• merevedési zavar

Merevedési zavarok, tünetek és kezelése

Melyek egy egészséges férfi szexuális működé­sének összetevői?

A férfiak szexuális működésének összetevői a következők: a megfelelő nemi vágy (szaknyelven libidó), a hímvesszőnek a nemi ingerekre létrejövő és a közösüléshez megfelelő időtar­tamú és erősségű merevedése (az erekció), a kéjérzéssel (or­gazmussal) kísért magömlés (az ejakuláció). Bármely össze­tevő zavara a férfi nemi életének, a szexuális működésének zavarát okozhatja, ami a párkapcsolati problémákhoz, a csa­ládi élet egyensúlyának megbomlásához vezethet.

Miért fontos a kiegyensúlyozott, harmonikus szexuális élet egy férfi számára?

A harmonikus, zavartalan, megfelelő gyakoriságú és a pár­kapcsolatban elégedettséget hozó szexuális élet a testi és lelki egészség, az életminőség egyik legfontosabb tényezője. Az a férfi, akinek szexuális élete, házasélete rendezett és harmoni­kus, igen nagy valószínűséggel nem szenved sem testi, sem lel­ki betegségben. Megfordítva, a szexuális élet zavarai – köztük elsősorban a merevedési zavarok is – valamilyen szervi elvál­tozás vagy lelki betegség kórjelzői, tünetei lehetnek.

Milyen elnevezések használatosak a férfi mere­vedési képességének csökkenése esetén?

A hímvessző merevedési képességének csökkenését nevez­hetjük merevedési zavarnak, potenciazavarnak, potenciacsök­kenésnek, beszélhetünk erekciós zavarról vagy az orvosi nyelvben általánosan használt kifejezéssel élve erektilis diszfunkcióról (orvosi leletekben, orvosi közleményekben rövidít­ve ED-ről). A köznyelvben általában az impotencia megneve­zést használják.

A régebben általánosan használt impotencia kifejezést ma már ritkábban használjuk, részben negatív ki­csengése miatt is, részben pedig azért, mert ez a kifejezés csak a merevedési zavarok legsúlyosabb eseteit jelöli, amikor a fér­fi egyáltalán nem tapasztal merevedést.

Mikor beszélünk merevedési zavarról?

Merevedési zavarról, vagy orvosi nyelven erektilis diszfunkcióról beszélünk a kielégítő szexuális aktivitáshoz szükséges merevedés elérésére vagy fenntartására való tartósan fennál­ló képtelenség esetén. Tehát fontos, hogy a tartósan fennálló problémák esetén beszélünk merevedési zavarról, mint betegségről és nem soroljuk ide az alkalmi sikertelenségből adódó problémákat.

Valószínűleg minden férfi életében elő­fordul átmeneti vagy alkalmi sikertelenség, amikor fáradtság, kimerültség vagy túlhajszoltság, esetleg valamilyen családi probléma következtében a nemi vágy és a merevedési képes­ség is gyengülhet, de ez nem betegség.

Hogyan jön létre a hímvessző merevedése? Mi­től lesz kemény a hímvessző?

A hímvessző, állapotát tekintve lehet ernyedt, petyhüdt, vagy ezzel ellentétesen merev állapotban. Az erekció kialakulásakor a hímvessző barlangos testeiben megnövekszik a vér mennyisége és megemelkedik a barlangos testekben a vérnyomás is.

Ennek hatására keményedik meg és egyenesedik ki a hímvessző. Az erekció kialakulásának legfontosabb feltétele a barlangos test simaizomzatának ellazulása, aminek következ­tében merev állapotban nagyobb mennyiségű vér található a hímvesszőben. Röviden, a barlangos testek a kívánt szexuális aktus során kellő ideig, kellő mennyiségű vért kell, hogy tartal­mazzanak.

Lehet-e tudatosan, akaratunkkal erekciót létre­hozni?

Nem lehet. A hímvessző petyhüdt vagy merev állapota közti különbséget a barlangos test simaizomzatának pillanatnyi fe­szessége, tónusa határozza meg, amelyet az öntudatlan (vege­tatív) idegrendszer szabályoz. Az izomtónust a feszítő és az el­lazító hatások egyensúlya határozza meg. Erekció akkor ala­kul ki, ha a férfi idegrendszerének szimpatikus tónusa csök­ken, a paraszimpatikus hatások pedig fokozódnak és túlsúly­ba kerülnek.

