Dietetika

Étrendi ajánlások daganatos betegeknek

A diagnosztizált daganatos betegek ellátása onkológiai cent­rumokban zajlik, de a betegek panaszaikkal először a házior­vosukat keresik fel, majd szakorvosi javaslat alapján vagy más betegségük kapcsán is hozzá fordulnak. Előfordulhat, hogy a beteg az onkológus mellett háziorvosától is kér tanácsot a kezeléseivel vagy az étrendi ajánlások elbírálásával kapcso­latban, hiszen interneten keresztül számos olyan információ birtokába juthat, melyet nem tud helyesen megítélni. A korrekt tájékoztatás érdekében ezért érdemes ismerni a daganatos betegeknek szóló táplálkozási ajánlásokat.

A daganatos betegségek kialakulásában 30-60%-ban feltételezhető az étrendi háttér. A leggyakrabban előforduló étkezési rizikótényezők:

  • feleslegesen bevitt tápanyagok – elsősorban zsír (elhízás),
  • alacsony rostbevitel,
  • a mikrotápanyagok hiánya (minőségi éhezés),
  • a táplálékokban előforduló, vagy ételkészítés során keletkező rákkeltő anyagok,
  • alkoholfogyasztás.

Étrendi tanácsadások alkalmával a dietetikus azt tapasztalja, hogy a páciensek közül a daganat diagnosztizálása előtt többen nem fog­lalkoztak étrendjük összetételével, bár általában vannak ismereteik arról, hogy hogyan kellene „egészségesen” étkezni. A betegség és a kezelés előrehaladtával viszont megváltozik a táplálkozáshoz való viszonyuk.

  • Vannak, akik továbbra is úgy étkeznek, mint a betegség meg­állapítása előtt.
  • Vannak, akik tudatosan odafigyelnek táplálkozásukra, és igye­keznek olyan ételeket, italokat fogyasztani, amelyekben nagyobb mennyiségben találhatók táplálkozási védőfaktorok.
  • Vannak, akik alternatív táplálkozással (léböjtkúrák, vegán, ovo-, laktovegetáriánus étrendek), étrend-kiegészítőkkel próbálják „gyógyítani” betegségüket.

A betegek közül sokan alternatív lehetőségekkel próbálkoznak, mert ismert, hogy pl. a vegetáriánus étrendet fogyasztók között keve­sebb a daganatos beteg, kevésbé jelentkeznek szív- és érrendszeri problémák stb., de nem azért, mert nem esznek húst, hanem azért, mert sokkal több zöldséget, főzeléket, gabonát, hüvelyeseket, ola­jos magvakat fogyasztanak, mint a hagyományos étrenden lévők. Egészségesebb életmódjuknak része, hogy nem dohányoznak, ritkán isznak alkoholt. Igyekeznek a stressz oldására is bizonyos technikákat alkalmazni jóga, relaxáció, autogén tréning stb. formájában. Tehát az életmódjuk – táplálkozás, mozgás, lelki tényezők – is olyan, mellyel igyekeznek elkerülni a betegségeket.

Jegyezzük meg! A daganat kialakulásában számos külső (pl. dohányzás, stressz, táplálkozás, környezetszennyezés) és belső (genetika, életkor) tényező szerepelhet. Önmagában pusztán a táplálkozás megvál­toztatása nem garantálja a gyógyulást. Valójában a több évtizedes egészségtelen táplálkozás ártó hatása nem fordítható vissza böjttel, tisztítókúrával, átmeneti szigorú étrendi megszorításokkal.

Érdemes elfogadtatni a betegekkel, hogy nem kúraszerűen kell méregteleníteni, hanem folyamatosan segíteni a szervezet méregtelenítő funkcióját. Ehhez tudatosabban kell táplálkoznia, ügyelve a megfelelő tápanyag-összetételre, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztására, odafigyelni az alkohol mennyiségére, a káros szokásokra.

 

Az egészséges táplálkozás megvalósításához fontos megismerni a táplálkozási ajánlásokat, táplálkozási alapismeretek megszer­zésére van szükség (lásd a Teljes értékű étrend, az egészséges táplálkozás alapelvei c. fejezetet).

A tájékoztatás terjedjen ki arra is, hogy egyes alternatív étrendi megszorítások súlyos hiánybetegséget is okozhatnak:

  • A húsok teljes mértékű elhagyása esetén elégtelen lesz a vas- és a B12-vitamin-bevitel, ami anaemiát okozhat, vagy súlyosbíthatja a daganatos betegség esetén kialakuló anaemiát. A hem kö­tésű vas jobban szívódik fel, tehát a húsok elhagyása műtétek alkalmával sem javasolt.
  • A tejtermékek elhagyása esetén általában elégtelen lesz a kal­ciumbevitel.
  • Az állati eredetű fehérjeforrások teljes kiiktatása esetén gondot okozhat az esszenciális aminosavak bevitele.
  • A daganat „kiéheztetésére” törekvő diéták esetén, a csökkent tápanyagbevitel mellett növekvő daganat elveszi az energiát a beteg szervezetétől, ami cachexiához vezethet.

