kálium­ban gazdag (2500-3000 mg). A kialakuló vérlipid-elváltozások miatt az étrend zsírszegény (0,8-1 g/ttkg), egyszerű cukroktól mentes. A fehérjekatabolizmust ellensúlyozandó, célszerű a fehérjebevitelt is megemelni, így az étrend viszonylag fehérjebő (legalább 1,5 g/ttkg) lesz. A betegek zöme túlsúlyos, így célszerű, ha mérsékelten ener­giaszegény (1600-1800 kcal/nap) étrendet kapnak. Az alábbi szem­pontok érvényesüljenek:

• gyakori étkezés biztosítása (napi 5-6x),
• húsok, húskészítmények – zsírszegény nyersanyagok és ké­szítmények
• a látható zsiradék (pl. csirkebőr) eltávolítása
• halak esetében is a zsírszegényebbek javasolhatók (pl. mak­réla, hekk, tőkehal, busa, harcsa, amur, fogas),
• tojás – a fehérje jól felhasználható, azonban fogyasztásának korlátozása magas koleszterinszint esetén indokolt,
• tej, tejtermékek- naponta V₂1 tej, vagy Yi I tej kalciumtartalmának megfelelő tejtermék fogyasztása ajánlott, javasolt a zsírszegény termékek preferálása,
• zsiradékok – zsírszegénység jellemző az étrendre
• kenyérre kenéshez jól használható a vajkrém,
• hidegen sajtolt növényi olajok (nyersen, salátákhoz, ízesítés­re), hevítve ne alkalmazzuk őket,
• kenyerek, pékáruk – élelmirost-források, vitamin- és ásványi­anyag-tartalmuk magas; a teljes kiőrlésű termékek jól alkal­mazhatók az étrendben,
• tésztafélék- előnyben kell részesíteni a teljes kiőrlésű lisztből készülő tésztákat (akár házilag is készíthetők), ill. a durumbúzából készülőket; lehetőleg ritkán szerepeljenek az étrendben,
• cukor- az egyszerű cukrok fogyasztását célszerű szigorúan korlátozni,
• édesítőszerek – az édes íz iránti kívánalom kielégítésére hasz­nálhatók. Bár energiát nem szolgáltatnak, célszerű ritkán al­kalmazni ezeket a készítményeket: aceszulfám-K, ciklamát, szacharin, szukralóz, szteviol-glikozidok (egyes cukorhelyet­tesítők tartalmaznak energiát is, így mindig tájékozódjunk a készítmények csomagolásain lévő információk alapján); a fruktóz alkalmazása nem ajánlott,
• rizs, burgonya – önálló ételként ne szerepeljenek az étrendben; a barna rizs és a burgonya zöldségekkel kiegészülő változatai mint köretek jól alkalmazhatók,
• zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök – minden formában (nyersen, párolva, salátának, mártásként), lehetőleg minden nap szerepeljenek a beteg étrendjében; a zöldségek közül a sütőtök, a kukorica, a zöldborsó kis mennyiségben alkalmaz­ható, a gyümölcsök közül pedig célszerű elkerülni a magas szénhidráttartalmú szőlőt, banánt és az aszalt gyümölcsöket (az utóbbiak magas nátrium-tartalommal is bírnak),
• szárazhüvelyesek, olajos magvak – magas energiatartalmúak, de jelentős kardioprotektív, és mortalitáscsökkentő hatásuk miatt fogyasztásuk adekvát mennyiségekben megengedhető (dió, pisztácia, szárazbab, lencse),
• megfelelő folyadékbevitel – ásványvíz, csapvíz, világosra főzött teák (naponta legalább 2-3 I),
• a konyhatechnológiai eljárásokról elmondható, hogy a zsír­szegény változatokat részesítsük előnyben: főzés, párolás

(kevés zsiradék felhasználásával), grillezés, alufóliában való sütés (pl. vagdaltak), teflonedények használata (hozzáadott zsiradékot nem igénylő receptek), agyagedény (pl. rakott éte­lek), sütőzacskó alkalmazása.