Így érvényre tudnak jutni a barlangos testeket el­lazító hatások. Fordítva, a szimpatikus impulzusok túlsúlya (pl. stressz) esetén a hímvessző ernyedt állapotba jut. A férfi akaratlagosan csak a gáti izomzat összehúzásával fokozhatja az egyébként már meglévő szabályos, jó erekciót, de akaratla­gosan létrehozni nem tudja. Ez nem mond ellent annak a je­lenségnek, hogy erotikus képek, hangok stb. hatására az erek­ció spontán is bekövetkezhet.

Miért maradhat merevedéskor nagyobb mennyiségű vér nagyobb nyomás alatt a hímvesszőben?

A merevedést a hímvessző vénáinak időszakos lezáródása te­szi lehetővé. Az idegi impulzusok hatására a pénisz verőerei kitágulnak, nő a vérbeáramlás, ezzel egy időben a barlangos testek simaizomzata elernyed, és így csökken a beáramlással szembeni ellenállás is, a hímvesszőben növekszik a vérmennyiség.

A barlangos testekből a vért speciálisan a barlangos testek rostos fala mellett elhelyezkedő vénák vezetik el, me­lyeket a feltelítődő üregek a falhoz préselnek, így nő a vénás ellenállás, csökken az elfolyó vérmennyiség, és tovább növek­szik a hímvesszőben a vérnyomás. A verőerekben lévő vérnyo­más értékét elérve (ez kb. 120-130 Hgmm), a barlangos tes­tekbe be- és kiáramló vér mennyisége kiegyenlítődik, és a pé­nisz merev állapotba kerül.

Mikor van merevedése egy férfinak?

A válasz lehetne roppant egyszerű – amikor egy csinos, vonzó hölgyet lát vagy esetleg általánosabban, ha szexuális ingerek érik. Nem ilyen egyszerű azonban a valódi válasz, mivel egy férfinak merevedése akkor is kialakulhat, ha a gondolatai, fantáziája hatására szexuális ingerek jelentkeznek, és ezek ösztönzőleg hatnak a szexuális aktivitásra, ezt nevezzük pszichogén ereire/ónak.

Nagyon fontos megemlíteni az éjszakai vagy hajnali órákban, illetve az ébredéskor jelentkező mere­vedést, ez az ún. nokturnális erekció. Igen fontos biológiai funkciója van, hiszen rendszeresen működteti a hímvesszőt akkor is, amikor nem érik szexuális ingerek, mondhatjuk úgy, hogy „edzésben tartja” a péniszt, és annak barlangos testeit. A külső nemi szervek ingerlése is erekciót vált ki, ez a refle­xes erekció.

Ritkán előforduló probléma a férfiaknál a mere­vedési zavar?

Fiataloknál valóban ritkán fordul elő merevedési probléma, de az életkor előrehaladtával sajnos egyre gyakoribbá válik, és egyáltalán nem mondható ritka betegségnek. Egy amerikai felmérés során 40-70 év közötti férfiak több mint a fele vála­szolt úgy, hogy valamilyen fokú merevedési zavara van, és ez nehezíti, vagy egyáltalán nem teszi lehetővé a szexuális együttléteket. Az életkor előrehaladtával a merevedési prob­lémák egyre gyakoribbak és egyre súlyosabb fokúak.

Lelki okok vagy szervi betegségek állhatnak in­kább a merevedési zavarok hátterében?

Az orvostudomány a merevedési zavarokat sokáig kizárólag lelki vagy hormonális eredetűnek tartotta. Mai ismereteink szerint az esetek többsége szervi eredetű, és a lelki hatások csak következményesen jelentkeznek. Természetesen vannak tisztán lelki, pszichés eredetű merevedési zavarok. Ezekre az a jellemző, hogy hirtelen alakulnak ki, gyakoriak a partner­kapcsolati zavarok és szituációtól függő sikertelenségek. A beteg hajnali merevedése megtartott.

A szervi eredetre jellemző inkább, hogy idősebbeknél fokozatosan alakul ki, stabil partnerkapcsolat mellett állandósul a probléma, a haj­nali merevedések megszűnnek, az orgazmus és a magömlési képesség megtartott és gyakran kockázati tényezők (főként érbetegségek, magas vérnyomás) vannak jelen.

Melyek a merevedési zavarok leggyakoribb haj­lamosító tényezői?

