Magas vérnyomása van? Erre figyeljen étkezéskor!

A kardiovaszkuláris betegségek másik jelentős, étrenddel is befolyá­solható rizikótényezője, a magas vérnyomás áll az agyvérzések 62%-ának, a szívkoszorúér-betegségek 49%-ának hátterében. A különböző étrendi tényezőknek a vérnyomásra gyakorolt hatá­sát vizsgáló tanulmányokból kiderült, hogy a vérnyomást növeli a bőséges nátrium-, alkohol- és fehérjefelvétel, csökkenti a kálium-, a kalcium- és a magnéziumfelvétel.

Sóbevitel

Számos tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a ma­gas vérnyomás legfontosabb kockázati tényezője jelenleg a magas sóbevitel. A sófogyasztás mértéke és a vérnyomás között bizonyítottan pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden életkorban és ez a kapcsolat mind a normál, mind a magas vérnyomással rendelke­zőknél kimutatható.

A hazai lakosokra a magas sóbevitel jellemző. A férfiak átlagosan napi 17,2 g, a nők 12 g NaCI-ot fogyasztanak az ajánlott 5 g helyett, ami a vérnyomásemelő hatástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, és a bal kamrai hypertrophia kockázatát. Figyelembe véve, hogy jelenleg a lakosság sóbevitelének jelentős része (77%) a feldolgozott élelmiszerekből ered, a piaci szereplők társadalmi fe­lelősségvállalása ezen a téren nélkülözhetetlen.

A hypertonia étrendi befolyásolásának középpontjában legtöbbször a sóbevitel korlátozása áll, aminek megvalósítása azért is nehéz, mert a magyarok – mint láttuk – igen erősen sóznak, és még a tudatosan étkezők is napi 10 g sót fogyasztanak.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére a tagállamok jelentős része – köztük hazánk is – csatlakozott a közösségi sócsökkentő keretprogramhoz, melynek lényege a harmonizált sóreformuláció megvalósítása az élelmiszerek minél nagyobb termékskáláját ille­tően, azaz a sóbevitelhez hozzájáruló alapélelmiszerek (kiemelten a kenyerek, a húskészítmények, a készételek és a kényelmi termékek) sótartalmának fokozatos, de következetes csökkentése.

Mit tesz az élelmiszeripar?

Az élelmiszeripar egyik lehetősége, hogy csökkenti az élelmiszerek sótartalmát, a másik lehetőség olyan sókeverékek alkalmazása, ame­lyekben a nátrium-klorid részbeni kiváltására rendszerint különböző káliumvegyületeket (pl. kálium-klorid, kálium-citrát stb.) használnak. Igazolást nyert, hogy a nátriumbevitel csökkentése és a káliumbevitel növelése egyaránt vérnyomáscsökkentő hatású, mind normális, mind magas vérnyomásos egyéneknél. Bizonyítottnak tekinthető, hogy min­den olyan diétás módosítás, amely a nátriumbevitel csökkentésére, ill. a káliumbevitel növelésére irányul, jelentősen hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javulásához, a szív- és érrendszeri betegsé­gekből eredő halálozás csökkenéséhez.

Számos tanulmány támasztja alá a káliumbevitel endothelfunkciót javító és szív- és érrendszert védő hatását. Ép veseműködés esetén nem jár kockázattal azoknak a csökkentett nátriumtartalmú konyha­sóknak a normális, átlagos mennyiségben való fogyasztása, ahol a nátrium egy részét káliumra cserélték. Azon egyének számára, akiknél a káliumürítés károsodása ismert vagy ennek veszélye fennáll (pl. krónikus veseelégtelenség) a káliumbevitel csökkentése ajánlott. A zöldséget, gyümölcsöt bőségesen tartalmazó – így káliumban gaz­dag – étrend vérnyomáscsökkentő hatása tudományosan is igazolt.

Az étrendi ajánlások között szerepelhet a kevesebb sózás az ételek készítésekor, az utánsózás kerülése, a friss fű­szerek, sonrientes fűszerkeverékek használata a só helyett, a felvágottak fogyasztásának csökkentése, és egyidejűleg a zöldség- és főzelékfélék és a gyümölcsök valamilyen for­mában történő beillesztése az étrendbe, naponta többször, lehetőleg minden étkezés részeként.

