Képalkotó vizsgálatok az egészségmegőrzés érdekében
A képalkotó vizsgálatok fő haszna, hogy „láthatóvá” teszik a belső szervek szerkezetét és környezetükhöz való viszonyát, valamint az esetleges szövődményeket. Mindez hasznosan egészíti ki a hormonvizsgálatok által nyert eredményeket. A következőkben a hagyományos eljárásokon kívül néhány újabb és kíméletesebb módszer is említésre kerül.
Többszörös petefészekciszta, valamint mióma ultrahangos képe
1. Hagyományos vizsgálatok
A ma már jól ismert hasi ultrahangvizsgálat nőgyógyászati problémák esetén nem minden esetben, vastagabb hasfal és jelentős túlsúly esetén pedig egyáltalán nem nyújt kielégítő információt. Hasznos lehet azonban várandósság idején, valamint méhen kívüli terhesség felismerésében, továbbá akkor, ha a hüvelyi ultrahangvizsgálat elvégzésére nincs lehetőség, például szüzesség esetén. A női kismedence viszonyairól a hüvelyi ultrahangvizsgálat pontosabb képet ad.
Nem minden elváltozás észlelhető
A kisméretű elváltozások azonban – például endometriózisban a rendellenes méhnyálkahártya-szigetek – ezzel a módszerrel sem észlelhetők megnyugtatóan, inkább csak az általuk okozott szövődményekre derül fény (ciszták, összenövések, a hasüregben meggyűlő folyadék vagy vér). A hüvelyi ultrahangvizsgálathoz – a hasi vizsgálattal szemben – az üres hólyag az ideális.
A mellek ultrahangvizsgálatának elsősorban a cisztás és a tömör elváltozások elkülönítésében van jelentősége. Ultrahangvezérlés segítségével a bőrön át a különböző elváltozásokból szövettani vagy bakteriológiai minta vehető, és a folyadékgyülem, ciszta vagy tályog tartalma el is távolítható.
2. A CT (komputertomográfia) és az MR (mágneses rezonancia) vizsgálatok
Előnye a pontosabb kép, hátrányuk a hosszabb vizsgálati idő, a költségvonzat, a kontrasztanyag alkalmazásának veszélyei, CT esetén pedig a sugárterhelés. A CT felbontása ugyanakkor tízszer jobb, mint a röntgenképé. Bár az MR-vizsgálat nem jár sugárterheléssel, mágnesezhető fémimplantátum – pacemaker, csípő-, térd-, gerincprotézis – esetén a vizsgálat nem végezhető el. A nőgyógyászaiban ezeknek a vizsgálatoknak elsősorban a kismedencei tumorok diagnosztikájában van jelentőségük.
3. Hastükrözés (laparoszkőpia)
Az endometriózis kapcsán már említett hastükrözés (laparoszkőpia) a műtéti képalkotó vizsgálatok közé tartozó módszer. A vizsgálat során a hasi és a kismedencei szervek egy vékony kamera segítségével, a hasüreg megnyitása nélkül vizsgálhatók. A módszerrel – amelynek a meddőségi diagnosztikában is fontos szerepe van – látótérbe hozhatók a kóros elváltozások (ciszták, miómák, összenövések, endometriózis-szigetek, folyadékgyülemek, anatómiai rendellenességek), szövettani minta vehető, szükség esetén pedig beavatkozások, műtétek is végezhetők.
4. Méhüreg tükrözése, a hiszteroszkópia
A méhüreg tükrözése, a hiszteroszkópia (hystero = méh) a hastükrözéshez hasonlóan diagnosztikai és terápiás módszer is egyben. Alkalmazása főleg meddőségi kivizsgálás és vérzési rendellenességek esetén jön szóba, és segítségével kisebb miómák is eltávolíthatók. Az eszköz ma már számos kórházban hozzáférhető.
5. A röntgenvizsgálatról a mammografìa, illetve a melldaganat szűrése kapcsán már volt szó.
Szó esett arról is, hogy ez a vizsgálat adott esetben fontos diagnosztikai előnnyel bír, de az évenkénti rutinvizsgálat értéke már megkérdőjelezhető. Annál is inkább, mert az ösztrogéntúlsúly mellett a fizikai trauma és a röntgensugár a női mell legfőbb ellenségei. A szűrés kapcsán pedig éppen a mell érzékeny szövetét éri mechanikai és sugárterhelés, így maga a szűrés is kóros folyamatok beindítója lehet.
Mellek önvizsgálata
Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a nők rendszeressé tennék a mellek önvizsgálatát akár tapintással, akár az említett kézilámpás átvilágítással, és a – sok esetben hasznos, de többnyire kockázatos – röntgensugár alkalmazása az érzékeny női szövetek területén elkerülhető lenne. Bár a szakértők szerint a vizsgálat haszon/kockázat aránya igen jó, a mellek rendszeres összeszorítása mégsem életszerű. A vizsgálat kisméretű mellek, fiatal kor, valamint várandósság esetén egyébként is ellenjavallt.