A merevedési zavarok legfontosabb hajlamosító tényezői, vagy szakmai kifejezéssel rizikófaktorai az életkor, az idősödés, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a cukorbe­tegség, a magasvérnyomás-betegség, a vérzsírok kórosan fo­kozott szintje, az elhízás, a mozgásszegény életmód, az érbe­tegségek, köztük a szív koszorúereinek betegsége, kismedencei műtéti beavatkozások, és számos gyógyszer szedése.

Milyen gyógyszerek okozhatnak potenciacsök­kenést?

A leggyakrabban vérnyomáscsökkentők okoznak merevedési zavarokat, ezen kívül ismeretes a vízhajtók nem kívánt, poten­ciacsökkentő hatása is. Fekélyellenes szerek szintén okozhat­nak merevedési zavarokat, csakúgy, mint a nyugtatók vala­mint a hangulati élet zavarainak kezelésére szolgáló antidepresszáns gyógyszerek is. A prosztatarák kezelésére szolgáló antiandrogén szerek is merevedési zavart okoznak.

Önmagában a dohányzás okozhat-e merevedé­si zavarokat?

A válasz egyértelműen igen! Gondoljunk csak arra, hogy a barlangos testek fő artériái mindössze 1 mm átmérőjűek. Ha elveszítik rugalmasságukat, faluk megkeményedik – az érszű­kület valójában még ki sem alakult -, már nem képesek megfelelően kitágulni a nemi ingerek hatására és megfelelő mennyiségű vért továbbítani az erekció kialakulásához és fenntartásához.

A merevedési képesség a férfi érrendszerének épségétől függ, a dohányzás pedig rendkívüli mértékben fokozza a verőerek falá­nak meszesedését, érszűkületet okoz. A dohányos férfiaknak üzenet, hogy a rosszindulatú betegségek mellett a merevedési képesség elvesztése is fenyegeti őket!

Okozhat-e a stressz potenciazavart?

A tartós stressz nagyon káros a merevedési képességre. Az ál­landó készenléti helyzet, a feszített munka, a vezetői pozíció, a felelősség, a túlhajszoltság gyakran okoz kimerültséget, fá­radékonyságot és a vegetatív szimpatikus idegrendszer foko­zott működése miatt erekciós zavart (merevedési képesség csökkenését).

Szemléletesen azt szoktuk mondani, hogy úgy, mint a műszaki berendezéseken, pl. televízión ég a készenléti állapotot jelző kis színes fény, és a berendezést sohasem kap­csoljuk ki, mert állandóan működésre kész állapotban akarjuk tartani. A kórosan fokozott stressz okozta állandó készenléti állapot, megfelelési kényszer a férfi szervezetében kóros ide­gi és hormonális állapotot rögzít, mely rontja az erekciós ké­pességet.

Hogyan vizsgálható a hímvessző vérkeringése merevedési zavarok esetén?

A hímvessző barlangos testeit ellátó erek legkorszerűbb, leg­pontosabb és egyben legkevésbé veszélyes vizsgálata színes doppler ultrahang segítségével lehetséges. A barlangos testek középpontjában futó verőerek átmérője mindössze 1 mm, ezért a vizsgálat előtt értágító injekciót adunk, hogy megfelelő értágulatot és fokozott áramlást hozzunk létre.

A verőerekről, artériákról felvett áramlási görbe alapján következtethetünk arra, hogy a verőereken gyengült a beáramlás, tehát érszűkü­let vagy érfal-rugalmatlanság alakult ki, vagy inkább a vénás záró mechanizmus elégtelenségéről van-e szó. Egyidejűleg a hímvessző, a barlangos testek morfológiai épsége is vizsgál­ható.

Meggyógyítható-e a merevedési zavar?

Sajnos az esetek többségében nem. A merevedési zavarok ke­zelésének célja a merevedési képesség helyreállítása, a szexu­ális élet zavarának megszüntetése és a szexuális élet harmóni­áján keresztül az életminőség, a testi-lelki egészség javítása.

Merevedési zavarok esetén a betegek döntő többségénél a merevedési zavar nem gyógyítható meg, oki kezelés nem le­hetséges, viszont eredményesen és hatékonyan kezelhető a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek valamelyikével. En­nek oka az, hogy a merevedési zavarok hátterében leggyak­rabban érrendszeri és anyagcsere-betegségek állnak (pl. érel­meszesedés, érfal-keményedés, cukorbetegség), amelyek szin­tén csak jól kezelhetők, de nem gyógyíthatók meg.

Hogyan kezelhetők a merevedési zavarok? Mi­lyen kezelési lehetőségek ismeretesek?

