Dietetika

Epekövesség és epehólyag-gyulladás diétája

Az epehólyag és az epeutak leggyakoribb betegségei a cholelithiasis és az epehólyag, az epeutak heveny és krónikus gyulladása (chole­cystitis és cholangitis).

Diéta

A diéta célja mindegyik esetben, hogy az epekőképződés kockázatát, a beteg panaszait csökkentse. Az epekövességhez élet­módunk és a magyaros táplálkozás is hozzájárul, hiszen hajlamosító étrendi tényező a túlzott energia-, zsír- és az ezzel járó koleszterin-, valamint magas cukortartalmú étrend, az erős fűszerezés, az éte­lek alacsony élelmirost-tartalma, a ritka és rendszertelen étkezés, az étkezések alkalmával elfogyasztott ételek nagy mennyisége és minőségi aránytalansága, valamint a stresszes, ideges evés vagy pont ezek ellentéte, a koplalás.

Tehát az epekőképződést megelőző étrend tulajdonképpen nem diéta, hanem a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás. Ugyan­ezért az epekőműtét után, ha a beteg már teljesen panaszmentes, az egészséges táplálkozás irányelveit szükséges követnie.

Az étrend energiatartalma az aktuális tápláltsági állapothoz iga­zodik, mivel a betegek zöme túlsúlyos vagy elhízott, így energia­szegény, zsírszegény (0,4-0,6 g/ttkg/nap), krisztalloid szénhidrá­tokban szegény. Emellett az egyéni tolerancia figyelembevételével élelmirost-gazdag az étrend.

Az egyéni tűrőképesség azt jelenti, hogy minden olyan táplálé­kot kerülni kell, amely panaszt okoz a betegnek. Epebetegeknek általában a tej, tojás, hüvelyesek, hagymafélék, aromás fűszerek, citrusfélék okoznak panaszokat. Lényeges még a rendszeres, nyu­godt körülmények között történő, kis mennyiségű étkezés.

Hasnyálmirigy-alulműködés és krónikus hasnyálmirigy-gyulladás

A hasnyálmirigy-alulműködés hosszan kialakuló emésztési rend­ellenesség, amely többnyire lassan progrediál. Kialakulásában életmódbeli és étrendi tényezők is szerepet játszanak. A táplál­kozási okok között első helyen a rendszeres alkoholfogyasztás, a túlzott mértékű zsír- és fehérjefogyasztás, vagy éppen ellenkezőleg: a fehérjehiányos táplálkozás szerepel.

Jegyezzük meg! A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás lassan kialakuló és hosszan elhúzódó megbetegedés, amelyben az előző tényezőkön túl az epe­kövesség és a hyperlipoproteinaemia, hypercalcaemia is szerepel­hetnek, a gyakran alkalmazott gyógyszerek közül pedig a hormonális fogamzásgátlók és a tiazid diuretikumok.

Diéta

A kávé koffeintartalma serkenti a szekretinelválasztást, a kávé aromás, pörkölt összetevői pedig papillitist okozhatnak. Minden csípős fűszer- elsősorban a paprika kapszaicintartalma – helyi értágulatot eredményez, amely szintén hozzájárulhat a betegség kifejlődéséhez.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén étrendi szempont­ból hasonló változtatásokat szükséges bevezetni, azonban ezek a krónikus pancreatitis esetében szigorúbbak. A dietoterapia leg­alapvetőbb szabálya a szigorú alkoholtilalom. Az étrendre továb­bá a zsírszegénység jellemző, e mellett az egyéni toleranciát kell figyelembe venni az összeállításnál.

Mindkét állapot esetében elmondható, hogy inkább alultápláltak a betegek, így különös figyelmet kell fordítani az energiaszükséglet biztosítására, a lehető legkevesebb korlátozással; változatos étren­det szükséges összeállítani. Ennek megfelelőn az energiabevitel (35-40 kcal/ttkg/nap) 12-17%-át fehérjékkel, maximum 25%-át könnyen emészthető zsírokkal és 55-58%-át szénhidrátokkal fe­dezzük. A zsírok esetében nem csupán mennyiségi korlátozást rendelünk el, hanem minőségileg is változtatni kell.

Hasnyálmirigy-megbetegedések esetén ajánlott az MCT-zsírsavakból (középhosszú szénláncú zsírsavak, forrásuk a kókuszzsír) fedezni az igény egy részét. Azért nem a teljes zsírszükségletet, mert a kókuszzsír nem tartalmazza az esszenciális zsírsavakat. A zsírszükséglet kisebb részét vajból, növényi olajokból biztosítjuk. Az élelmiszercsoportok mindegyikéből a zsírszegényt ajánlott fo­gyasztani. Az MCT előnye ebben a betegségben, hogy emészté­sükhöz nem szükséges lipáz.

Az étrendben az egyéni toleranciának megfelelően adunk élelmi­rostokat, nem feltétel a rostszegénység. Célszerű kerülni a fűsze­res, csípős ételeket, ízesítésre a zöldfűszerek ajánlhatók, mint pl. a petrezselyemzöld, zellerzöld, kapor, lestyán, majoranna, kakukkfű, borsikafű, tárkony, turbolya stb. A terápia része a napi 5-szöri, kisebb mennyiségű étkezés, amelyhez pancreasenzim-pótlás szükséges.