Epekövesség és epehólyag-gyulladás diétája
Az epehólyag és az epeutak leggyakoribb betegségei a cholelithiasis és az epehólyag, az epeutak heveny és krónikus gyulladása (cholecystitis és cholangitis).
Diéta
A diéta célja mindegyik esetben, hogy az epekőképződés kockázatát, a beteg panaszait csökkentse. Az epekövességhez életmódunk és a magyaros táplálkozás is hozzájárul, hiszen hajlamosító étrendi tényező a túlzott energia-, zsír- és az ezzel járó koleszterin-, valamint magas cukortartalmú étrend, az erős fűszerezés, az ételek alacsony élelmirost-tartalma, a ritka és rendszertelen étkezés, az étkezések alkalmával elfogyasztott ételek nagy mennyisége és minőségi aránytalansága, valamint a stresszes, ideges evés vagy pont ezek ellentéte, a koplalás.
Tehát az epekőképződést megelőző étrend tulajdonképpen nem diéta, hanem a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás. Ugyanezért az epekőműtét után, ha a beteg már teljesen panaszmentes, az egészséges táplálkozás irányelveit szükséges követnie.
Az étrend energiatartalma az aktuális tápláltsági állapothoz igazodik, mivel a betegek zöme túlsúlyos vagy elhízott, így energiaszegény, zsírszegény (0,4-0,6 g/ttkg/nap), krisztalloid szénhidrátokban szegény. Emellett az egyéni tolerancia figyelembevételével élelmirost-gazdag az étrend.
Az egyéni tűrőképesség azt jelenti, hogy minden olyan táplálékot kerülni kell, amely panaszt okoz a betegnek. Epebetegeknek általában a tej, tojás, hüvelyesek, hagymafélék, aromás fűszerek, citrusfélék okoznak panaszokat. Lényeges még a rendszeres, nyugodt körülmények között történő, kis mennyiségű étkezés.
Tehát az epekőképződést megelőző étrend tulajdonképpen nem diéta, hanem a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás. Ugyanezért az epekőműtét után, ha a beteg már teljesen panaszmentes, az egészséges táplálkozás irányelveit szükséges követnie.
Az étrend energiatartalma az aktuális tápláltsági állapothoz igazodik, mivel a betegek zöme túlsúlyos vagy elhízott, így energiaszegény, zsírszegény (0,4-0,6 g/ttkg/nap), krisztalloid szénhidrátokban szegény. Emellett az egyéni tolerancia figyelembevételével élelmirost-gazdag az étrend.
Az egyéni tűrőképesség azt jelenti, hogy minden olyan táplálékot kerülni kell, amely panaszt okoz a betegnek. Epebetegeknek általában a tej, tojás, hüvelyesek, hagymafélék, aromás fűszerek, citrusfélék okoznak panaszokat. Lényeges még a rendszeres, nyugodt körülmények között történő, kis mennyiségű étkezés.
Hasnyálmirigy-alulműködés és krónikus hasnyálmirigy-gyulladás
A hasnyálmirigy-alulműködés hosszan kialakuló emésztési rendellenesség, amely többnyire lassan progrediál. Kialakulásában életmódbeli és étrendi tényezők is szerepet játszanak. A táplálkozási okok között első helyen a rendszeres alkoholfogyasztás, a túlzott mértékű zsír- és fehérjefogyasztás, vagy éppen ellenkezőleg: a fehérjehiányos táplálkozás szerepel.
Jegyezzük meg! A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás lassan kialakuló és hosszan elhúzódó megbetegedés, amelyben az előző tényezőkön túl az epekövesség és a hyperlipoproteinaemia, hypercalcaemia is szerepelhetnek, a gyakran alkalmazott gyógyszerek közül pedig a hormonális fogamzásgátlók és a tiazid diuretikumok.
Diéta
A kávé koffeintartalma serkenti a szekretinelválasztást, a kávé aromás, pörkölt összetevői pedig papillitist okozhatnak. Minden csípős fűszer- elsősorban a paprika kapszaicintartalma – helyi értágulatot eredményez, amely szintén hozzájárulhat a betegség kifejlődéséhez.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén étrendi szempontból hasonló változtatásokat szükséges bevezetni, azonban ezek a krónikus pancreatitis esetében szigorúbbak. A dietoterapia legalapvetőbb szabálya a szigorú alkoholtilalom. Az étrendre továbbá a zsírszegénység jellemző, e mellett az egyéni toleranciát kell figyelembe venni az összeállításnál.
