Policisztás ovarium szindróma és a cukorbetegség
Előre kell bocsátanunk, a petefészek sokcisztás elváltozásával járó tünetcsoportot ritkán kíséri tényleges (manifeszt) cukorbetegség. Az állapot azonban gyakran társul az inzulinhatás csökkenésével, esetenként a cukorbetegség előállapotait elérő mértékű cukoranyagcsere-zavarral. Ezekben az esetekben helye lehet egyébként a cukorbetegség kezelésében használatos gyógyszer adásának. Ez a magyarázata, hogy az állapotot röviden itt tárgyaljuk.
A petefészekben látható egy vagy több ciszta – kisebb-nagyobb, folyadékot tartalmazó, kötőszövetes tokkal körülvett tömlő – önmagában nem azonos a petefészek sokcisztás elváltozását kísérő tünetegyüttessel (policisztás ovárium szindróma; angol elnevezéssel polycystic ovarium syndrome: PCOS; korábban használt, első leíróiról alkotott nevével Stein-Leventhal-szindróma). Ez utóbbi akkor kórismézhető, ha a petefészekben ultrahanggal felismerhető cisztákat jellegzetes további tünetek is kísérik. Az ún. rotterdami kritériumok szerint a tünetcsoport kórisméje akkor állítható fel, ha a felsoroltak közül legalább kettő fennáll.
A policisztás ovárium szindróma kritériumai
- A peteérés károsodása (hiányzó, vagy ritka, rendszertelen időközönként észlelhető tüszőérés)
- Hím nemi hormon (androgén) túlsúlyának klinikai jelei (a bőr zsírosodása, testszerte aknék megjelenése és/vagy férfias típusú szőrnövekedés), férfias típusú szőrnövekedés, férfias típusú – elsősorban a hasat és a törzset érintő – súlygyarapodás
- A petefészekben ciszták kimutathatósága rendszerint a havivérzés is hiányzik, illetve rendszertelen időközönként jelentkező
Kialakulásának okai pontosan nem tisztázottak
Abban genetikai és környezeti tényezők (túlsúly/elhízás, mozgásszegény életmód, az anya terhesség alatti androgénkezelése stb.) közrehatását egyaránt feltételezik. A háttérben zajló folyamatok eredményeként a petefészek hormontermelésében a hím nemi hormonok (az ún. androgének) kerülnek túlsúlyra, aminek következtében megváltozik az agyalapi mirigy nemihormon-termelése. Gyakran, de nem minden esetben megfigyelhető az inzulinhatás csökkenése is, amit a napi gyakorlatban az éhomi vércukorszint és a széruminzulinszint ismerete alapján, képlet segítségével lehet becsülni. Ha a számított érték > 4,5, az inzulinhatás csökkenése valószínűsíthető.
A PCOS gyógyítására hosszú időn keresztül csak műtéti eljárások – a petefészek ékrezekciója, azaz a cisztás területen alkalmazott kis bemetszés – álltak rendelkezésre, ami gyakran eredményesnek bizonyult, bár hatásának pontos mechanizmusa nem tisztázott. Újabb felismerés eredménye, hogy az inzulinrezisztenciát mérséklő gyógyszerek adása hasonlóan sikeres, sőt, eredményesebb is lehet a műtétnél, bár a pontos hatásmechanizmus ez idő szerint még itt sem feltárt.
A szóba jövő készítménycsoportok közül a metforminadks terjedt el világszerte
A gondot az jelenti, hogy a metformin inzulinrezisztenciára nem, csak 2-es típusú cukorbetegség bizonyos eseteinek kezelésére törzskönyvezett. így, kellő számú, hosszú távon is eredményes eset tapasztalatai alapján az országok nagy többségében, hazánkban is, van mód metformin törzskönyvön kívüli adagolásának kezdeményezésére.
Metformin adásakor az inzulinhatás javul, az androgéntúlsúly mérséklődik vagy megszűnik, tünetei enyhülnek, a peteérés az esetek többségében helyreáll, sőt, megszűnik az addigi fogamzásképtelenség is. A hazai gyakorlat szerint terhesség bekövetkeztekor, legkésőbb annak felismerésekor a metforminadagolást fel kell függeszteni. Van ettől eltérő gyakorlat is, ez azonban további törzskönyvön kívüli alkalmazást jelent.