Gyógyszeres kezelési lehetőségek Alzheimer-kóros betegnek

Ha a gyógyszerek nem szűntetik meg az Alzheimer-kórt, mennyiben használnak mégis az Alzheimer-kóros betegnek?

Az igaz, hogy mindeddig még nem találtak fel olyan gyógyszert, ami meggyógyítja az Alzheimer-kórt, vagy megállítja annak súlyosbodását, egyes hozzáférhető új demencia ellenes hatóanyagok (tabletta, kapszula, oldat, illetve tapasz formában) azonban lelassíthatják a betegség előrehaladását és átmenetileg csökkenthetik a memóriaproblémát.

Más gyógyszerek egyes magatartásváltozások, például a demenciával járó álmatlanság és nyugtalanság kezelésére jók. Általánosságban elmondható, hogy Alzheimer-kóros betegek esetében az altatók, nyugtatók és egyéb hasonló gyógyszerek szedését minimális szinten kell tartani, mivel fokozhatják a beteg zavartságát és növelik az elesés kockázatát.

Az Alzheimer-kóros betegeknek ezenkívül további betegségek -például tüdőgyulladás, vagy krónikus betegségek, mint pl. magas vérnyomás vagy cukorbetegség – kezeléséhez is szükségük lehet gyógyszerekre.

Édesapám több különböző tablettát szed, de úgy tűnik, egyre zavartabb lesz. Lehet, hogy a gyógyszerek csak rontanak az állapotán ahelyett, hogy javítanának?

Lehet, hogy az édesapja egyes gyógyszerei zavartabbá teszik őt. Ha elmondja az édesapja kezelőorvosának, mi aggasztja, lehet, hogy javítani tud a helyzeten az édesapja gyógyszeradagjainak beállításával. Általában az a legjobb, ha az Alzheimer-kóros betegek a lehető legkevesebb gyógyszert szedik, mert bizonyos fajta gyógyszereknek olyan mellékhatásaik vannak, amelyek fokozhatják a zavartságot. Sajnos ezek között vannak a nyugtatók is, amelyekre ugyanakkor a demens betegeknek más tünetek miatt mégis szüksége lehet.

Azt hallottam, hogy új gyógyszereket fejlesztettek ki az Alzheimer-kórra. Melyek ezek a gyógyszerek, hogyan hatnak és hozzáférhetők-e?

Az elmúlt évtizedben az Alzheimer-kór kezelésében jelentős előrelépés történt. Az egyik fő haladási irány az ún. kolinészteráz-gátló gyógyszerek kifejlesztése volt. Ezek a már hazánkban is használatos gyógyszerek (kapszula, oldat, tabletta, illetve tapasz gyógyszerformában meglévő acetil kolinészteráz-gátló gyógyszerek) csökkentik az agyban található egyik vegyület, az acetilkolin lebontását. (A szájon keresztül szedhető gyógyszerek és a tapasz hatásmechanizmusának részleteiről ld. a következő választ.) Egy másik módon ható és forgalmazott Alzheimer-gyógyszer (memantin) a tanulásban és emlékezésben fontos szerepet játszó glutamátra fejti ki hatását.

Több klinikai vizsgálat is kimutatta, hogy ezek az új gyógyszerek egyes betegeknél enyhítik az Alzheimer-kór egyes tüneteit. Nem minden betegre hatnak, és az eredmény is változó. Azt sem lehet tudni, meddig lesznek hatásosak ezek a gyógyszerek. Ha valakinél hatásosnak mutatkoznak, várhatóan pár hónaptól egy évig vagy tovább is észlelhető a javulás. Jelenleg nem lehet előre megjósolni, kire fognak hatni ezek a szerek.

Alzheimer-kór előrehaladását, de nem tudják megállítani vagy a már bekövetkezett agykárosodást visszafordítani. Ezek a gyógyszerek valószínűleg az Alzheimer-kór korai szakaszában lévőknek segítenek, a már súlyosan demens betegek kezelésekor kevésbé várható javulás.

Miért van ugyanannak a gyógyszernek több különböző neve?

A legtöbb gyógyszernek két neve van: egy ún. generikus neve (kis-betűvel) és egy márkaneve (nagybetűvel). A generikus név a gyógyszer fő hatóanyagának hivatalos orvosi neve (pl. donepezil), amelyet a szakhatóság választ. A márkanevet a gyártó cég választja. (A márkanév országonként eltérő is lehet.)

Mivel ugyanazt a hatóanyagot a termék szabadalmi védettségének lejárta után több gyártó is forgalomba hozhatja, ezért termékeik megkülönböztetése érdekében a különböző gyártók különböző márkanevet adnak ugyanannak a hatóanyagnak.

 Hogyan működnek a demencia kezelésére szolgáló tabletta, kapszula, oldat, illetve tapasz formájú hatóanyagok?

Az acetilkolin az agyban természetesen megtalálható „ingerületát-vivő” (neurotranszmitter) vegyület, amellyel az idegsejtek üzeneteket küldenek egymásnak. A kutatások kimutatták, hogy sok Alzheimer-beteg agyában az acetilkolin szintje csökkent, és feltételezik, hogy ez a vegyületveszteség lehet az egyik oka az emlékezet romlásainak. Az anti-demencia gyógyszerek kolinészterázgátló csoportjába tartozó hatóanyagok az acetilkolin lebontását csökkentik az agyban.