A röntgenvizsgálat kerülendő a menstruáció alatt is, mivel a hormonális változások okozta mellduzzanat a kép értékelését nagymértékben nehezíti. Ilyenkor a mell ultrahangvizsgálata jön szóba. Rosszindulatú elváltozás gyanúja esetén azonban az ultrahang közel sem olyan megbízható, mint a röntgenvizsgálat. A mellek röntgen vizsgálata az alábbi esetekben lehet hasznos a diagnózis felállításában.
Íme:
- tapintható elváltozás a mellek területén
- megnagyobbodott hónalji nyirokcsomó
- váladékozás a mellből
- a mellbimbó elváltozása
- a mell bőrének behúzódása
- a melldaganat családi halmozódása
Mammografia során nyerhető kép
A röntgensugár egyéb diagnosztikai célokra is alkalmazható, például üreges szervek belső tereinek vizsgálatára, amellyel a méh állapota, alakváltozásai, fejlődési rendellenességei, vagy a petevezeték átjárhatósága ellenőrizhető. E vizsgálatok elsősorban a meddőség okainak kivizsgálása során jönnek szóba (az esetleges várandósság lehetősége miatt azonban csak a ciklus első felében, közvetlenül a menstruáció után végezhetők). Fő hátrányuk a kontrasztanyag alkalmazása.
A petevezeték átjárhatóságának ellenőrzésére a röntgenvizsgálaton kívül ma már létezik olyan – speciális kontrasztanyag és ultrahang alkalmazásával végezhető – módszer is, amellyel a sugárterhelés elkerülhető.
Újabb diagnosztikai módszerek
Ma már a kétdimenziós mellett a bárom- és négydimenziós ultrahangvizsgálat lehetősége is rendelkezésre áll. Utóbbi módszer esetén a háromdimenziós térbeli képen kívül a mozgás is megfigyelhető, amely a magzat fejlődésének nyomon követése kapcsán nyer jelentőséget. Gyakori alkalmazása azonban kerülendő.
A lézeres mammográfia
A mellek kompressziója és káros sugárzás nélkül képes a mellek vizsgálatára. Míg a hagyományos röntgenvizsgálat magát az elváltozást teszi láthatóvá, e módszer az elváltozás környezetében kialakult kóros folyamatokat mutatja. A lézertechnikával összekapcsolt komputertomográfia nemcsak kíméletesebb a röntgennél, de a mellek sűrűbb vagy feszesebb jellege sem jelent akadályt, ami további előnyt jelent a röntgenvizsgálathoz képest. A módszer fiatal korban és – jelenlegi ismereteink alapján – várandósság esetén is alkalmazható. A vizsgálat hason fekvő helyzetben történik.
Két- és háromdimenziós ultrahangvizsgálat képei
Az egyik legmodernebb képalkotó eljárás a PET-vizsgálat (pozitronemissziós tomográfia), amellyel nem a szervek anatómiája, hanem azok funkciói – vérátáramlásuk, oxigénfelhasználásuk, fehérjetermelésük – mutathatók ki. A funkcionális módszerek előnye, hogy már korán képesek jelezni a kóros folyamatokat. A vizsgálat elsősorban a daganatos elváltozások és áttétek, valamint a gyulladásos folyamatok diagnosztikájában nyújt segítséget.
Lényege a szervezetbe juttatott, pozitront (az atommag egyik elemi részecskéjét) kibocsátó biológiai jelzőmolekulák kimutatása, amelyek segítségével a vizsgálni kívánt funkciók – például a daganatos sejtekre jellemző működések – megfigyelhetővé válnak. A vizsgálatra éhgyomorra, bő folyadékfogyasztást követően kerül sor.
Infravizsgálat
A hagyományos képalkotó módszereket részben kiválthatja a hőérzékeny kamera segítségével végzett aránylag új eljárás, amely olyan elváltozások kimutatására is alkalmas, melyek más képalkotó vizsgálattal nem észlelhetők. Az infravizsgálat pontos képet ad a női mell, a kismedencei és a hasüregi szervek, valamint az erek és a pajzsmirigy funkcionális állapotáról. A módszer alkalmas a mellcsomók, petefészekciszták és miómák „viselkedésének” jellemzésére, ami nagy segítség a további teendők szakmai meghatározásához.
Gyulladások kimutatása
Különösen hatékony a gyulladással járó folyamatok kimutatásában, és jól jelzi a potenciálisan rosszindulatú elváltozásokat is. A módszer egyik legfőbb előnye, hogy a hormonálisán aktív, hónapról hónapra súlyosbodó endometriózis műtéti beavatkozás nélkül, kockázatmentesen kimutatható, illetve az alkalmazott kezelés eredménye meghatározott időnként ellenőrizhető.
