Kommunikáció és tevékenységek demencia esetén
A demencia előrehaladtával a beteg és környezete közötti kommunikáció egyre nehezebbé válik. A demens betegek nehezen tudják magukat pontosan kifejezni, és nehezen értik meg, amit nekik mondanak. A kommunikációs nehézségek nagyon zavaróak tudnak lenni, és minden érintett számára – gondozónak és betegnek egyaránt – nagyon elkeserítőek.
E cikksorozat célja az is, hogy segítse a gondozókat, hogy a lehető legtovább meg tudják őrizni a kommunikációs csatornákat a beteggel. A fejezet ezen kívül gyakorlati tanácsokat nyújt ahhoz, hogyan használhatja ki a beteg a lehető legjobban romló emlékezetét. Végezetül a fejezet ötleteket ad olyan időtöltésekre, amelyekkel a demens betegeket számukra szórakoztató módon le lehet foglalni.
Anyám Alzheimer-kórja egyre súlyosabbá válik, de én nem akarom elveszíteni a képességet, hogy kommunikálhatok vele.
Mit tanácsol?
Az Alzheimer-kór előrehaladtával a kommunikáció valóban egyre nehezebbé válik. Ugyanakkor jó néhány dolgot tehet, amivel segít az édesanyjának a kommunikációban.
- Biztosítsa, hogy az édesanyja a lehető legjobban lásson, halljon és beszéljen! (Ellenőrizze a hallókészülékét, a szemüvegét és a műfogsorát.)
- Hívja fel magára az édesanyja figyelmét, mielőtt beszélni kezd hozzá – például finoman érintse meg a karját.
- Próbálja kiiktatni a beteg figyelmét elterelő zajokat, például a televíziót! (Mondja azt neki, hogy szeretné kikapcsolni, hogy beszélgethessen vele.)
- Amikor beszélget az édesanyjával, próbálja a fejét és a vállát az övével egy magasságban tartani.
- Próbálja fenntartani a szemkontaktust, miközben valamelyikük beszél. (Ez segít fenntartani a figyelmét.)
- A beszélgetés alatt fogja a beteg kezét. (Ez egy másik módja a figyelme fenntartásának.) Próbálja megőrizni a nyugalmát. Beszéljen a lehető legtisztábban.
- Rövid mondatokban beszéljen, és lehetőleg egyszerre csak egy dologról.
- Adjon sok időt az édesanyjának, hogy válaszoljon, vagy kimutassa, hogy megértette, amit ön mondott neki.
- Ha az édesanyja hasznosnak találja, írja le neki, amit mondott.
- Figyeljen oda az édesanyja testbeszédére, hogy felmérje, hogy érzi magát.
- Ne felejtse el, hogy szavak nélkül is tud kommunikálni az édesanyjával, például az arckifejezésével, vagy azzal, hogy megöleli.
Alzheimer-kóros férjem gyakran elkezd mondani nekem valamit, aztán nem tudja folytatni.
Ez mindkettőnket nagyon frusztrál. Mit tehetünk?
Lehet, hogy segít a férjének, ha tudja, hogy ön teljesen rá figyel, amikor beszél. Ezt azzal jelezheti neki, hogy a beszélgetés alatt fenntartja a szemkontaktust. Azzal is segíthet neki, ha időnként finoman bólint és jelzi, hogy követi, amit mond. Ha a férje elveszti a fonalat, próbálja finoman emlékeztetni a témára annak alapján, amit addig mondott önnek.
Ne felejtse el, hogy az érintés értékes segítség lehet a kommunikációs folyamat során. Ha a férje kezét fogja, amíg beszél, nem csak abban segít neki, hogy koncentráljon, hanem biztonságérzetet is ad neki a számára gyakran érthetetlen világban. Az ilyen, szavak nélküli kommunikáció még fontosabbá válik az Alzheimer-kór későbbi szakaszaiban, amikor a normális kommunikáció gyakran már lehetetlen. Ahogy a férjével való kommunikáció egyre nehezebbé válik, fontos, hogy önnek is lehetősége legyen beszélgetni valakivel. A barátai, a családtagjai, a szomszédai, más gondozók, de még a bolti eladók is segíthetnek ebben.
A feleségem azt hiszi, hogy még mindig ő végzi az összes házimunkát, a főzést, a bevásárlást, és nem tudja elfogadni, hogy most nekem kell elvégeznem mindent.
Hogy magyarázzam el ezt neki?
A felesége valószínűleg már nem emlékszik arra, mit csinált az előző pillanatban. Arra ugyanakkor emlékszik, hogy azelőtt sokszor végezte a házimunkát, és most ezekre az alkalmakra emlékszik. Igazából semmi értelme megpróbálni elmagyarázni neki a helyzetet. Nem lesz képes méltányolni és megköszönni a sok pluszmunkát, amit ön végez. Ön viszont jobban érezheti magát, ha néha emlékezteti önmagát, hogy a gondoskodása és odaadása nélkül a felesége már nem tudna otthon lakni.