Individuális dietoterapia

Daganatos betegség esetén kiegyensúlyozott összetételű táplálkozás javasolt, amely segíti, és nem helyettesíti az egyéb kezeléseket. Az egészségeseknek szóló táplálkozási ajánlásoknak több eleme szolgálja a daganatos betegségek kialakulásának megelőzését (pl. antioxidánsokat, rostokat tartalmazó zöldségek és gyümölcsök, folyadékbevitel stb.).

Az étrendi kezelés a páciens állapotához, táplálkozási szokásaihoz igazodik. Mivel kemoterápia esetén a gyógyszeradagjait a testtömeg függvényében kapja a beteg, emiatt rendszeresen kell ellenőrizni a testtömegét is.

Ha nincs probléma a beteg tápláltsági állapotával, étvágyával, nincsenek emésztőrendszeri panaszai, akkor a kiegyensúlyozott étrend testtömeg-karbantartó változatai célszerű alkalmazni.

A szénhidrátforrások közül javasolt a zöldségfélék, főzelékfélék, gyümölcsök, rostos gabonatermékek naponta történő fogyasztása. Tapasztalatok szerint, ha valaki a hagyományos magyaros étrend­ről magasabb rosttartalmú, egészségesebb összetételű étrendre vált, előfordulhat havi 1-2 kg-os fogyás. Ez, ha van túlsúly, nem jelent problémát, de ügyelni kell a rostbevitel fokozatos emelésére a gasztrointesztinális tünetek csökkentése érdekében.

A fehérjeforrások közül az alacsonyabb zsírtartalmúak választása az előnyös: sovány húsok, gépsonka jellegű felvágottak, sovány sajtok és tejtermékek. Az alacsony zsírtartalmú, de mégis sok ko­leszterint tartalmazó tojássárgáját és a belsőségeket önálló étel­ként nem, vagy csak nagyon ritkán javasolt adni. Közismert, hogy előnyösebb a sovány baromfi és a halak fogyasztása.

Zsiradékforráskéni javasolt az olajos magvak (mogyoró, mandula, dió) mérsékelt fogyasztása, napi 2-3 dkg mennyiségben. Ételkészí­tésre használható kevés vaj vagy olaj. A préselt olajok fogyasztása hevítés nélkül javasolt (pl. salátaöntetként). A bő zsiradékban sült ételeket (vagdalt, rántott hús) ritkábban ajánljuk.

A vitaminok és ásványi anyagok mellett, egyéb alkotórészek -flavonoidok (zöldség, gyümölcs, kakaó stb.) polifenolok (olívabogyó, zöld tea, gránátalma), karotinoidok (pl. likopin) is nélkülözhetetlenek a daganatos betegek étrendjében.

Az étkezés a fellépő mellékhatások szerint módosul. A kemoterápia és sugárterápia mellékhatásaként felszívódási zavarok alakulhatnak ki, ezért a táplálást nagy energiatartalmú, de kis volumenű gyógy-tápszerek alkalmazásával lehet segíteni.

Általános étkezési ajánlások

  • gyakori, kisebb étkezések (naponta legalább 5-6 alkalommal),
  • az étvágytalan időszakban is törekedni kell a naponta többszöri étkezésre, ilyenkor bármit megehet a beteg, amit megkíván,
  • kerülendők a füstölt, pácolt, zsíros, erősen fűszerezett ételek,
  • hányinger, szag- és ételundor esetén javasoltak a hideg italok (akár pár korty cola), melyek csökkenthetik a panaszokat, és lehetővé teszik az étkezést,
  • hasmenés esetén kerülendők a nagyon hideg és a nagyon meleg ételek, a laktóztartalmú ételek és italok,
  • rágási, nyelési nehezítettség esetén pépes vagy folyékony­pépes étrend ajánlott,
  • szájszárazság esetén, az ízérzés csökkenésekor bő folya­dékbevitel javasolt, és ajánlott a fűszeres ételek kerülése,
  • húsundor esetén próbálkozhatunk pl. húspuding, húskrokett adásával, de ha ezeket sem fogadja el a beteg, egyéb fehérje­források adásával kell megoldani az esszenciális aminosavak bevitelét,
  • fontos a tálalás, az étkezés módja is (lehetőleg családi körben, kellemes környezetben, szépen megterített asztal mellett, nyugodt körülmények között történjen).