Eddig három kolinészteráz-gátló gyógyszer: a donepezil, a rivastigmin és a galantamin (ez utóbbi készítmény hazánkban még nem került forgalmazásra) kifejlesztésére került sor.

Az acetilkolin lebontásának csökkentése mellett a galantamine-nak egy másik hatása is van: közvetlenül serkenti az agyban található nikotinerg receptorokat. Ezeknek a receptoroknak is szerepük lehet a tanulásban és az emlékezésben.

A másik módon ható anti-demencia gyógyszer az agyban található másik fontos ingerülettovábbító anyag, a glutamát hatását befolyásolja. A glutamátnak szintén fontos szerepe van a tanulásban és emlékezésben.

A feleségemnél Alzheimer-kórt állapítottak meg, de az orvos nem hajlandó donepezil hatóanyagú gyógyszert felírni neki. Tehetek valamit?

Az orvosnak sok oka lehet, amiért nem akarja valamelyik új anti-demencia gyógyszert felírni a feleségének. Az egyik talán az, hogy lehet, hogy a felesége az Alzheimer-kór túlságosan előrehaladott állapotában van, és ez a kezelés valószínűleg kevésbé használ súlyosan demens betegeknek. Egy másik lehetőség, hogy a felesége nem Alzheimer-kóros, hanem valamilyen más fajtájú demenciája, pl. agyi keringészavar okozta (vaszkuláris) demenciája van. Eddig még nem végeztek elegendő kutatást ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, vajon az új anti-demencia gyógyszerek segítenek-e a vaszkuláris demenciában szenvedőknek is. Az is előfordulhat, hogy a felesége másfajta kezelés alatt áll, vagy olyan krónikus betegsége van, ami miatt nem szedhet ilyen gyógyszereket. Továbbá egyes orvosok nincsenek meggyőződve arról, hogy ezek a gyógyszerek valóban hatásosak, és vonakodnak felírni őket. Kérhet második szakvéleményt is.

Jelenleg csak szakorvosok (pszichiáterek, neurológusok) írhatják fel először társadalombiztosítási támogatással az Alzheimer-gyógyszereket, bár a háziorvosok hat hónapig folytathatják a terápiát a Dementia Centrum szakorvosi javaslata alapján. Ha a felesége még nem volt szakorvosnál, kérje meg a háziorvost, hogy utalja be. Ha a szakorvos nem hajlandó felírni a gyógyszert, megkérheti a háziorvost, hogy utalja a feleségét másik szakorvoshoz. Akárhogy is, sokat segíthet, ha egyszerűen megkérdezi az orvost, miért nem hajlandó felírni valamelyik anti-demencia gyógyszert.

Az új anti-demencia gyógyszerek minden Alzheimer-kóros betegnek használnak?

Az új gyógyszerek sok, de messze nem minden Alzheimer-kóros betegnek segítenek. Még ha használnak is, csak egy bizonyos szintig csökkentik a memóriazavart és más tüneteket. Egyeseknek jelentősen javítják az állapotát, azonban másoknál csak minimális vagy semekkora javulás nem tapasztalható.

Sajnos nem lehet előre megjósolni, hogy ki fog jól reagálni erre a kezelésre. Úgy tűnik, a gyógyszer hatásossága nem függ a beteg korától, nemétől vagy származásától. Azt sem tudni biztosan, hogy a gyógyszer használ-e más demenciatípusokban szenvedőknek.

Használnak az Alzheimer-kór új gyógyszerei más demenciában szenvedőknek is?

Lehetséges. Például egyikük (rivastigmin) kimutatható javulást ért el Parkinson-kórhoz társuló demenciában szenvedőknél. A vaszkuláris demenciát is javíthatják, bár ez jelenleg még nem tisztázott. Bár a szakmai protokoll szerint az új anti-demencia gyógyszereket csak az Alzheimer-kórra szabad alkalmazni.

Vannak az új anti-demencia gyógyszereknek mellékhatásaik?

Bármilyen gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, és ezek néha ki-számíthatatlanok és kellemetlenek. Az anti-demencia gyógyszerek leggyakoribb mellékhatásai többek között émelygés, hányás és has-menés. Legtöbben azonban el tudják viselni a mellékhatásokat, és folytatni tudják a gyógyszer szedését. A mellékhatások gyógyszerenként és személyenként változnak, de pár hét után általában elviselhetőbbé válnak. Tapasz alkalmazása esetén helyi bőrreakciók léphetnek fel átmenetileg, a gyomor- és bélrendszeri mellékhatások azonban lényegesen kisebb mértékben fordulnak elő.

A nagynéném nemrég kezdte a donepezil hatóanyagú gyógyszert szedni, és úgy tűnik, kicsit jobban van. Mire számíthatok, meddig tart ez a javulás?

Gyakori, hogy valakinek az új anti-demencia gyógyszerek szedésének már az első pár hetében javul az állapota. A gyógyszer nem fogja megállítani a nagynénje állapotának romlását, de lelassíthatja a romlás sebességét. Nem tisztázott, mennyi ideig hatásos a gyógy-szer, de a leghosszabb, egy évig tartó klinikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, az anti-demencia gyógyszerekre jól reagáló betegeknél a hatás legalább egy évig fenntartható. Egy lehetséges problémája ezeknek a gyógyszereknek az, hogy amint valaki abbahagyja a gyógyszer szedését, hamarosan ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mintha soha nem is szedte volna a gyógyszert.

Címke: Katgóriák: Mentális hanyatlás

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

5 + négy =