Cukorbetegség

Az érzőműködés-károsodás vizsgálata cukorbetegség esetén

Testünk folytonos oda-vissza jelentő kapcsolatban áll a környező világgal. Az onnan érkező hang, fény, hő stb. impulzusok összegyűjtése és a központi idegrendszer, végső soron a tudat felé történő közvetítése az érzékelés. Ebben a folyamatban jelentős szerepe van a kültakarónak: a bőr és a bőralatti szövetek idegvégződései közvetítik a tapintás-, a nyomás-, a hő-, a vibráció-, az áram- és a fájdalomérzetet, de az olyan speciális érzéskvalitásokat is, mint pl. a bőrrel érintkező két pont egymástól való távolságának, vagy a bőrrel érintkező felület nagyságának érzékelése. Mindezek „fogadását” és felsőbb köz-pontokhoz történő továbbítását szolgálja az ún. érző idegműködés.

A különböző típusú idegrostok érintettsége vizsgálómódszerekkel is kimutatható

Sőt, segítségükkel mód nyílik a folyamat javulásának, vagy esetleges progressziójának követésére is. Ép vagy kóros állapotuk rendszeres időközönként – panasz vagy ismert károsodás hiányában is legalább évente – történő vizsgálata azért is fontos, mert a felismeretlenül maradó érzéskiesések észrevétlen sérülésekhez, s azokon keresztül mélyre hatoló fertőzések, szövetkárosodások kialakulásához vezethetnek.

Leírták – cukorbeteg – maratoni futó esetében a talp futás közben bekövetkezett – és egészen a vérzésbe torkolló állapot bekövetkeztéig felismeretlenül maradt – roncsolódását, autóvezető lábujjának törését, amikor autója gumijának nyomását a régi módszerrel, a tömlő enyhe megrugdosásával próbálta ellenőrizni. Észleltek radiátor okozta súlyos égést, amikor diabéteszes személy téli hidegben elgémberedett, az olvadt hótól ázott lábait a fűtőtestre helyezve igyekezett felmelegíteni. A hő-, illetve fájdalomérzet csökkenése vagy hiánya a szükséges vizsgálatok időben történő elvégzésével, mindezen esetekben nagy valószínűséggel felismerhető lett volna.

Vizsgálatok

A kórismézést segítő egyszerű vizsgálóeljárások háziorvosi rendelőben, illetve diabétesz-szakrendelésen is elvégezhetők (vibrációérzet vizsgálata kalibrált hangvillával, enyhe nyomás érzékelésének ellenőrzése speciális damilszállal – ún. monofilamentum-teszt -, hőérzet vizsgálata e célra kifejlesztett standard hideg, illetve testhőmérsékletű véggel rendelkező eszközzel, reflexek kiválthatósága reflexkalapáccsal). Az ún. neuropátiacentrumokban lehetőség van további eszközös vizsgálatokra is, ha pedig felmerül annak a gyanúja, hogy az észlelt panaszt vagy tünetet nem a cukorbetegség okozza, ideggyógyász bevonása jelenthet segítséget.

A mozgató- (motoros) működés károsodása

Az érző- és mozgatóműködés zavara rendszerint együtt, de különböző mértékben van jelen, a motoros károsodást izomsorvadás, az érintett végtag(ok) gyengesége, reflexkiesések jelezhetik. Néhány ritkább neuropátiaforma esetében döntő mértékben a mozgatófunkció károsodása áll a panaszok és a tünetek előterében. E formák többnyire egy-egy testterületet érintve fordulnak elő – az orvosi szaknyelv ezt gócos (a fókusz szóból származtatva: fokális) megjelenésnek nevezi -, s a fejet, illetve arcot (pl. a szemmozgásokat), máskor a törzset, vagy a medenceövet és az alsó végtagot érintik. Jellemzően aszimmetrikus megjelenésűek. Felismerésük sokszor nehéz és ideggyógyász szakorvos közreműködését igényli.

Motoros működés károsodása

A motoros működés károsodása esetenként a lábfej kisizmainak sorvadását és következményesen, kisízületeinek deformitását eredményezi. Kalapácsujj alakulhat ki, de megváltozhat a láb egészének statikája is. Ez utóbbi a láb terhelésének megváltozását, egyenetlenné válását, egyes területek fokozott nyomását eredményezi. Ennek felismerése fontos lehet, mivel megfelelő betét, vagy betétet is tartalmazó gyógycipő használatával védeni lehet a fokozott nyomásnak kitett pontokat, s megakadályozható a járást is megnehezítő deformitás, vagy talpi fekélyek kialakulása.

A szervek beidegzésének zavara: autonóm neuropatia

Szerveink működése bonyolult idegi ellenőrzés alatt áll. A belső környezetből – az egyes szervek felől – érkező ingerekre adandó összehangolt választ, végső soron a szervezet egyensúlyi állapotának és működésének fenntartását a vegetatív, vagy autonóm idegrendszer biztosítja. A szimpatikus idegrostok az esetek többségében nem elkülönülten, hanem más (környéki) mozgató- és érzőidegekkel közös pályán futnak. Nagy általánosságban igaz, hogy a szimpatikus idegelemek károsodása a paraszimpatikus hatások fokozódását eredményezi, és fordítva.