A merevedési zavarok kezelésére alkalmazható a pszichoterá­pia, párterápia. Az életmódváltás, a hajlamosító tényezők megszüntetése vagy káros hatásuk csökkentése szintén segít­het. Alkalmazhatunk gyógyszeres, szájon át adott tablettás kezelést, a barlangos testekbe adott öninjekciós kezelést, va­lamint lehetséges műtéti kezelés is. Ismeretes a merevedést mechanikusan létrehozó segédeszköz, ún. vákuumeszköz is az erekció biztosítására.

Mi az a vákuumeszköz?

A hímvessző merevségét mechanikusan vákuumharang segít­ségével létrehozó eszköz, majd az erekció megtartása érdeké­ben a hímvessző tövére gumigyűrűt kell helyezni. Bárki alkal­mazhatja, de inkább azoknál a betegeknél javasoljuk, akiknél sem gyógyszeres, sem műtéti kezelés nem lehetséges, vagy el­lenjavallt. Hátránya a gumigyűrű okozta kellemetlen, szorító érzés, a nehezített magömlés, a spontaneitás hiánya. Kétség­telen, hogy alkalmazásának nincsenek kockázatai, veszélyte­len módszer. Hímvessző-nagyobbítás céljára is hirdetik a mé­diában, de ilyen hatása orvosi vizsgálatokkal nem bizonyított.

Hogyan történik a barlangos testek ön injekciós kezelése merevedési zavarok esetén?

A közösülés előtt a beteg saját magának értágító anyagot fecs­kendez be a barlangos testbe, és így művileg erekciót hoz lét­re. Az injekció hatására létrejött tartós merevedés képessé te­szi a beteget a közösülésre. Akkor alkalmazzuk, ha a szájon át adható gyógyszerek nem hatékonyak vagy ellenjavalltak (pl. inzulinos cukorbetegeknél, kismedencei műtétek után, koszo­rúér-betegségek stb. esetén).

A leggyakrabban alkalmazott ér­tágító anyagok a prosztaglandin, a papaverin és a fentolamin. Nem veszélytelen kezelési módszer! Az ismételt szúrások ké­sői szövődménye lehet a pénisz hegesedése és következmé­nyes görbülete. A legnagyobb veszélyt a príapizmus – a szűn­ni nem akaró tartós fájdalmas erekció – kialakulása jelenti.

Ne feledjük! Az injekció okozta príapizmus 5-6 órán belül sürgősségi urológiai ellátást igénylő állapot!

Okoz-e merevedési zavart a férfiak egyik leg­gyakoribb urológiai betegsége a prosztata jóindula­tú megnagyobbodása?

A szexuális aktivitás a korral erősen csökken, az életkor jelen­ti a merevedési zavarok legfontosabb rizikófaktorát.

Felmerül a közvetlen kapcsolat a két betegség között. Az ed­digi ismereteink szerint a prosztata-megnagyobbodás és a me­revedési zavarok között közvetlen ok-okozati összefüggés nem igazolható. Az életkorral gyakoribbá váló szív- és érrend­szeri, valamint anyagcsere-betegségek sokkal gyakrabban mu­tatnak összefüggést a merevedési képesség csökkenésével.

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás és a merevedési za­var esetében inkább csak a betegségek alkalmi, együttes elő­fordulásról beszélhetünk. Az viszont kétségtelen, hogy a prosztata megnagyobbodása okozta tünetek (gyakori vizelés, éjszakai vizelés, gyakori parancsoló, néha tűrhetetlen vizelési inger, húgyúti gyulladások stb.) a betegek életminőségét jelentősen rontják, a szexuális vágyat és aktivitást csökkentik, így közvetve, lelki hatásokon keresztül, merevedési zavarokat is okozhatnak.

Milyen hatással van a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás gyógyszeres kezelése a merevedési ké­pességre?

A jóindulatú megnagyobbodás kezelésére szolgáló készítmé­nyeket három csoportba soroljuk. Az első a növényi eredetű gyógyhatású készítmények csoportja. A médiában gyakran ta­lálkozhatunk hirdetéseikkel. A merevedési képességet nem rontják, de nem tudunk serkentő hatásukról sem. A vizelési panaszok enyhülésével, az életminőség javulásával közvetve javulhat a férfi szexuális élete és merevedési képessége.