Elhízás, túlsúly

A hypertonia nem gyógyszeres terápiájában az étrendi változtatások elemei között kiemelt hangsúlyt érdemel a túlsúly, ill. az elhízás kezelése. Az optimálist meghaladó testtömeg számos mechaniz­mus révén növeli a szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az elhízásban észlelhető anyagcsere-eltérések olyan morfológiai és funkcionális változásokat hoznak létre, amelyek jelentős mértékben emelik a kardiovaszkuláris kockázatot.

Így pl. növekszik a verőtérfogat, ami a szívfrekvencia növekedésé­vel együtt elősegíti a hypertonia kialakulását. Minden 1 kg/m²-nyi BMI-növekedés a férfiaknál 5, a nőknél 7%-kal növeli a szívelég­telenség kockázatát. A szívelégtelenség kialakulásában jelentős szerepet játszik a pitvarfibrillációra való fokozott hajlam is, melynek prevalenciája elhízásban 2-3-szoros.

Mert illene tudni a következményekről is

Az elhízottakban gyakrabban fordul elő stroke is; számos tanulmány bizonyította a BMI és az agyi érkatasztrófák előfordulási gyakorisága közötti szoros összefüggést. Említést érdemelnek ugyanakkor azok a megfigyelések, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a túlsúly és az elhízás bizonyos esetekben javítja a túlélést. Ezt a jelenséget obesitas paradoxonnak nevezték el.

Egy szívelégtelenséggel foglalko­zó metaanalízisben azt találták, hogy a normális testsúlyú egyének­hez képest mind az összhalálozás, mind pedig a kardiovaszkuláris halálozás kisebb volt a túlsúlyosakban és az elhízottakban. Érdekes módon ennél a betegcsoportnál az elhízás a túlsúlynál is nagyobb mértékű védő tényezőnek bizonyult mind az újonnan bekövetkező, mind a halálos kimenetelű kardiovaszkuláris események tekinteté­ben. A fentiek alapján felmerül, hogy az említett állapotokban érde­mes-e erőltetni a testsúlycsökkentést, hiszen a kisebb súly esetleg a mortalitás növekedésével járhat. Az obesitas paradoxon ellenére a tanulmányok azt sugallják, hogy szívelégtelenségben a testsúly­csökkentés javítja a szisztolés és a diasztolés funkciót.

Ismert az is, hogy elhízott hipertóniásokban már az 5-10%-os fo­gyás is szignifikánsan csökkenti a vérnyomást. A testtömeg redukciója jelentősen csökkenti a coronariabetegség előfordulásának rizikóját is az elhízott betegekben. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a túlzott fogyókúrának, különösen pedig az igen alacsony kalóriájú vagy az extrém alacsony szénhidráttartalmú diétának veszélyei is vannak. Az éhezés során kialakuló ketózis és ioneltérések a QT-szakasz meg­nyúlását eredményezhetik, és halálos ritmuszavarokat hozhatnak létre.

A nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegek fogyókúrás kezelésénél ezért a kórtörténet, az esetlegesen fennálló szövődmények és egyéb körülmények mérlegelése után, mindenképpen individuálisan kell meghatározni a kezelési célokat, melyek eléréséhez egyénre szabott étrendi és fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlások tehetők. Érdemes számba venni a testsúlycsökkentő beavatkozástól várható előnyö­ket és az esetlegesen felmerülő nehézségeket, akadályozó tényezőket. A tartós hatás eléréséhez a beteg és környezet együttműködése kulcsfontosságú. A tápláltsági állapot, va­lamint a kialakított táplálkozási szokások folyamatos moni­torozása, az életmódra vonatkozó tanácsok időközönkénti felülvizsgálata, megerősítése elengedhetetlen.

