Urológia

Hímvesszőrák a pénisz daganata, tünetei

A daganat kifejlődése többször hosszabb folyamat eredmé­nye, mely különböző rákmegelőző (ún. prekancerózus) álla­potokon keresztül zajlik. Több ilyen betegség van, például a vöröses Queyrat-féle eritroplázia vagy a szintén gyulladással övezett Bowen-kór, de nem ritka a kifejlett daganatot utánzó Buske-Loewenstein-daganat sem.

Talán a leggyakrabban ész­lelt eltérés a szemölcsszerű kondilóma, amely egyértelműen összefüggésbe hozható a magas kockázatú HPV-vírusokkal. A prekancerózisok felismerése és az ezzel egy időben végzett kezelés megelőzheti a daganat kialakulását.

Mikor nem elég a bőrgyógyászati kezelés?

Legtöbbször a beteg első útja a bőrgyógyászhoz vezet. Mint említettük, ez nem hiba, és érthető is, hiszen alkalmanként a kórkép összemosódhat szexuális úton terjedő betegségekkel is. Csaknem természetszerű, hogy a bőrgyógyász, amennyiben kizárja a nemi betegséget, helyi kezelést kezd el. Ez így he­lyénvaló. Hiba azonban, amikor a kis kezdeti eltérést hosszabb ideig kezeljük helyi terápiával, és eközben a betegség súlyosbodik. Ez legtöbbször akkor fordul elő, amikor a beteg váltogatja a bőrgyógyászát.

Amennyiben a hímvesszőn látható bizonytan eredetű folyamat a helyi kezelésre 1-2 hónapon belül nem rendeződik, szövettani vizsgálat javasolt. A szövettani mintavételt körülmetéléssel cél­szerű kiegészíteni a gyulladás kiújulásának megakadályozására.

Jegyezzük meg! Milyen szövettani típus a leggyakoribb? A pénisz-karcinómák döntő része szövettani szerkezete alap­ján laphámból kiinduló, ún. planocelluláris rák. Csak elvétve találunk egyéb szövettani eredetet, mint a szarkómát, melanómát vagy egyéb daganatok áttéteit.

Mi az a „felületes hímvesszőrák”?

A daganat mélyebb szövetek felé terjedésének (infiltrációjának) ismerete péniszrák esetén fokozottan érvényes. Amennyiben a hám eredetű tumor a mélyebb kötőszöveti állomány­ba nem hatol be, merőben máshogy kezeljük az eltérést. A kezdeti stádiumban lévő, időben felismert daganat legtöbb­ször még nem szűri be a környezetét, ezért létfontosságú a ko­rai felismerés. A szövettani mintát elemző szövettanásznak (patológusnak) ugyancsak döntő szerepe van, de természete­sen a korrekt leletnek előfeltétele a megfelelő anyagvétel.

Hogyan kezeljük a felületes daganatot?

A kizáróan hámrétegre lokalizálódott daganat kezelése az el­változás kimetszése. Nem szükséges tehát a szervet csonkíta­ni vagy radikális sebészi megoldáshoz nyúlni. Kisebb szöveti elváltozások esetén a lézersebészetnek is szerepe lehet. En­nek a műtéti megoldásnak kétségtelen előnye, hogy kisebb hegképződéssel jár, így kozmetikai eredménye szebb. További előnyei az eljárásnak, hogy a műtét utáni fájdalom enyhébb, és műtét közben kisebb a vérzés. A lézer hátránya hogy szö­vettani feldolgozásra alkalmas anyagot nem szolgáltat, így a tumormentes alapból mindig biopsziás szövetmintát kell kül­deni.

Mi az „infiltrativ péniszrák”?

Infiltrativ daganatnak nevezzük azt az állapotot, amikor a hámdaganat a mélybe terjedve behatol a környező szöveti struktúrákba, a barlangos testekbe vagy a pénisz szivacsos ál­lományába. A daganat ilyenkor a nyirokerekben gazdag mé­lyebb szövetekkel is érintkezik, amely miatt gyakoribb a nyi­rokcsomó-áttét.

Amennyiben a nyirokcsomó-áttét kialakult, a beteg gyó­gyulási esélye jelentősen romlik. Környezeti (regionális) nyi­rokcsomó a lágyéki és a kismedencei régióban található. Nyi­rokcsomó-megnagyobbodás nemcsak a daganat terjedésének talaján alakulhat ki, hanem igen gyakori a gyulladásos erede­tű nyirokcsomó-duzzanat is. A kettő elkülönítésére szöveti mintavétel indokolt. Célravezető a beavatkozás előtt hosszabb ideig antibiotikumot alkalmazni.

Hogyan kezeljük az előrehaladott hím vessző­rákot?

Az előrehaladott állapot kezelése a daganat és a környéki nyi­rokcsomók radikális eltávolítása. A mélyre haladó folyamat esetén a hímvessző csonkolása szükséges, kb. 1 cm-es daga­natmentes széllel. Amennyiben a daganat eltávolítása után a pénisz a vizelés véghezvitelére sem alkalmas, a húgycső gáton keresztüli kivezetését végezzük el, amelyet alkalmanként a herék eltávolításával szükséges kiegészíteni. Ezt a műtétet ne­vezzük emaszkulanizációnak. Nem kell magyaráznunk, hogy az urológiai és onkológiai beavatkozások mellett a beteg pszi­chés vezetést is igényel.

Mi a teendő nyirokcsomó-áttét esetén?

A hímvessző-daganatos beteg életkilátásait a nyirokcsomó-át­tét megléte szabja meg. Amennyiben az előbb említett anti­biotikum-kezelés után végzett képalkotó vizsgálatok nagyobb nyirokcsomókat mutatnak, vagy a daganatos folyamat kiter­jedtsége nyirokáttétet valószínűsít, nyirokcsomó-eltávolítást kell végeznünk. Mivel a kétoldali nyirok utak összeköttetés­ben vannak, a műtétet mindkét oldalon el kell végeznünk.

El­különítünk felületes és mély, lágyéki és kismedencei nyirok­csomókat. A műtét kiterjesztését a daganatos stádium hatá­rozza meg. A műtét után a sebgyógyulás legtöbbször elhúzó­dó, amely oka a nyirokcsorgás és a sebfertőzés.

Milyen utókezelések jönnek szóba?

Sajnálatos módon a hám eredetű hímvesszőrák a kiegészítő sugár- és kemoterápiás kezelésekre jórészt nem reagál. A cse­kély számban észlelt javulások miatt ezeket a kiegészítő keze­léseket többször elvégezzük, a sugárkezelés azonban a nyirok­csomó-eltávolításon átesett, amúgy is nehezen gyógyuló seb duzzanatát növeli, a kemoterápia pedig tovább ronthatja az amúgy is legyengült beteg általános állapotát.

Mivel a péniszrák ritkábban ad távoli áttétet, a beteg szomorú sorsát a helyi daganatos progresszió határozza meg. Ezért is van nagy jelentősége a nyirokér-ambulanciáknak és a hospice szolgálatok­nak.