A második csoport az ún. alfa- receptor-blokkoló gyógysze­rek csoportja, melyek a simaizmok ellazításával fejtik ki hatá­sukat. Az alfa- receptor-blokkolókkal kezelt betegeknél a leg­alacsonyabb az erekciós problémák gyakorisága, emellett a merevedési képesség javulása is megfigyelhető. A harmadik csoport az aktív tesztoszteron szintézisét gátló gyógyszerek csoportja. Hatásukra javul a vizeletürítés, enyhülnek a vizelé­si panaszok és csökken a prosztata nagysága, de ezzel együtt a nemi vágy csökkenése jelentkezhet, csökkenhet az ondó mennyisége, gyengülhet a magömlés és a merevedési képes­ség is.

Milyen hatással van a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás műtéti kezelése a merevedési képes­ségre?

A prosztata műtétei a merevedési képességet veszélyeztetik. A prosztataműtét után a merevedési képesség csökkenhet, emellett a magömlés is gyengülhet vagy megszűnhet. A prosz­tata húgycsövön keresztüli eltávolítása, kimetszése (ún. transzuretrális prosztata reszekció, rövidítve TURP) a leg­gyakrabban végzett műtét. A módszer lényege, hogy a húgy-csövön keresztül bevezetett eszközzel, endoszkóppal, az újon­nan képződött jóindulatú göbös részt apró szeletek formájá­ban félkörív alakú kaccsal kimetszik, majd az eszközön ke­resztül eltávolítják.

A műtét során vágás, égetés történik, mely során a prosztata és a prosztata körüli szövetek felmeleged­nek, ami a hímvesszőhöz futó idegrostok működési zavarát okozhatja. Ez a hőkárosodás lehet tartós, de általában csak átmeneti, ennek megfelelően a merevedési zavarok is inkább csak időlegesek, a betegek kb. 10%-nál jelentkezhetnek.

Vannak-e a merevedési képességet kevésbé veszélyeztető műtéti eljárások a prosztata-nagyobbodás kezelésére?

Alternatív sebészi kezelési módszerek ismeretesek. Ezeknek a kevesebb kockázattal járó eljárásoknak egyik fő célja a sze­xuális funkciók, a merevedési képesség megőrzése. Közös jellemzőjük, hogy nem érik el a húgycsövön keresztüli kimetszés (TURP) hatékonyságát, viszont a szövődmények gyako­riságának csökkenését remélik tőlük.

A húgycsövön keresztü­li prosztata-bemetszés (TUIP), a lézeres prosztata koaguláció (ILC), a húgycsövön keresztüli tűabláció (TUNA) vagy a húgycsövön keresztüli mikrohullámú kezelés (TUMT) után a magömlés nem változik, és lényegében nem várható mereve­dési zavar jelentkezése sem. Hátrányuk azonban, hogy gyak­ran nem kellően eredményesek, a beavatkozásokat ismételni kell vagy a húgycsövön keresztüli kimetszés (TURP) mégis szükségessé válhat.

A prosztatarák miatt végzett radikális prosztata-műtét milyen hatással van a merevedési képességre?

Amennyiben a prosztatarák szerven belül helyezkedik el és nem áttétes, radikális prosztata-eltávolítással a beteg daga­natmentessé tehető, a prosztatarák meggyógyítható. A műtét során károsodhatnak a hímvesszőt ellátó idegek, és ennek kö­vetkeztében a merevedési képesség igen erősen csökkenhet vagy teljesen meg is szűnhet. Az ún. idegkímélő műtéti mód­szer célja azon ér-idegkötegek megóvása, amelyek a mereve­dési képességért felelősek.

Természetesen ez nem történhet a daganatmentesség rovására. Sajnos minden igyekezet és elő­vigyázatosság ellenére a radikális prosztatektómia után az erekciós zavarok gyakoriak és súlyos fokúak. A műtét után közvetlenül tehát már a korai műtét utáni szakban a hím­vessző barlangos testeinek stimulálása, „edzése” megkezd­hető a merevedési képesség mielőbbi visszatértének elő­segítésére vagy a zavar mértékének csökkentésére.

A kezelés lehet a barlangos testekbe rendszeresen fecskendezett értágító hatású injekció. Amennyiben a betegnek van spontán erekciója, szájon át adható gyógyszeres kezelés javasolt. A foszfodiészteráz enzimgátlók csoportjába tartozó három gyógy­szer közül választhatunk.

Ezen kezelési stratégiák hátrányai közé sorolandó, hogy rend­kívül költségesek, a társadalombiztosítás nem finanszírozza, ezért sok beteg számára nem elérhető.

Melyek a leggyakrabban alkalmazott szájon át adható erekciófokozó gyógyszerek?