Teljes kiőrlésű vagy teljes értékű gabonafélék

A teljes kiőrlésű ga­bonák fogyasztása javítja a glükóz-inzulin homeosztázist, az endothel-funkciót, a gyulladásos markereket, segíti a testtömeg-szabályozást. A magas korpatartalmú gabonák fogyasztása csökkenti a vérnyomást, kedvező hatású a vércukor- és az LDL-koleszterin-szintre. Ebből a szempontból a zab és az árpa hatása a legerőteljesebb a bennük megtalálható béta-glükánnak is köszönhetően. A teljes értékű ga­bona az élettanilag kedvező hatást a benne található komponensek szinergiája révén fejti ki, önmagában a korpával való dúsítás, ill. a ga­bonákból izolált mikronutriensekkel kiegészített étrend nem bizonyult ugyanolyan hatásosnak, mint a teljes gabonaszem elfogyasztása. A gabonaszem korparésze vízoldékony és vízben nem oldódó élelmi rostokat, B-vitaminokat, ásványi anyagokat, flavonoidokat tartalmaz, a csírarészben zsírsavak, antioxidánsok, tokoferolok és fitokemikáliák, az endospermarészben pedig a tartalék tápanyagok, a keményítő és a növény tartalék fehérjéje találhatók.

A gabonaszem feldolgozottsági foka befolyásolja az egészségre gyakorolt hatását. A finomított lisztből készült termékek és különösen a cukrozott, puffasztott pelyhek, pékáruk nem rendelkeznek a szív-ér rendszer egészségére nézve kedvező tulajdonságokkal. Mivel a neve­zéktan sem a szakemberek, sem a laikusok körében nem egységes, teljes kiőrlésű vagy teljes értékű gabonának, abból készült terméknek azt tekinthetjük, amelyben a teljes gabonaszemet hántolás nélkül dolgozták fel, és a korparésszel együtt őrölték meg. Az ilyen termé­kektől várhatóak az előzőekben tárgyalt kardiometabolikus előnyök.

Hal, tenger gyümölcsei

A halak és egyéb tengeri állatok számos élettanilag hasznos komponenst tartalmaznak. Megtalálhatók ben­nük egyes speciális fehérjék, telítetlen zsírsavak, D-vitamin, szelén, az omega-3-zsírsavak (EPA és DHA). Az emberi szervezet a nö­vényekben található alfa-linolénsavból (omega-3) csak kis %-ban képes EPA, ill. DHA előállítására, ezért kiemelkedő jelentőségű a halfogyasztás. Omega-3-zsírsavakban különösen gazdag pl. a szardella, a tenyésztett és a vadlazac, a hering, a szardínia, a pisztráng és a fehér tonhal.

A halolajnak számtalan élettani előnyét igazolták. Antiaritmiás hatású, csökkenti a trigliceridszintet és a vérnyomást, javítja az endo-thelfunkciót, gyulladáscsökkentő, nagy adagban trombocitaaggre-gációt gátló, mérsékli a nyugalmi pulzust, normalizálja a szívritmust. A rendszeres halfogyasztók körében ritkábban fordulnak elő a szív-ér rendszeri megbetegedések, kevesebb iszkémiás stroke és hirtelen szívhalál volt megfigyelhető.

A halolaj rendkívül sérülékeny, ezért a magas hőfokon történő sütés során elveszíti előnyös tulajdonságait, így pl. a hazánkban oly népszerű rántott hal előre panírozott halrudak fogyasztásától nem várhatók az említett kedvező hatások.

Diófélék.

A diófélék, mandula, mogyoró natúr változatainak rendsze­res étrendbe illesztése szintén kardioprotektív hatású lehet. Telítetlen zsírsavak, kedvező összetételű növényi fehérjék, egyes aminosavak (pl. az arginin, amely a nitrogén-monoxid prekurzora), élelmi rostok, folát, ásványi anyagok, antioxidánsok és fitokemikáliák gazdag for­rásai. Megfigyelték, hogy heti 5 alkalommal 1-1 kis maréknyi dióféle elfogyasztásával hozzájárulhatunk az összkoleszterin-, ezen belül az LDL-koleszterin-szint csökkenéséhez, valamint mérséklődik a posztprandiális hyperglykaemia, javulnak a gyulladásos biomarkerek és az endothelfunkció, csökken az adipozitás. A dióféléket rendszeresen fogyasztók körében a kardiovaszkuláris megbetege­dések incidenciája is alacsonyabbnak mutatkozott.