Mindkét állapot esetében elmondható, hogy inkább alultápláltak a betegek, így különös figyelmet kell fordítani az energiaszükséglet biztosítására, a lehető legkevesebb korlátozással; változatos étrendet szükséges összeállítani. Ennek megfelelőn az energiabevitel (35-40 kcal/ttkg/nap) 12-17%-át fehérjékkel, maximum 25%-át könnyen emészthető zsírokkal és 55-58%-át szénhidrátokkal fedezzük. A zsírok esetében nem csupán mennyiségi korlátozást rendelünk el, hanem minőségileg is változtatni kell.
Hasnyálmirigy-megbetegedések esetén ajánlott az MCT-zsírsavakból (középhosszú szénláncú zsírsavak, forrásuk a kókuszzsír) fedezni az igény egy részét. Azért nem a teljes zsírszükségletet, mert a kókuszzsír nem tartalmazza az esszenciális zsírsavakat. A zsírszükséglet kisebb részét vajból, növényi olajokból biztosítjuk. Az élelmiszercsoportok mindegyikéből a zsírszegényt ajánlott fogyasztani. Az MCT előnye ebben a betegségben, hogy emésztésükhöz nem szükséges lipáz.
Az étrendben az egyéni toleranciának megfelelően adunk élelmirostokat, nem feltétel a rostszegénység. Célszerű kerülni a fűszeres, csípős ételeket, ízesítésre a zöldfűszerek ajánlhatók, mint pl. a petrezselyemzöld, zellerzöld, kapor, lestyán, majoranna, kakukkfű, borsikafű, tárkony, turbolya stb. A terápia része a napi 5-szöri, kisebb mennyiségű étkezés, amelyhez pancreasenzim-pótlás szükséges.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén étrendi szempontból hasonló változtatásokat szükséges bevezetni, azonban ezek a krónikus pancreatitis esetében szigorúbbak. A dietoterapia legalapvetőbb szabálya a szigorú alkoholtilalom. Az étrendre továbbá a zsírszegénység jellemző, e mellett az egyéni toleranciát kell figyelembe venni az összeállításnál.
Mindkét állapot esetében elmondható, hogy inkább alultápláltak a betegek, így különös figyelmet kell fordítani az energiaszükséglet biztosítására, a lehető legkevesebb korlátozással; változatos étrendet szükséges összeállítani. Ennek megfelelőn az energiabevitel (35-40 kcal/ttkg/nap) 12-17%-át fehérjékkel, maximum 25%-át könnyen emészthető zsírokkal és 55-58%-át szénhidrátokkal fedezzük. A zsírok esetében nem csupán mennyiségi korlátozást rendelünk el, hanem minőségileg is változtatni kell.
Hasnyálmirigy-megbetegedések esetén ajánlott az MCT-zsírsavakból (középhosszú szénláncú zsírsavak, forrásuk a kókuszzsír) fedezni az igény egy részét. Azért nem a teljes zsírszükségletet, mert a kókuszzsír nem tartalmazza az esszenciális zsírsavakat. A zsírszükséglet kisebb részét vajból, növényi olajokból biztosítjuk. Az élelmiszercsoportok mindegyikéből a zsírszegényt ajánlott fogyasztani. Az MCT előnye ebben a betegségben, hogy emésztésükhöz nem szükséges lipáz.
Az étrendben az egyéni toleranciának megfelelően adunk élelmirostokat, nem feltétel a rostszegénység. Célszerű kerülni a fűszeres, csípős ételeket, ízesítésre a zöldfűszerek ajánlhatók, mint pl. a petrezselyemzöld, zellerzöld, kapor, lestyán, majoranna, kakukkfű, borsikafű, tárkony, turbolya stb. A terápia része a napi 5-szöri, kisebb mennyiségű étkezés, amelyhez pancreasenzim-pótlás szükséges.