Három ilyen gyógyszer ismeretes, ezek az 5-ös foszfodiészteráz enzimet gátló hatóanyagot tartalmaznak (szildenafil, tadalafil, vardenafil stb.). Ez az enzim bontja el a hímvesszőben az erekció létrejöttéért és fennmaradásáért felelős ingerületátvivő molekulákat. Ha gátoljuk az enzim ha­tását, akkor erősebb és tartósabb merevedés jön létre, vég­eredményben értágító hatásról van szó.

Nem ajzószerek, nem hormonok. Kitűnő gyógyszerek, hiszen a merevedési zavar eredetétől függetlenül a betegek 80%-nál hatékonyak, mel­lékhatások ritkán jelentkeznek és többnyire ezek sem súlyo­sak. A komplikációkkal kapcsolatos hiedelmek, félelmek alaptalannak bizonyultak. Ezeknek a gyógyszereknek köszön­hetjük, hogy a merevedési zavarok ma már tablettákkal is igen eredményesen kezelhetők.

Kik nem alkalmazhatnak foszfodiészteráz-enzimgátló, erekciót fokozó gyógyszert?

A foszfodiészterázgátló gyógyszereknek kevés abszolút ellen­javallata van. Nem adhatók koszorúérbetegség miatt nitrát tartalmú gyógyszert szedő betegeknek. Súlyos szívelégtelen­ség vagy szívinfarktus után kardiológus véleményét kell kikér­ni arról, hogy vajon kaphatja-e a beteg a kezelést, fizikailag mennyire terhelhető, vállalhatja-e a szexuális együttléttel járó terhelést. A kezelés alacsony vérnyomás esetén is megfonto­lást, óvatosságot igényel. Vese- és májműködési zavar esetén a dózis csökkentése lehet szükséges.

A prosztatarák hormonkezelése okoz-e poten­ciazavart?

Igen okoz. A kezelés célja a férfihormonok termelődésének visszaszorítása. A prosztatarák tüneti kezelésének legelterjed­tebb módja, mivel a prosztatarák igen gyakran hormonfüggő folyamat. A hormontermelés leállításának egyszerű sebészeti módja a tesztoszteront termelő szövetek, azaz a herék eltávo­lítása.

Leállítható a hormontermelés gyógyszerek segítségé­vel, műtét nélkül is, ezt nevezzük kémiai kasztrációnak. A kombinált, injekciós és tablettás kezelési módszerrel mes­terséges férfihormon-hiányt hozunk létre, a tesztoszteron szintjét a vérben minimálisra szorítjuk vissza, és ennek követ­keztében merevedési zavarok léphetnek fel.

Milyen műtétet végeznek leggyakrabban mere­vedési zavarok esetén?

Merevedési zavarok miatt végzett leggyakoribb műtét a péniszprotézis-beültetés. A műtétek lényege, hogy a barlangos testekbe, megfelelő tágítás után, merevítő betéteket, implantátumokat helyezünk el, amelyek biztosítják a hímvessző kellő merevségét az aktushoz.

A péniszprotézis-beültetés elsősor­ban súlyos, szervi eredetű merevedési zavarok esetén javasolt, ha más kezelési módszer nem hozta meg a kívánt eredményt, vagy a beteg nem kívánja, vagy nem tudja alkalmazni ezeket a kezeléseket.

Milyen péniszprotézis típusok ismeretesek?

A legegyszerűbb protézisek félmerev implantátumok, lekere­kített végű, tömör szilikongumi hengerek. Beültetés után a hímvessző állandó kiegyenesített, kimerevített helyzetben van. A hajlítható protézisek az előzőhöz hasonló szilikongumi hengerek, de belsejükben ezüst vagy acélsodrony, vagy mű­anyag mechanikus betét található. A hímvessző ilyen protézis beültetése után lefelé hajlítható, és ebben a természetes hely­zetben marad.

Szexuális együttlét esetén visszaegyenesíthető

Feltölthető, szaknyelven hidraulikus péniszprotézisek esetén a barlangos testekbe nem tömör, hanem üreges szilikon cilin­dereket helyeznek, amelyek folyadékkal feltölthetők. A töltő­folyadék-tartály a hasfal és a húgyhólyag között, a folyadék áramoltató pumpa a herezacskóban helyezkedik el. A töltő­folyadék cilinderekbe pumpálásával a hímvessző merev álla­potba hozható, közösülés után visszaeresztve a folyadékot a tartályba a hímvessző petyhüdt állapotba kerül.