Hüvelyesek

A hüvelyesekben lévő mikronutriensek, fitokemikáliák, izoflavonok, élelmi rostok jótékony hatását a kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésében több kutatás is alátámasztotta. A bennük jelentős mennyiségben jelen levő jó minőségű fehérje mellett nem tartalmaznak sem koleszterint, sem telített zsírokat, így hetente néhányszor a húsételek helyettesítésére az étrendbe illesztett hüvelyes kedvező változást idézhet elő a lipidprofilban. Ezt az élelmiszercsoportot alacsony glikémiás index jellemzi, így mérséklik a posztprandiális hyperglykaemiát, valamint előnyösen hatnak a szérum trigliceridszintjére.

Tejtermékek

Az alacsony zsírtartalmú tejtermékek rendszeres fogyasztása mérsékli a vérnyomást, javítja a lipidparamétereket, az inzulinrezisztenciát, kedvező hatással van az endothelfunkcióra. Ezek a hatások a testtömegcsökkenéstől függetlenül is megfigyel­hetők voltak. A táplálkozási útmutatókban megfogalmazott ajánlások a tej rendszeres fogyasztását a benne megtalálható tápanyagokkal való ellátottságra (kalcium, D-vitamin, kálium, magnézium és fehérje) koncentrálnak. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy nagy esetszá­mú, randomizált, kontrollált tanulmányok eredményei szerint a tej-, tejtermékfogyasztás és a kardiometabolikus rizikó csökkenése egy­értelmű összefüggést mutat. A kutatók feltételezik a tejtermékekben megtalálható speciális zsírsavak, fehérjék és peptidek, vitaminok és egyéb tápanyagok szerepét, de ennek pontosítására további kutatásokra van szükség.

Húsok

A telített zsírokban, koleszterinben és hemvasban gazdag vörös húsok, magas sótartalmú feldolgozott húskészítmények gyakori fogyasztása egyértelműen magasabb kardiovaszkuláris kockázattal jár együtt. Tovább elemezve az adatokat, kiderült, hogy a kockázat elsősorban a feldolgozott vörös húsok, húskészítmények estében nagyobb, ami a felhasznált tartósítószereknek (só, nitritek, foszfátok) volt tulajdonítható. A feldolgozatlan vörös hús fogyasztásra vonat­kozóan az összefüggés nem volt igazolható, míg a magas hőfokon történő sütés a feldolgozott húskészítményekkel megegyező mértékű rizikót jelentett.

Alkohol

A rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás egyértel­műen kardiotoxikus. Gyakori következmény a non-iszkémiás cardio-myopathia, az irreverzíbilis kamrai elégtelenség és a pitvarfibrilláció. Az alkoholabúzus és a rendszeres fogyasztás egyaránt károsítja a szív-ér rendszert.

A rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás májkárosító hatású is, ekkor a HDL-koleszterin – mint védőfaktor – szintézise is csökken. Az alkohol fogyasztása emeli a trigliceridszintet, így emelkedett trigliceridszint esetén szintén mellőzni kell, valamint ener­giaértéke is magas, ezért az elhízott beteg számára sem javasolt.

Számos tanulmányban közölték azt az eredményt, hogy az absztinenciához képest a mérsékelt ivóknak kisebb esélyük van a kardiovaszkuláris megbete­gedések és a diabetes kialakulására. Az eredmények értelmezését árnyalja azonban az a tény, hogy ezekben a vizsgálatokban az absztinensek közé beválogatták az előzőleg nagyivókat éppúgy, mint az absztinenciát már külön­böző egészségügyi okokból választókat, akiknek szociális helyzete, egészségi állapota már eleve rosszabb lehetett.

Több publikáció felveti, hogy a kedvező hatás a vörösborban meg­található polifenoloknak, főleg a rezveratrolnak tudható be, de ezt nem erősítik meg azok a vizsgálati eredmények, amelyek a külön­böző alkoholtípusoknak (sör, bor, likőr) egyforma mértékű hatását találták, és azt a következtetést vonták le, hogy a megfigyelt hatás magának az alkoholnak tulajdonítható.

Szintén megfigyelték, hogy a pozitív hatás elérésében szerepet játszhatnak az alkoholfogyasztás körülményei is, így csupán a ki­egyensúlyozott étrend részeként, mértékkel fogyasztott alkoholos ital szolgálhatja a szív védelmét