  • Az autonóm idegrendszer cukorbetegség okozta károsodása (autonóm neuropátia) általában hosszabb betegségtartamot követően, fokozatosan alakul ki.
  • A cukorbetegség két formájában, l-es és 2-es típusú diabéteszben csaknem azonos gyakorisággal jelenik meg, a két nemet közel egyező mértékben érinti.
  • Kialakulása szoros összefüggésben áll az anyagcsere-állapottal, megjelenését a kívántnál hosszabb időn keresztül magasabb vércukorértékek siettetik.
  • Progresszív természetű. Késői felismerése, vagy az anyagcsere elégtelen rendezése a kialakult károsodásokat elmélyíti.

A neuropátiák klinikai szemléletű csoportosítása

Több ideg egyidejű károsodása (elsősorban a szenzoros működés károsodásával járó forma: polineuropátia)

Szimmetrikus, a végtagokon jelentkező károsodás a szervek beidegződési zavarával vagy anélkül akut fájdalmas neuropátia

Dominálóan egy vagy több ideg mozgatóműködését érintő károsodás
  • A fejet/arcot érintő formák
  • a törzset érintő formák
  • a medenceövet és az alsó végtagokat érintő formák
Autonóm idegkárosodások
Vékonyrost neuropátia

A szív autonóm idegműködési zavara és vizsgálati lehetőségei

A szív autonóm idegműködési zavara, az autonóm kardiális neuropátia változó súlyosságú szövődmény. Az esetek egy részében az életet köz vétlenül is veszélyeztetheti – „néma” szívinfarktus, szívritmuszavarok -máskor alig észrevehető, inkább csak rákérdezéssel tisztázható panaszokat okoz (nyugalomban is szapora szívverés, a fizikai igénybevétellel arányban nem álló pulzusszám-emelkedés). A „néma” szívinfarktus oka a sziv érzőideg-működésének károsodása, a szívizom elégtelen oxigénellátottságából eredő fájdalomérzet hiánya, vagy csökkenése. Ugyanez a mechanizmus áll a súlyos ritmuszavarok – alsóbb rendű ingerképző központok, elsősorban kamrai gócok aktiválódása – hátterében.

Célzott vizsgálattal a károsodás már korai stádiumban jó eséllyel felismerhető!

A tájékozódást segítheti az autonóm idegrendszer zavarára utaló kérdéseket tartalmazó adatlap használata. Megalapozott gyanú esetén egyszerű, fájdalommentes, a vizsgált személyt érdemben nem terhelő – egy angol orvos, DJ Ewing által 1980-ban kidolgozott – reflextesztek segítségével lehet a kórt ismét megerősíteni, vagy kizárni.

A szív autonóm beidegzési zavarára utal, ha a vérnyomás napszakos ingadozása megszűnik, azaz az élettani – egészséges személyeken mindig megfigyelhető – éjszakai vérnyomáscsökkenés elmarad. Ez 24 órás vérnyomás monitorozással – az angol elnevezésből (ambulant blood pressure monitor-ABPM-vizsgálat) képezett betűszóval: ABPM-mel – véleményezhető.

Újabb módszerek

24 órás EKG-regisztrálással, ún. Holter monitorozással bizonyos hullámformák spektrális eloszlását vizsgálják, amelyek károsodott beidegzés esetén eltérnek a normálistól. Mind a vérnyomás-, mind az EKG-monitor kis- nagyobb mobiltelefon – méretű, övre, vagy testre rögzíthető eszköz, amely a test felszínére helyezett elektródákból érkező jeleket rögzíti. Előnyük, hogy folyamatos és a szokásos élettevékenységet kísérő vérnyomás-, illetve EKG-jeleket regisztrálnak. A jelek adattá alakítása és értékelése speciális számítógépes szoftvert és szakirányú ismereteket igényel, általában a vizsgálat utáni 1-3. napra készül el.

Döntő jelentőségű, hogy ha a cukorbeteg szapora szívverésről, felállás-kor érzett megszédülésről, szívritmuszavar érzetéről számol be, vagy autonóm neuropátiával kapcsolatos kérdőíven kettőnél több pozitív választ ad, a felsorolt vizsgálatok, de legalább a keringési reflextesztek és a 24 órás vérnyomás-monitorozás elvégzésre kerüljenek.

Teendők

A gyógyszeres kezelés elkezdésével egyidejűleg szükséges az anyagcserehelyzet ellenőrzése, kívánttól elmaradó állapotának rendezése is. Ha autonóm kardiális neuropátia megállapításra kerül, az érintett személy rendszeres ellenőrzést, szoros követést igényel e tekintetben is!