Endometriózis esetén a különböző szervek érintettségének feltérképezése azért is fontos, mert nagymértékben befolyásolja a fogamzás esélyét. Fiatal lányok mellvizsgálatában – akiknél röntgenvizsgálat nem jön szóba – szintén nagy előnyt jelent.
Meddőség okainak feltárása
A módszer hasznos továbbá a terméketlenség, főleg az ismeretlen eredetű meddőség okának tisztázásában. A vizsgálat az erek működésének feltérképezésére is alkalmas, mely által csökkenthető az agyvérzés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az eljárás hormondiagnosztikával kiegészítve különösen informatív, ami jóval hatékonyabb kezelést tesz lehetővé.
Bőrelváltozások ellenőrzése
Az anyajegyek, illetve rosszindulatú anyajegyek (melanómák) ellenőrzésében vélhetően szintén az egyik legmegbízhatóbb módszer. Hasznos segítséget nyújt a góckutatásban is, mivel az egész testet egyben vizsgálva időt, energiát és további – esetleg felesleges – vizsgálatokat és beavatkozásokat takaríthat meg. Egészséges személyek szűrővizsgálatára szintén alkalmas.
A módszer a következő kóros folyamatok kimutatásában előnyös:
- mellcsomó, mióma, endometriózis és más nőgyógyászati elváltozások
- emésztőrendszeri gyulladások (gyomor, epehólyag, bélrendszer)
- ételintolerancia okozta elváltozások
- pajzsmirigy-működési zavarok, gyulladásos folyamatok
- érgyulladások (nyaki verőér, visszerek)
- ízületi gyulladások
- krónikus hasi és kismedencei fájdalmak
- ismeretlen eredetű fejfájás
- gerinc- és ízületi bántalmak
- jó- és rosszindulatú folyamatok (nőgyógyászati, hasüregi és egyéb elváltozások)
- góckutatás (gyulladásos gócok kimutatása)
Az infravizsgálat gyors és fájdalommentes eljárás
Amellyel a különböző testrészek és a teljes test egyaránt vizsgálható. Egyszerűsége abban rejlik, hogy a vizsgálatot nem szükséges éhgyomorra végezni, és mindössze 2-3 perces álló testhelyzetet igényel a hőérzékeny kamera előtt. Az eljárás nemcsak gyermekbarát (nehézséget csak a gyermek mozgása jelenthet), de várandósság alatt is végezhető, mivel nem jár sugárterheléssel. A módszerrel a működési zavarok egyrészt jól diagnosztizálhatók, másrészt biztonsággal ki is zárhatók.
Egyéb módszerek
A diagnosztikus küret (közismertebb nevén „méhkaparás” vagy „egészségügyi kaparás”) a méhnyak, illetve a méhtest nyálkahártyájából történő szövettani mintavételt szolgálja. A beavatkozás rövid altatásban történik, amelynek során – a méhnyak fokozatos feltágítása után – a méhnyálkahártya felső rétegét óvatosan eltávolítják. A beavatkozás során fontos szempont, hogy a nyálkahártya mélyebb rétegei ne sérüljenek, mert az összenövésekhez és a menstruáció tartós elmaradásához vezethet.
Méhszáj és a rák
A konizáció a rákszűrés keretében a méhszáj környékéről vett kenet sejtjeinek kóros elváltozása esetén jön szóba. Lényege a méhszáj területének rövid altatásban végzett körkörös, kúp alakú kimetszése, majd az eltávolított minta szövettani vizsgálata. A beavatkozás szerves része az egyidejűleg végzett diagnosztikus küret is.
A szövettani mintavételről a nőgyógyászati daganatok kapcsán már volt szó, így erre nem térünk ki külön. A szervezet állapotának feltérképezésére szolgáló egyéb módszerek felsorolása szintén meghaladná a könyv kereteit. Itt csak rövid áttekintést szerettünk volna adni a nők szempontjából fontosabb vizsgálati lehetőségekről.
Ezek közül a hormondiagnosztika azért emelendő ki, mert egyszerűsége ellenére már akkor jelezheti a hormonegyensúly felborulását, amikor a hagyományos diagnosztikai módszerek még nem mutatnak komolyabb elváltozást, az infravizsgálat pedig azért, mert már akkor utal a funkció károsodására, amikor szervi elváltozás még nem jött létre. Ha már a szokásos képalkotó vizsgálatok is elváltozást mutatnak, az mindig előrehaladottabb kórfolyamatra utal.
Ez még nem jelenti azt, hogy nincs segítség, de a helyreállítás már jóval nehezebb, és hosszabb időt is igényel. A problémák időben történő felismerése ezért minden nő alapvető érdeke. Ha a háttér tisztázódik, a megoldások jóval hatékonyabban alakíthatók ki.